SG.hu·
Az MI miatti szorongás világszerte terjed és átível a pártokat szétválasztó törésvonalakon

A hat vizsgált országban a többség úgy vélte, hogy legalább „közepes” annak a kockázata, hogy az MI „elpusztíthatja az emberiséget”, és a legtöbben szeretnék szüneteltetni a további fejlesztéseket - derül ki egy új felmérésből.
A mesterséges intelligencia miatt kialakult riadalom, amely a Szilícium-völgyből indult, majd egyre több amerikai követelést eredményezett a fejlesztések szüneteltetésére, végigsöpört a nyugati országokon. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában a felnőttek legnagyobb csoportja szeretné szüneteltetni az MI fejlesztését politikai beállítottságától függetlenül, és a többség úgy véli, hogy valódi kockázata van annak, hogy a technológia elpusztíthatja az emberiséget. Több országban a válaszadók legnagyobb csoportja szerint elfogadható, ha országa lemarad másoktól az MI fejlesztésében, amennyiben ez azt jelenti, hogy az ország felelősségteljesebben és nagyobb biztonság mellett halad a technológia fejlesztésével. Emellett nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy az MI munkahelyeket szüntet meg, mint arra, hogy újakat hoz létre.
Mindez akkor történik, amikor a világ vezetői New Yorkban gyűlnek össze az ENSZ Közgyűlésére, és azzal foglalkoznak, hogyan szabályozzák a technológiát, vagy hogy egyáltalán szabályozzák-e. Egy független közvélemény-kutató cég, a Public First által végzett felmérés eredményei jól érzékeltetik, milyen óriási mértékben terjednek az MI-vel kapcsolatos félelmek, miközben az iparág egyes vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a technológia fejlődésének potenciálisan súlyos következményei lehetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek inkább az óvatosságot részesítik előnyben, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatják, hogy lemondanak olyan forradalmi fejlesztésekről, amelyek megváltoztathatják a világot, vagy országuk lemarad a szélesebb MI versenyben.
A kormányok számára az eredmények egyben egyértelmű figyelmeztetést is jelentenek arra, hogy milyen politikai ellenreakcióval szembesülhetnek, ha nem tesznek lépéseket a technológia visszaszorítására, miközben Donald Trump amerikai elnöktől Andy Burnham brit miniszterelnökig a vezetők igyekeznek kialakítani saját válaszaikat. Hat országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban, a megkérdezett felnőttek nagyjából fele azt mondta, hogy az MI jelenleg már elég fejlett ahhoz, hogy támogassa a további fejlesztések szüneteltetését a kockázatok csökkentése érdekében, ahelyett hogy a további előnyök elérése érdekében folytatnák a fejlesztést. Ez a vélemény az Egyesült Királyságban volt a legerősebb, 51 százalékkal, Németországban pedig a leggyengébb, 45 százalékkal.
Eközben az egyes országok felnőtt lakosságának mindössze 30-40 százaléka támogatta a fejlesztések folytatását annak érdekében, hogy „jelentős előnyöket” hozzanak létre. A felnőttek még nagyobb aránya, minden vizsgált országban több mint a fele, az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Kanadában pedig csaknem kétharmada úgy vélte, hogy legalább „közepes” annak a kockázata, hogy a technológia „elpusztíthatja az emberiséget”.
Az MI-vel szembeni szkepticizmus hatással lehet Európa képességére, hogy tartsa a lépést a globális versenyben. Az Európai Unió, amely óvatos megközelítést alkalmazott azzal, hogy 2024-ben elfogadta a világ első MI szabályozását, szinte egyetlen, élvonalbeli MI modelleket kínáló szolgáltatónak sem ad otthont, a francia Mistral számít a leginkább említésre méltó versenyzőnek. Az unió legmagasabb rangú tisztségviselője, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a fejlesztések szüneteltetésére irányuló felhívások mellé állt, amikor a múlt héten elmondott éves beszédében kijelentette: „ha azok, akik fejlesztik a technológiát, ezt világosan látják, akkor nekünk is így kell tennünk”. Meghívta a legfontosabb MI laboratóriumokat, hogy tárgyaljanak arról, miként tudná az EU „támogatni” az iparág azon törekvéseit, hogy megfelelő ütemet szabjon a legfejlettebb technológiák fejlesztésének.
A közelmúlt MI-vel kapcsolatos figyelmeztetései azonban nehéz helyzetbe hozták az európai döntéshozókat, mivel az EU a tavalyi év nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbáljon felzárkózni a versenyben: több milliárd dollár befektetését készítette elő a számítási kapacitásba, és igyekezett növelni az MI alacsony alkalmazási arányát. Az európai döntéshozókra hétfőn további nyomás nehezedett az aktivisták részéről, amikor a Pause AI mozgalom tüntetést tartott az Európai Parlament brüsszeli épületei előtt. „Nem szállnánk fel egy repülőgépre, ha tízből egy lenne annak az esélye, hogy a levegőben felrobban” - mondta Didier Coeurnelle, a PauseAI Belgium koordinátora, az Anthropic egyik alkalmazottjának nemrégiben készült értékelésére utalva, amely szerint több mint 10 százalék az esélye annak, hogy az MI elpusztíthatja az emberiséget. „Pontosan ezt toleráljuk ma az MI esetében.”
Az MI fejlesztésének lassítására irányuló felhívások azután váltak széles körben elfogadottá, hogy az MI iparág olyan meghatározó szereplői, mint az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és Elon Musk az elmúlt napokban felvetették ennek lehetőségét. Az Egyesült Államokban azonban gyorsan szétesett az egyetértés a kérdésben, miután Trump „ÁTVERÉSNEK” nevezte az MI-vel kapcsolatos figyelmeztetéseket, ezzel csökkentve annak esélyét, hogy rövid távon kétpárti megállapodás szülessen az MI szabályozásáról. Azóta más iparági vezetők, köztük az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang és a Fehér Ház korábbi tanácsadója, David Sacks is hasonlóan lekicsinyelte a technológia veszélyeit, és ellenállt az új kormányzati szabályozásra irányuló felhívásoknak, azzal vádolva a riadalmat keltőket, hogy eltúlozzák az MI kockázatait.
„Ez a felmérés jól illeszkedik a klasszikus technológiai pánik mintájába: kevés jelenlegi károkozás, rengeteg félelem a holnap miatt” - mondta Neil Chilson, az Egyesült Államokban működő Abundance Institute MI politikáért felelős vezetője. Chilson rámutatott a Public First cég azon megállapítására, amely szerint Spanyolország kivételével minden országban a válaszadók legalább egyharmada ritkán vagy soha nem használta az MI-t. „A legtöbb ember még nem tapasztalta meg az MI előnyeit, de sok ijesztő történetet hallott a jövőjéről” - tette hozzá. „Egyelőre a félelem gyorsabban terjed, mint a tapasztalat. De a tapasztalat fel fog zárkózni.”
Ennek ellenére számos republikánus és demokrata állami vezető igyekezett szigorúbb ellenőrzést bevezetni, szembemenve Trump és a szövetségi kormány visszafogott megközelítésével. Kaliforniában, az MI iparág globális központjában a politikusok szintén szigorítják a szabályozást, miközben az állam választói egyre kevésbé lelkesednek a technológiáért. Pénteken Gavin Newsom demokrata párti kormányzó, aki a 2028-as elnökválasztás egyik lehetséges jelöltje, aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely felgyorsítja az új MI felügyeleti szabványok bevezetését, és megbízta az állami ügynökségeket annak vizsgálatával, hogy szükség van-e kötelező „vészleállító kapcsolóra” a legfejlettebb MI modellek esetében. Miközben az Egyesült Államokban és azon kívül a politikusok figyelembe veszik ezeket a figyelmeztetéseket, a választók is hasonlóan tesznek.
A felmérés szerint Észak-Amerika és Európa lakói hitelesnek tartják az iparági kutatók figyelmeztetéseit. Amikor arról kérdezték őket, hogy az MI laboratóriumainak munkatársai valóban hisznek-e saját félelmeikben, miszerint „az MI mindannyiunkat meg fog ölni”, vagy csupán „marketingfogásról” van szó termékeik felhypeolására, mind a hat ország felnőtt lakossága inkább őszintének tekintette a figyelmeztetéseket. Mindez annak ellenére történt, hogy egyes iparági megfigyelők szerint a legfejlettebb MI rendszereket fejlesztő vállalatok megpróbálhattak profitálni a modelljeik körüli nyilvánosságból. „Úgy gondolom, hogy ennek nagy része marketing, a feltételezett képességek túlhangsúlyozása” - mondta egy interjúban Max Junestrand, a több mint 5 milliárd dollárra értékelt amerikai és svéd hátterű MI vállalat, a Legora társalapítója és vezérigazgatója, amikor az idei nyári MI hackelési incidensekről kérdezték.
Az MI gyors fejlesztésével és társadalmi kockázataival szembeni óvatosság Európában és Kanadában többnyire átlépte a pártvonalakat. Az Egyesült Államokban valamivel erősebb volt a pártok közötti különbség: azok az amerikaiak, akik 2024-ben Trumpra szavaztak, szinte egyenlő arányban oszlottak meg aközött, hogy szüneteltetni kellene-e a fejlett MI fejlesztését, 44 százalékuk ezt támogatta, illetve hogy folytatni kellene a fejlesztést, amit 40 százalékuk támogatott. Ők nagyobb arányban vélték úgy, mint azok, akik 2024-ben Kamala Harris korábbi alelnökre szavaztak, hogy az MI alkalmazottainak riadalmat keltő kijelentései csupán marketingfogást jelentenek.
Trump szavazóinak csaknem fele azt is mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad megengednie magának, hogy lemaradjon más országoktól az MI fejlesztéséért folyó versenyben, még akkor sem, ha ez azt jelenti, hogy kockázatokat kell vállalni az élen maradás érdekében. Ezzel szemben Kanadában és az Egyesült Királyságban a többség, 53 százalék, úgy vélte, hogy az MI fejlesztésében való lemaradást kell választani a biztonság előtérbe helyezése érdekében, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az országok esetleg technológiai előnyüket más országoknak engedik át.
A mesterséges intelligencia miatt kialakult riadalom, amely a Szilícium-völgyből indult, majd egyre több amerikai követelést eredményezett a fejlesztések szüneteltetésére, végigsöpört a nyugati országokon. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában a felnőttek legnagyobb csoportja szeretné szüneteltetni az MI fejlesztését politikai beállítottságától függetlenül, és a többség úgy véli, hogy valódi kockázata van annak, hogy a technológia elpusztíthatja az emberiséget. Több országban a válaszadók legnagyobb csoportja szerint elfogadható, ha országa lemarad másoktól az MI fejlesztésében, amennyiben ez azt jelenti, hogy az ország felelősségteljesebben és nagyobb biztonság mellett halad a technológia fejlesztésével. Emellett nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy az MI munkahelyeket szüntet meg, mint arra, hogy újakat hoz létre.
Mindez akkor történik, amikor a világ vezetői New Yorkban gyűlnek össze az ENSZ Közgyűlésére, és azzal foglalkoznak, hogyan szabályozzák a technológiát, vagy hogy egyáltalán szabályozzák-e. Egy független közvélemény-kutató cég, a Public First által végzett felmérés eredményei jól érzékeltetik, milyen óriási mértékben terjednek az MI-vel kapcsolatos félelmek, miközben az iparág egyes vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a technológia fejlődésének potenciálisan súlyos következményei lehetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek inkább az óvatosságot részesítik előnyben, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatják, hogy lemondanak olyan forradalmi fejlesztésekről, amelyek megváltoztathatják a világot, vagy országuk lemarad a szélesebb MI versenyben.
A kormányok számára az eredmények egyben egyértelmű figyelmeztetést is jelentenek arra, hogy milyen politikai ellenreakcióval szembesülhetnek, ha nem tesznek lépéseket a technológia visszaszorítására, miközben Donald Trump amerikai elnöktől Andy Burnham brit miniszterelnökig a vezetők igyekeznek kialakítani saját válaszaikat. Hat országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban, a megkérdezett felnőttek nagyjából fele azt mondta, hogy az MI jelenleg már elég fejlett ahhoz, hogy támogassa a további fejlesztések szüneteltetését a kockázatok csökkentése érdekében, ahelyett hogy a további előnyök elérése érdekében folytatnák a fejlesztést. Ez a vélemény az Egyesült Királyságban volt a legerősebb, 51 százalékkal, Németországban pedig a leggyengébb, 45 százalékkal.
Eközben az egyes országok felnőtt lakosságának mindössze 30-40 százaléka támogatta a fejlesztések folytatását annak érdekében, hogy „jelentős előnyöket” hozzanak létre. A felnőttek még nagyobb aránya, minden vizsgált országban több mint a fele, az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Kanadában pedig csaknem kétharmada úgy vélte, hogy legalább „közepes” annak a kockázata, hogy a technológia „elpusztíthatja az emberiséget”.
Az MI-vel szembeni szkepticizmus hatással lehet Európa képességére, hogy tartsa a lépést a globális versenyben. Az Európai Unió, amely óvatos megközelítést alkalmazott azzal, hogy 2024-ben elfogadta a világ első MI szabályozását, szinte egyetlen, élvonalbeli MI modelleket kínáló szolgáltatónak sem ad otthont, a francia Mistral számít a leginkább említésre méltó versenyzőnek. Az unió legmagasabb rangú tisztségviselője, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a fejlesztések szüneteltetésére irányuló felhívások mellé állt, amikor a múlt héten elmondott éves beszédében kijelentette: „ha azok, akik fejlesztik a technológiát, ezt világosan látják, akkor nekünk is így kell tennünk”. Meghívta a legfontosabb MI laboratóriumokat, hogy tárgyaljanak arról, miként tudná az EU „támogatni” az iparág azon törekvéseit, hogy megfelelő ütemet szabjon a legfejlettebb technológiák fejlesztésének.
A közelmúlt MI-vel kapcsolatos figyelmeztetései azonban nehéz helyzetbe hozták az európai döntéshozókat, mivel az EU a tavalyi év nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbáljon felzárkózni a versenyben: több milliárd dollár befektetését készítette elő a számítási kapacitásba, és igyekezett növelni az MI alacsony alkalmazási arányát. Az európai döntéshozókra hétfőn további nyomás nehezedett az aktivisták részéről, amikor a Pause AI mozgalom tüntetést tartott az Európai Parlament brüsszeli épületei előtt. „Nem szállnánk fel egy repülőgépre, ha tízből egy lenne annak az esélye, hogy a levegőben felrobban” - mondta Didier Coeurnelle, a PauseAI Belgium koordinátora, az Anthropic egyik alkalmazottjának nemrégiben készült értékelésére utalva, amely szerint több mint 10 százalék az esélye annak, hogy az MI elpusztíthatja az emberiséget. „Pontosan ezt toleráljuk ma az MI esetében.”
Az MI fejlesztésének lassítására irányuló felhívások azután váltak széles körben elfogadottá, hogy az MI iparág olyan meghatározó szereplői, mint az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és Elon Musk az elmúlt napokban felvetették ennek lehetőségét. Az Egyesült Államokban azonban gyorsan szétesett az egyetértés a kérdésben, miután Trump „ÁTVERÉSNEK” nevezte az MI-vel kapcsolatos figyelmeztetéseket, ezzel csökkentve annak esélyét, hogy rövid távon kétpárti megállapodás szülessen az MI szabályozásáról. Azóta más iparági vezetők, köztük az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang és a Fehér Ház korábbi tanácsadója, David Sacks is hasonlóan lekicsinyelte a technológia veszélyeit, és ellenállt az új kormányzati szabályozásra irányuló felhívásoknak, azzal vádolva a riadalmat keltőket, hogy eltúlozzák az MI kockázatait.
„Ez a felmérés jól illeszkedik a klasszikus technológiai pánik mintájába: kevés jelenlegi károkozás, rengeteg félelem a holnap miatt” - mondta Neil Chilson, az Egyesült Államokban működő Abundance Institute MI politikáért felelős vezetője. Chilson rámutatott a Public First cég azon megállapítására, amely szerint Spanyolország kivételével minden országban a válaszadók legalább egyharmada ritkán vagy soha nem használta az MI-t. „A legtöbb ember még nem tapasztalta meg az MI előnyeit, de sok ijesztő történetet hallott a jövőjéről” - tette hozzá. „Egyelőre a félelem gyorsabban terjed, mint a tapasztalat. De a tapasztalat fel fog zárkózni.”
Ennek ellenére számos republikánus és demokrata állami vezető igyekezett szigorúbb ellenőrzést bevezetni, szembemenve Trump és a szövetségi kormány visszafogott megközelítésével. Kaliforniában, az MI iparág globális központjában a politikusok szintén szigorítják a szabályozást, miközben az állam választói egyre kevésbé lelkesednek a technológiáért. Pénteken Gavin Newsom demokrata párti kormányzó, aki a 2028-as elnökválasztás egyik lehetséges jelöltje, aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely felgyorsítja az új MI felügyeleti szabványok bevezetését, és megbízta az állami ügynökségeket annak vizsgálatával, hogy szükség van-e kötelező „vészleállító kapcsolóra” a legfejlettebb MI modellek esetében. Miközben az Egyesült Államokban és azon kívül a politikusok figyelembe veszik ezeket a figyelmeztetéseket, a választók is hasonlóan tesznek.
A felmérés szerint Észak-Amerika és Európa lakói hitelesnek tartják az iparági kutatók figyelmeztetéseit. Amikor arról kérdezték őket, hogy az MI laboratóriumainak munkatársai valóban hisznek-e saját félelmeikben, miszerint „az MI mindannyiunkat meg fog ölni”, vagy csupán „marketingfogásról” van szó termékeik felhypeolására, mind a hat ország felnőtt lakossága inkább őszintének tekintette a figyelmeztetéseket. Mindez annak ellenére történt, hogy egyes iparági megfigyelők szerint a legfejlettebb MI rendszereket fejlesztő vállalatok megpróbálhattak profitálni a modelljeik körüli nyilvánosságból. „Úgy gondolom, hogy ennek nagy része marketing, a feltételezett képességek túlhangsúlyozása” - mondta egy interjúban Max Junestrand, a több mint 5 milliárd dollárra értékelt amerikai és svéd hátterű MI vállalat, a Legora társalapítója és vezérigazgatója, amikor az idei nyári MI hackelési incidensekről kérdezték.
Az MI gyors fejlesztésével és társadalmi kockázataival szembeni óvatosság Európában és Kanadában többnyire átlépte a pártvonalakat. Az Egyesült Államokban valamivel erősebb volt a pártok közötti különbség: azok az amerikaiak, akik 2024-ben Trumpra szavaztak, szinte egyenlő arányban oszlottak meg aközött, hogy szüneteltetni kellene-e a fejlett MI fejlesztését, 44 százalékuk ezt támogatta, illetve hogy folytatni kellene a fejlesztést, amit 40 százalékuk támogatott. Ők nagyobb arányban vélték úgy, mint azok, akik 2024-ben Kamala Harris korábbi alelnökre szavaztak, hogy az MI alkalmazottainak riadalmat keltő kijelentései csupán marketingfogást jelentenek.
Trump szavazóinak csaknem fele azt is mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad megengednie magának, hogy lemaradjon más országoktól az MI fejlesztéséért folyó versenyben, még akkor sem, ha ez azt jelenti, hogy kockázatokat kell vállalni az élen maradás érdekében. Ezzel szemben Kanadában és az Egyesült Királyságban a többség, 53 százalék, úgy vélte, hogy az MI fejlesztésében való lemaradást kell választani a biztonság előtérbe helyezése érdekében, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az országok esetleg technológiai előnyüket más országoknak engedik át.