SG.hu·
Az MI körüli biztonsági vita uralhatja a NATO ankarai csúcstalálkozóját
A gyors ütemben fejlődő mesterséges intelligencia technológia alkalmazása egyre inkább a globális biztonság egyik meghatározó kérdésévé válik.
Donald Trump amerikai elnök nagy önbizalommal utazik Ankarába, a NATO-vezetők éves csúcstalálkozójára. Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiájával, és Washington döntheti el, mely szövetséges országok kapnak hozzáférést ezekhez a rendszerekhez. Az olyan technológiai vállalatok, mint az Anthropic és az OpenAI nemrégiben egy új generációját mutatták be azoknak a kifinomult MI-modelleknek, amelyek a legtöbb embernél hatékonyabban képesek biztonsági hibákat felderíteni és kihasználni. Ezek az eszközök felhasználhatók a kiberbiztonsági védelmi rendszerek megerősítésére, de ugyanúgy segíthetik az ellenfeleket példátlan méretű kibertámadások végrehajtásában is.
Az amerikai MI-fejlesztők a Trump-kormányzat iránymutatása alapján szigorúan korlátozták modelljeikhez való hozzáférést, attól tartva, hogy a technológiát rosszindulatú szereplők széles körű pusztításra használhatják fel. Az Egyesült Államok több biztonsági és hírszerző szervezete már teszteli az Anthropic Claude Mythos nevű modelljét. A résztvevők között van az NSA (National Security Agency, Nemzetbiztonsági Ügynökség) és a CISA (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-védelmi Ügynökség) is. A cél annak meghatározása, miként támogathatja a technológia a digitális hírszerzési és kiberbiztonsági műveleteket.
Az európaiak az áprilisi bemutatása óta igyekeznek hozzáférést szerezni a Mythoshoz, ám kezdetben csak néhány ország, köztük az Egyesült Királyság kapott lehetőséget a technológia kipróbálására. Az Anthropic a hónap elején kibővítette ezt a partnerséget, így már 15 ország 150 új szervezete, köztük az Európai Unió intézményei is hozzáférhetnek a rendszerhez. „Az MI alapjaiban alakítja át a fenyegetési környezetet, és a NATO-nak ehhez alkalmazkodnia kell” - mondta Helen Popp, Észtország kiberdiplomáciáért felelős nagykövete. „Minden olyan képesség, amelyet az MI az ellenfeleink számára biztosít, számunkra is elérhető. A kulcskérdés az, hogy képesek vagyunk-e elsőként lépni, és hatékonyan kihasználni ezeket a lehetőségeket.”
A Trump-kormányzat gyorsan reagált arra a világméretű versenyre, amely az amerikai MI-eszközök megszerzéséért indult. Június elején exportkorlátozásokat vezetett be az Anthropic legfejlettebb, kiberbiztonsági célokra is alkalmas modelljeire, megtiltva külföldi állampolgárok számára azok használatát. Nem sokkal később, a Franciaországban megrendezett G7-csúcstalálkozón állítólag napirendre került a Mythoshoz való szövetségesi hozzáférés bővítése is. A találkozón az Egyesült Államok vezető MI-vállalatainak vezérigazgatói együtt vacsoráztak a világ vezető politikusaival. Az Anthropicra vonatkozó exportkorlátozásokat azóta feloldották. Eközben a Fehér Ház az OpenAI legújabb csúcskategóriás modelljének bevezetését is korlátozta, és csak néhány, általa jóváhagyott amerikai vállalat számára engedélyezte annak használatát.
A Trump-kormányzatnak ez az oda-vissza változó politikája, amely azt szabályozza, ki férhet hozzá az amerikai MI-eszközökhöz, frusztrációt váltott ki az európai szövetségesek körében. Emellett a Five Eyes hírszerzési együttműködés tagjai is szokatlan figyelmeztetést intéztek a világ vezetőihez, sürgetve őket, hogy „haladéktalanul” erősítsék meg védelmüket az MI által támogatott kibertámadásokkal szemben. Ezek a háttérben meghúzódó aggodalmak csendben rávetülnek az ankarai csúcstalálkozóra is. A hivatalos napirend tartalmaz egy külön szekciót a „feltörekvő és felforgató technológiákról”, amely az új MI-fejlesztéseket is magában foglalja. A NATO honlapja szerint a szövetség „együttműködik az állami és a magánszektor szereplőivel, a tudományos világgal és a civil társadalommal az új technológiák fejlesztése és alkalmazása érdekében, valamint azért, hogy innováció révén megőrizze a NATO technológiai fölényét”.
Egy, a NATO-tagállamok közötti egyeztetéseket ismerő tisztviselő - aki a zárt tárgyalások miatt névtelenséget kért - elmondta, hogy a kibervédelemről, az MI-ről és az új technológiákról röviden szó lesz a csúcstalálkozó végén kiadandó hivatalos zárónyilatkozatban is. A NATO szóvivői nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy a csúcstalálkozón külön megbeszéléseket tartanak-e az MI-ről és a kiberbiztonsági politikáról. A Fehér Ház egyik tisztviselője - aki szintén névtelenséget kért a csúcstalálkozó prioritásainak ismertetése érdekében - úgy fogalmazott, hogy a kormányzat „továbbra is szorosan együttműködik szövetségeseivel közös nemzetbiztonságunk védelme érdekében, miközben nem mond le a legkorszerűbb innovációról sem”.
„Valószínűleg lesznek informális megbeszélések a háttérben, de a nemzetközi diplomáciában általános szabály, hogy amikor összegyűlünk, nem tárgyalunk olyan kérdésekről, amelyek még nem elég kiforrottak ahhoz, hogy valamilyen konszenzus vagy közös álláspont alakuljon ki” - mondta Heli Tiirmaa-Klaar, a German Marshall Foundation technológiai programjának vezető kutatója és a NATO korábbi kibervédelmi vezetője. Jeanne Shaheen demokrata szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának rangidős tagja közölte, hogy részben azért vesz részt a csúcstalálkozón, hogy enyhítse a szövetséges országok aggodalmait, miszerint az Egyesült Államok „kizárná őket” az MI-modellekhez való hozzáférésből. „A lehető legszorosabban kellene együttműködnünk, miközben ellenfeleink rendkívül gyors előrelépéseket tesznek az MI területén” - mondta Shaheen.
Az idei csúcstalálkozón várhatóan más, MI-hez kapcsolódó kérdések is napirendre kerülnek. A rendezvényre több mint négy évvel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete után kerül sor. A háború jelentős technológiai fejlődést indított el Ukrajnában és a NATO-tagállamokban egyaránt, beleértve a dróntechnológia gyors fejlesztését és bevetését. „Ukrajna sok szempontból mintául szolgál arra, hogyan lehet hatékonyabban működni egy MI által meghatározott hadviselési környezetben” - mondta Laura Galante, az Európai Politikai Elemző Központ vezető kutatója egy, a NATO-csúcstalálkozó előtt tartott háttérbeszélgetésen.
A kelet-európai NATO-infrastruktúrát ért orosz hibrid támadások sorozatát követően a szövetséges országok tavaly vállalták, hogy éves bruttó hazai termékük 1,5 százalékát a kritikus infrastruktúra védelmére fordítják, beleértve a kibertámadások elleni védekezést is. Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője nyilatkozatában utalt arra, hogy a Trump-kormányzat támogatja ezt a vállalást, kijelentve: „Egy korszerű és ütőképes szövetség alapját a biztonságos kommunikációs hálózatok jelentik. Minden szövetségesnek be kell ruháznia a szükséges kiberbiztonsági eszközökbe, és alkalmaznia kell a megbízható, élvonalbeli MI-képességeket.”
Donald Trump amerikai elnök nagy önbizalommal utazik Ankarába, a NATO-vezetők éves csúcstalálkozójára. Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiájával, és Washington döntheti el, mely szövetséges országok kapnak hozzáférést ezekhez a rendszerekhez. Az olyan technológiai vállalatok, mint az Anthropic és az OpenAI nemrégiben egy új generációját mutatták be azoknak a kifinomult MI-modelleknek, amelyek a legtöbb embernél hatékonyabban képesek biztonsági hibákat felderíteni és kihasználni. Ezek az eszközök felhasználhatók a kiberbiztonsági védelmi rendszerek megerősítésére, de ugyanúgy segíthetik az ellenfeleket példátlan méretű kibertámadások végrehajtásában is.
Az amerikai MI-fejlesztők a Trump-kormányzat iránymutatása alapján szigorúan korlátozták modelljeikhez való hozzáférést, attól tartva, hogy a technológiát rosszindulatú szereplők széles körű pusztításra használhatják fel. Az Egyesült Államok több biztonsági és hírszerző szervezete már teszteli az Anthropic Claude Mythos nevű modelljét. A résztvevők között van az NSA (National Security Agency, Nemzetbiztonsági Ügynökség) és a CISA (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-védelmi Ügynökség) is. A cél annak meghatározása, miként támogathatja a technológia a digitális hírszerzési és kiberbiztonsági műveleteket.
Az európaiak az áprilisi bemutatása óta igyekeznek hozzáférést szerezni a Mythoshoz, ám kezdetben csak néhány ország, köztük az Egyesült Királyság kapott lehetőséget a technológia kipróbálására. Az Anthropic a hónap elején kibővítette ezt a partnerséget, így már 15 ország 150 új szervezete, köztük az Európai Unió intézményei is hozzáférhetnek a rendszerhez. „Az MI alapjaiban alakítja át a fenyegetési környezetet, és a NATO-nak ehhez alkalmazkodnia kell” - mondta Helen Popp, Észtország kiberdiplomáciáért felelős nagykövete. „Minden olyan képesség, amelyet az MI az ellenfeleink számára biztosít, számunkra is elérhető. A kulcskérdés az, hogy képesek vagyunk-e elsőként lépni, és hatékonyan kihasználni ezeket a lehetőségeket.”
A Trump-kormányzat gyorsan reagált arra a világméretű versenyre, amely az amerikai MI-eszközök megszerzéséért indult. Június elején exportkorlátozásokat vezetett be az Anthropic legfejlettebb, kiberbiztonsági célokra is alkalmas modelljeire, megtiltva külföldi állampolgárok számára azok használatát. Nem sokkal később, a Franciaországban megrendezett G7-csúcstalálkozón állítólag napirendre került a Mythoshoz való szövetségesi hozzáférés bővítése is. A találkozón az Egyesült Államok vezető MI-vállalatainak vezérigazgatói együtt vacsoráztak a világ vezető politikusaival. Az Anthropicra vonatkozó exportkorlátozásokat azóta feloldották. Eközben a Fehér Ház az OpenAI legújabb csúcskategóriás modelljének bevezetését is korlátozta, és csak néhány, általa jóváhagyott amerikai vállalat számára engedélyezte annak használatát.
A Trump-kormányzatnak ez az oda-vissza változó politikája, amely azt szabályozza, ki férhet hozzá az amerikai MI-eszközökhöz, frusztrációt váltott ki az európai szövetségesek körében. Emellett a Five Eyes hírszerzési együttműködés tagjai is szokatlan figyelmeztetést intéztek a világ vezetőihez, sürgetve őket, hogy „haladéktalanul” erősítsék meg védelmüket az MI által támogatott kibertámadásokkal szemben. Ezek a háttérben meghúzódó aggodalmak csendben rávetülnek az ankarai csúcstalálkozóra is. A hivatalos napirend tartalmaz egy külön szekciót a „feltörekvő és felforgató technológiákról”, amely az új MI-fejlesztéseket is magában foglalja. A NATO honlapja szerint a szövetség „együttműködik az állami és a magánszektor szereplőivel, a tudományos világgal és a civil társadalommal az új technológiák fejlesztése és alkalmazása érdekében, valamint azért, hogy innováció révén megőrizze a NATO technológiai fölényét”.
Egy, a NATO-tagállamok közötti egyeztetéseket ismerő tisztviselő - aki a zárt tárgyalások miatt névtelenséget kért - elmondta, hogy a kibervédelemről, az MI-ről és az új technológiákról röviden szó lesz a csúcstalálkozó végén kiadandó hivatalos zárónyilatkozatban is. A NATO szóvivői nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy a csúcstalálkozón külön megbeszéléseket tartanak-e az MI-ről és a kiberbiztonsági politikáról. A Fehér Ház egyik tisztviselője - aki szintén névtelenséget kért a csúcstalálkozó prioritásainak ismertetése érdekében - úgy fogalmazott, hogy a kormányzat „továbbra is szorosan együttműködik szövetségeseivel közös nemzetbiztonságunk védelme érdekében, miközben nem mond le a legkorszerűbb innovációról sem”.
„Valószínűleg lesznek informális megbeszélések a háttérben, de a nemzetközi diplomáciában általános szabály, hogy amikor összegyűlünk, nem tárgyalunk olyan kérdésekről, amelyek még nem elég kiforrottak ahhoz, hogy valamilyen konszenzus vagy közös álláspont alakuljon ki” - mondta Heli Tiirmaa-Klaar, a German Marshall Foundation technológiai programjának vezető kutatója és a NATO korábbi kibervédelmi vezetője. Jeanne Shaheen demokrata szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának rangidős tagja közölte, hogy részben azért vesz részt a csúcstalálkozón, hogy enyhítse a szövetséges országok aggodalmait, miszerint az Egyesült Államok „kizárná őket” az MI-modellekhez való hozzáférésből. „A lehető legszorosabban kellene együttműködnünk, miközben ellenfeleink rendkívül gyors előrelépéseket tesznek az MI területén” - mondta Shaheen.
Az idei csúcstalálkozón várhatóan más, MI-hez kapcsolódó kérdések is napirendre kerülnek. A rendezvényre több mint négy évvel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete után kerül sor. A háború jelentős technológiai fejlődést indított el Ukrajnában és a NATO-tagállamokban egyaránt, beleértve a dróntechnológia gyors fejlesztését és bevetését. „Ukrajna sok szempontból mintául szolgál arra, hogyan lehet hatékonyabban működni egy MI által meghatározott hadviselési környezetben” - mondta Laura Galante, az Európai Politikai Elemző Központ vezető kutatója egy, a NATO-csúcstalálkozó előtt tartott háttérbeszélgetésen.
A kelet-európai NATO-infrastruktúrát ért orosz hibrid támadások sorozatát követően a szövetséges országok tavaly vállalták, hogy éves bruttó hazai termékük 1,5 százalékát a kritikus infrastruktúra védelmére fordítják, beleértve a kibertámadások elleni védekezést is. Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője nyilatkozatában utalt arra, hogy a Trump-kormányzat támogatja ezt a vállalást, kijelentve: „Egy korszerű és ütőképes szövetség alapját a biztonságos kommunikációs hálózatok jelentik. Minden szövetségesnek be kell ruháznia a szükséges kiberbiztonsági eszközökbe, és alkalmaznia kell a megbízható, élvonalbeli MI-képességeket.”