SG.hu·
Finnország nemzetközi intézményt hozna létre az MI felügyeletére
Alexander Stubb finn elnök szerint az Egyesült Államokat és Kínát is be kellene vonni egy olyan nemzetközi rendszerbe amely biztosítja az emberi felügyeletet.
Több európai ország is azon 22 nemzet között volt, amelyek elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a mesterséges intelligenciának „emberi irányítás, felügyelet és ellenőrzés alatt kell maradnia”, és egy globális felügyeleti rendszer létrehozását javasolja. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének margóján elfogadott nyilatkozat elismerte az MI „életek javításában, a tudomány fejlődésében és gazdaságaink megerősítésében rejlő lehetőségeit”, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „a legfejlettebb MI-modellek gyors fejlődése komoly biztonsági és védelmi kockázatokat jelent, ha nem kezelik megfelelően”. A kezdeményezésre azelőtt kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, a világ vezető MI-fejlesztő nemzeteinek vezetői csütörtökön Washingtonban találkoznak.
Sem az Egyesült Államok, sem Kína nem része az új nyilatkozatnak. Alexander Stubb finn elnök azonban, aki a dokumentum egyik fő szervezője volt, azt mondta hogy reméli, sikerül „lendületet” teremteni és további szereplőket bevonni: „Úgy gondolom, hogy Kína és az Egyesült Államok számára is érdekében állna, hogy legyen valamiféle korlátozó keretrendszer. A mi üzenetünk pedig itt az, hogy szükségünk van emberi beavatkozásra, vagyis az embereknek kell irányítaniuk” - mondta.
A Hugging Face platformot a közelmúltban ért, kártékony MI-ügynökök által végrehajtott kibertámadásra utalva a nyilatkozat arra szólít fel, hogy „kezeljék ezeket a kockázatokat” azáltal, hogy kötelezik az MI-vállalatokat „átlátható biztonsági protokollok kidolgozására, beleértve a kötelező bevezetés előtti tesztelést és a független értékelést is, és a megfelelő képesítéssel rendelkező értékelők számára elegendő hozzáférést biztosítanak a kockázatok felméréséhez”. A dokumentum ugyanakkor nem megy el odáig, hogy az MI fejlesztésének lelassítására vagy szüneteltetésére szólítson fel, a szervezők ugyanis azt mondják, hogy inkább a kockázatok kezelésére akarnak összpontosítani.
Ennek érdekében az országoknak „tovább kell fejleszteniük és össze kell hangolniuk a közös szabványokat”, valamint erősíteniük kell az átláthatóságot, „beleértve a súlyos biztonsági incidensekről szóló közös jelentéstételt”. Emellett az ENSZ tagállamainak „a meglévő nemzetközi mechanizmusokra kell építeniük, és meg kell vizsgálniuk egy nemzetközi intézmény létrehozásának lehetőségét” az MI felügyeletére. Stubb azt mondta, hogy „személy szerint a mi preferenciánk” egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez hasonló új intézmény létrehozása lenne „az ENSZ keretén belül”. Hozzátette azonban, utalva Trumpnak az ENSZ-szel szembeni szkepticizmusára: „nyitva kell hagynunk a kérdést, hogy az emberek ne utasítsák el csak azért, mert az ENSZ keretén belül lenne”.
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store, aki Stubbal együtt kezdeményezte a nyilatkozatot, azt mondta, hogy „nagyon örömmel látnánk, ha mind a G7, mind pedig az Egyesült Királyság soron következő G20-elnöksége felkarolná ezt. Az ENSZ nagy, de a G7 és a G20 valamivel fókuszáltabb”. Az Egyesült Királyság azonban egyelőre nem írta alá a nyilatkozatot. A nagy európai országok közül Friedrich Merz német kancellár támogatja a kezdeményezést, míg Franciaország, Olaszország és Lengyelország aláírása feltűnően hiányzik.
Stubb hozzátette, hogy sem ő, sem Store nem „végítéletet váró” módon tekintenek a mesterséges intelligenciára, ugyanakkor három okot nevezett meg arra, hogy a hatékony felügyelet hiánya miért jelent fenyegetést: az MI által létrehozott biológiai fegyvereket, az MI-ügynökök által végrehajtott kibertámadásokat és az MI-t halálos támadások végrehajtására használó gyilkos robotokat. Stubb hangsúlyozta, hogy az MI előnyei „sokkal nagyobbak” lehetnek, ha a technológiát megfelelően használják, és ezek közé sorolta „a betegségek felszámolását, a termelékenységet, az információt és sok más dolgot”.
Több európai ország is azon 22 nemzet között volt, amelyek elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a mesterséges intelligenciának „emberi irányítás, felügyelet és ellenőrzés alatt kell maradnia”, és egy globális felügyeleti rendszer létrehozását javasolja. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének margóján elfogadott nyilatkozat elismerte az MI „életek javításában, a tudomány fejlődésében és gazdaságaink megerősítésében rejlő lehetőségeit”, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „a legfejlettebb MI-modellek gyors fejlődése komoly biztonsági és védelmi kockázatokat jelent, ha nem kezelik megfelelően”. A kezdeményezésre azelőtt kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, a világ vezető MI-fejlesztő nemzeteinek vezetői csütörtökön Washingtonban találkoznak.
Sem az Egyesült Államok, sem Kína nem része az új nyilatkozatnak. Alexander Stubb finn elnök azonban, aki a dokumentum egyik fő szervezője volt, azt mondta hogy reméli, sikerül „lendületet” teremteni és további szereplőket bevonni: „Úgy gondolom, hogy Kína és az Egyesült Államok számára is érdekében állna, hogy legyen valamiféle korlátozó keretrendszer. A mi üzenetünk pedig itt az, hogy szükségünk van emberi beavatkozásra, vagyis az embereknek kell irányítaniuk” - mondta.
A Hugging Face platformot a közelmúltban ért, kártékony MI-ügynökök által végrehajtott kibertámadásra utalva a nyilatkozat arra szólít fel, hogy „kezeljék ezeket a kockázatokat” azáltal, hogy kötelezik az MI-vállalatokat „átlátható biztonsági protokollok kidolgozására, beleértve a kötelező bevezetés előtti tesztelést és a független értékelést is, és a megfelelő képesítéssel rendelkező értékelők számára elegendő hozzáférést biztosítanak a kockázatok felméréséhez”. A dokumentum ugyanakkor nem megy el odáig, hogy az MI fejlesztésének lelassítására vagy szüneteltetésére szólítson fel, a szervezők ugyanis azt mondják, hogy inkább a kockázatok kezelésére akarnak összpontosítani.
Ennek érdekében az országoknak „tovább kell fejleszteniük és össze kell hangolniuk a közös szabványokat”, valamint erősíteniük kell az átláthatóságot, „beleértve a súlyos biztonsági incidensekről szóló közös jelentéstételt”. Emellett az ENSZ tagállamainak „a meglévő nemzetközi mechanizmusokra kell építeniük, és meg kell vizsgálniuk egy nemzetközi intézmény létrehozásának lehetőségét” az MI felügyeletére. Stubb azt mondta, hogy „személy szerint a mi preferenciánk” egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez hasonló új intézmény létrehozása lenne „az ENSZ keretén belül”. Hozzátette azonban, utalva Trumpnak az ENSZ-szel szembeni szkepticizmusára: „nyitva kell hagynunk a kérdést, hogy az emberek ne utasítsák el csak azért, mert az ENSZ keretén belül lenne”.
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store, aki Stubbal együtt kezdeményezte a nyilatkozatot, azt mondta, hogy „nagyon örömmel látnánk, ha mind a G7, mind pedig az Egyesült Királyság soron következő G20-elnöksége felkarolná ezt. Az ENSZ nagy, de a G7 és a G20 valamivel fókuszáltabb”. Az Egyesült Királyság azonban egyelőre nem írta alá a nyilatkozatot. A nagy európai országok közül Friedrich Merz német kancellár támogatja a kezdeményezést, míg Franciaország, Olaszország és Lengyelország aláírása feltűnően hiányzik.
Stubb hozzátette, hogy sem ő, sem Store nem „végítéletet váró” módon tekintenek a mesterséges intelligenciára, ugyanakkor három okot nevezett meg arra, hogy a hatékony felügyelet hiánya miért jelent fenyegetést: az MI által létrehozott biológiai fegyvereket, az MI-ügynökök által végrehajtott kibertámadásokat és az MI-t halálos támadások végrehajtására használó gyilkos robotokat. Stubb hangsúlyozta, hogy az MI előnyei „sokkal nagyobbak” lehetnek, ha a technológiát megfelelően használják, és ezek közé sorolta „a betegségek felszámolását, a termelékenységet, az információt és sok más dolgot”.