SG.hu·
A Meta legújabb lépése mindenkit meglepett, mert ezek szerint véget ért az MI-verseny
A Meta bérbe adja a felesleges számítási kapacitását, ami annak a jele lehet, hogy a nagy technológiai vállalatok túlméretezték MI infrastruktúrájukat.
Sokak számára csábító gondolat, hogy a nagy technológiai vállalatok visszafogják a mesterséges intelligenciára fordított kiadásaikat. Ugyanakkor ez igen költséges fejlemény is lenne. Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy ez hamarosan bekövetkezne. A hónap végén érkező második negyedéves gyorsjelentések várhatóan ismét azt mutatják majd, hogy a MI beruházások robbanásszerű ütemben folytatódtak. A Wall Street elemzői szerint a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta együttes tőkekiadásai éves összevetésben 74 százalékkal emelkedtek, és a júniussal zárult negyedévben elérték a 168 milliárd dollárt a Visible Alpha konszenzusos becslései alapján. Ez a költekezés jelentősen visszafogja mind a négy vállalat szabad készpénztermelő képességét, és a részvényárfolyamokra is nyomást gyakorol. Idén eddig csak a Google anyavállalata, az Alphabet tudta felülteljesíteni az S&P 500 indexet.
Ugyanakkor már láthatók annak jelei is, hogy a MI terület legnagyobb költekezői új módszereket keresnek beruházásaik ésszerűbb kihasználására. Mielőtt a SpaceX a múlt hónapban tőzsdére lépett, a vállalat xAI üzletága jelentős megállapodást kötött az Anthropic-kal, amelynek keretében gyakorlatilag megosztja vele számítási kapacitásának egy részét havi 1,25 milliárd dollárért. A SpaceX-et eddig nem sorolták a hatalmas számítási infrastruktúrával rendelkező úgynevezett hiperskálázó technológiai vállalatok közé. Elon Musk űripari cége azonban tavaly 12,7 milliárd dollárnyi tőkekiadást fordított MI üzletágára, ami háromszorosa volt a rakétaüzletág beruházásainak. A Visible Alpha elemzői szerint idén már több mint 37 milliárd dollárt költhet erre a célra.
Most úgy tűnik, hogy a Meta is hasonló irányba mozdulhat. A közösségi hálózatot működtető vállalat felhőszolgáltatási üzletág létrehozásán dolgozik, amely a kiépített, nagyszabású MI infrastruktúrájára épülne. A Meta ezen a piacon nagyon későn jelenne meg, hiszen az Amazon, a Microsoft és a Google már több mint egy évtizede értékesít felhőszolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek. A Bernstein Research elemzője, Madison Rezaei szerint azonban a Meta infrastruktúrájának mérete már most is "könnyedén felveszi a versenyt a felhőszolgáltatók hálózataival". Becslése szerint a vállalat jelenleg mintegy 20 gigawattnyi számítási kapacitással rendelkezik, amelyhez a következő években további 14 gigawatt csatlakozik.
Ha ennek a kapacitásnak egy részét bérbe adná, az gyakorlatilag annak beismerése lenne, hogy a Meta túl nagy infrastruktúrát épített ki. A vállalat alapítója és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg gyakorlatilag erre utalt a cég május végén tartott éves részvényesi közgyűlésén is. "Eddig ezt nem tettük meg, mert úgy gondoljuk, hogy szükségünk van erre a számítási kapacitásra" - mondta Zuckerberg arra a kérdésre válaszolva, hogy tervezik-e felhőszolgáltatás indítását. "De nyilvánvalóan, ha eljutunk oda, hogy úgy érezzük, túl sok infrastruktúrát építettünk ki, akkor ez egy rendelkezésünkre álló lehetőség."
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a felesleges kapacitás bérbeadása csupán átmeneti megoldás-e a további óriási beruházások finanszírozására, vagy annak a jele, hogy ezek a kiadások hamarosan mérséklődni kezdenek. A Meta kisebb vállalat, mint az Amazon, a Microsoft vagy a Google, ugyanakkor a MI beruházások terén éppen ez a cég bizonyult a legagresszívebbnek. Zuckerberg létrehozta a Meta Superintelligence Labs nevű részleget annak érdekében, hogy a vállalat elsőként fejlesszen ki egy rendkívül fejlett, úgynevezett szuperintelligens MI rendszert. A Meta arra számít, hogy idén árbevételének jóval több mint felét tőkebefektetésekre fordítja, ami története során először negatív szabad készpénzáramlást eredményezhet nyilvánosan működő vállalatként.
Az a lehetőség, hogy bármelyik óriás technológiai vállalat visszafogja MI beruházásait, komoly aggodalomra ad okot a technológiai befektetők számára. A MI költekezés hatalmas lendületet adott a chipgyártóknak, a szervereket és egyéb informatikai hardvereket gyártó vállalatoknak, valamint a memórialapkák és adattároló rendszerek előállítóinak. Ez jelentősen növelte ezeknek a cégeknek a tőkepiaci jelentőségét is. Az S&P 500 indexben szereplő chipgyártók ma már a teljes piaci érték mintegy 18 százalékát képviselik, míg öt évvel ezelőtt ez az arány még csupán 5 százalék volt az S&P Global Market Intelligence adatai szerint.
A legtöbb elemző ugyanakkor nem hiszi, hogy a Meta valóban csökkenteni készülne beruházásait. A Jefferies elemzője, Brent Thill szerint "a Meta nem kiszáll a MI versenyből, hanem a korán és agresszíven kiépített kapacitását próbálja stratégiai értékteremtési lehetőséggé alakítani". Mégis sokak figyelmét felkeltette az a gondolat, hogy a vállalatnak már most felesleges kapacitásai lehetnek a MI fejlesztési ciklusának ezen szakaszában. A KeyBanc Capital elemzője, Justin Patterson szerint "elképzelhető, hogy a Meta Superintelligence Labs ambíciói már szűkebbek, mint amilyenek a Meta eredeti MI céljai voltak, amikor elindította ezt a beruházási ciklust".
Mindenesetre azok a befektetők, akik szorosan követik a MI beruházási hullámot, nem vállalnak felesleges kockázatot. A Meta bejelentése után az MI-hez kapcsolódó részvények meredek esést szenvedtek el. A PHLX Semiconductor Index 11 százalékot zuhant, miközben olyan vezető chipgyártók részvényei estek, mint az Nvidia, a Broadcom, az Advanced Micro Devices és az Intel. A memóriagyártók még ennél is rosszabbul jártak: a SK Hynix részvényei 17 százalékot, a Micron papírjai pedig 15 százalékot veszítettek értékükből. A technológiai részvények széles körű eladási hulláma miatt a Nasdaq index közel 2 százalékpontot veszített értékéből. Az adatközpontok számára generátorokat is gyártó Caterpillar - amely a második legnagyobb súlyú vállalat a Dow Jones ipari átlagindexben - szintén 10 százalékos esést szenvedett el.
A most következő gyorsjelentési szezon lehetőséget ad a négy úgynevezett hiperskálázó vállalatnak arra, hogy jelezze jövőbeli beruházási terveit. Korábbi előrejelzéseik alapján a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft együttes tőkekiadása idén elérheti a 710 milliárd dollárt. Még ha ez az összeg 2027-re az elképesztő 1 billió dollárra nőne is, a növekedés üteme akkor is közel a fele lenne az idei várakozásoknak. A befektetők MI beruházási verseny iránti lelkesedését végső soron egyszerűen a rendkívül nagy számok törvénye is megtörheti.
Sokak számára csábító gondolat, hogy a nagy technológiai vállalatok visszafogják a mesterséges intelligenciára fordított kiadásaikat. Ugyanakkor ez igen költséges fejlemény is lenne. Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy ez hamarosan bekövetkezne. A hónap végén érkező második negyedéves gyorsjelentések várhatóan ismét azt mutatják majd, hogy a MI beruházások robbanásszerű ütemben folytatódtak. A Wall Street elemzői szerint a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta együttes tőkekiadásai éves összevetésben 74 százalékkal emelkedtek, és a júniussal zárult negyedévben elérték a 168 milliárd dollárt a Visible Alpha konszenzusos becslései alapján. Ez a költekezés jelentősen visszafogja mind a négy vállalat szabad készpénztermelő képességét, és a részvényárfolyamokra is nyomást gyakorol. Idén eddig csak a Google anyavállalata, az Alphabet tudta felülteljesíteni az S&P 500 indexet.
Ugyanakkor már láthatók annak jelei is, hogy a MI terület legnagyobb költekezői új módszereket keresnek beruházásaik ésszerűbb kihasználására. Mielőtt a SpaceX a múlt hónapban tőzsdére lépett, a vállalat xAI üzletága jelentős megállapodást kötött az Anthropic-kal, amelynek keretében gyakorlatilag megosztja vele számítási kapacitásának egy részét havi 1,25 milliárd dollárért. A SpaceX-et eddig nem sorolták a hatalmas számítási infrastruktúrával rendelkező úgynevezett hiperskálázó technológiai vállalatok közé. Elon Musk űripari cége azonban tavaly 12,7 milliárd dollárnyi tőkekiadást fordított MI üzletágára, ami háromszorosa volt a rakétaüzletág beruházásainak. A Visible Alpha elemzői szerint idén már több mint 37 milliárd dollárt költhet erre a célra.
Most úgy tűnik, hogy a Meta is hasonló irányba mozdulhat. A közösségi hálózatot működtető vállalat felhőszolgáltatási üzletág létrehozásán dolgozik, amely a kiépített, nagyszabású MI infrastruktúrájára épülne. A Meta ezen a piacon nagyon későn jelenne meg, hiszen az Amazon, a Microsoft és a Google már több mint egy évtizede értékesít felhőszolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek. A Bernstein Research elemzője, Madison Rezaei szerint azonban a Meta infrastruktúrájának mérete már most is "könnyedén felveszi a versenyt a felhőszolgáltatók hálózataival". Becslése szerint a vállalat jelenleg mintegy 20 gigawattnyi számítási kapacitással rendelkezik, amelyhez a következő években további 14 gigawatt csatlakozik.
Ha ennek a kapacitásnak egy részét bérbe adná, az gyakorlatilag annak beismerése lenne, hogy a Meta túl nagy infrastruktúrát épített ki. A vállalat alapítója és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg gyakorlatilag erre utalt a cég május végén tartott éves részvényesi közgyűlésén is. "Eddig ezt nem tettük meg, mert úgy gondoljuk, hogy szükségünk van erre a számítási kapacitásra" - mondta Zuckerberg arra a kérdésre válaszolva, hogy tervezik-e felhőszolgáltatás indítását. "De nyilvánvalóan, ha eljutunk oda, hogy úgy érezzük, túl sok infrastruktúrát építettünk ki, akkor ez egy rendelkezésünkre álló lehetőség."
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a felesleges kapacitás bérbeadása csupán átmeneti megoldás-e a további óriási beruházások finanszírozására, vagy annak a jele, hogy ezek a kiadások hamarosan mérséklődni kezdenek. A Meta kisebb vállalat, mint az Amazon, a Microsoft vagy a Google, ugyanakkor a MI beruházások terén éppen ez a cég bizonyult a legagresszívebbnek. Zuckerberg létrehozta a Meta Superintelligence Labs nevű részleget annak érdekében, hogy a vállalat elsőként fejlesszen ki egy rendkívül fejlett, úgynevezett szuperintelligens MI rendszert. A Meta arra számít, hogy idén árbevételének jóval több mint felét tőkebefektetésekre fordítja, ami története során először negatív szabad készpénzáramlást eredményezhet nyilvánosan működő vállalatként.
Az a lehetőség, hogy bármelyik óriás technológiai vállalat visszafogja MI beruházásait, komoly aggodalomra ad okot a technológiai befektetők számára. A MI költekezés hatalmas lendületet adott a chipgyártóknak, a szervereket és egyéb informatikai hardvereket gyártó vállalatoknak, valamint a memórialapkák és adattároló rendszerek előállítóinak. Ez jelentősen növelte ezeknek a cégeknek a tőkepiaci jelentőségét is. Az S&P 500 indexben szereplő chipgyártók ma már a teljes piaci érték mintegy 18 százalékát képviselik, míg öt évvel ezelőtt ez az arány még csupán 5 százalék volt az S&P Global Market Intelligence adatai szerint.
A legtöbb elemző ugyanakkor nem hiszi, hogy a Meta valóban csökkenteni készülne beruházásait. A Jefferies elemzője, Brent Thill szerint "a Meta nem kiszáll a MI versenyből, hanem a korán és agresszíven kiépített kapacitását próbálja stratégiai értékteremtési lehetőséggé alakítani". Mégis sokak figyelmét felkeltette az a gondolat, hogy a vállalatnak már most felesleges kapacitásai lehetnek a MI fejlesztési ciklusának ezen szakaszában. A KeyBanc Capital elemzője, Justin Patterson szerint "elképzelhető, hogy a Meta Superintelligence Labs ambíciói már szűkebbek, mint amilyenek a Meta eredeti MI céljai voltak, amikor elindította ezt a beruházási ciklust".
Mindenesetre azok a befektetők, akik szorosan követik a MI beruházási hullámot, nem vállalnak felesleges kockázatot. A Meta bejelentése után az MI-hez kapcsolódó részvények meredek esést szenvedtek el. A PHLX Semiconductor Index 11 százalékot zuhant, miközben olyan vezető chipgyártók részvényei estek, mint az Nvidia, a Broadcom, az Advanced Micro Devices és az Intel. A memóriagyártók még ennél is rosszabbul jártak: a SK Hynix részvényei 17 százalékot, a Micron papírjai pedig 15 százalékot veszítettek értékükből. A technológiai részvények széles körű eladási hulláma miatt a Nasdaq index közel 2 százalékpontot veszített értékéből. Az adatközpontok számára generátorokat is gyártó Caterpillar - amely a második legnagyobb súlyú vállalat a Dow Jones ipari átlagindexben - szintén 10 százalékos esést szenvedett el.
A most következő gyorsjelentési szezon lehetőséget ad a négy úgynevezett hiperskálázó vállalatnak arra, hogy jelezze jövőbeli beruházási terveit. Korábbi előrejelzéseik alapján a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft együttes tőkekiadása idén elérheti a 710 milliárd dollárt. Még ha ez az összeg 2027-re az elképesztő 1 billió dollárra nőne is, a növekedés üteme akkor is közel a fele lenne az idei várakozásoknak. A befektetők MI beruházási verseny iránti lelkesedését végső soron egyszerűen a rendkívül nagy számok törvénye is megtörheti.