SG.hu·
Az Intel végre kilábalhat a válságból
A Donald Trump által is támogatott amerikai chipgyártó a mesterséges intelligencia fellendülésének, az állami támogatásnak és az új stratégiai partnereknek köszönhetően ismét növekedési pályára állt, de a teljes fordulat még évekre van.
A múlt héten San Franciscóban megrendezett Deep Tech Week konferencián rajongók vették körül az Intel vezérigazgatóját, Lip-Bu Tant, és arra vártak, hogy közös szelfit készíthessenek azzal az emberrel, akinek a nevét a tavalyi év előtt még alig ismerték. A látvány Matthew Sysakot, a Lumentum technológiai vállalat egyik vezetőjét fejcsóválásra késztette. Néhány méterről figyelve a jelenetet azt mondta, hogy a Tan körüli felhajtás az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang körüli, rocksztároknak kijáró rajongásra emlékezteti. Az Nvidia jelenleg a világ legértékesebb vállalata. "Ez egy vándorcirkusz" - mondta hitetlenkedve.
Nem is olyan régen az Intelt, amely egykor a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalata volt, a Szilícium-völgy bukott ikonjának nevezték. Az értékesítés meredeken zuhant, a költségek elszálltak, az adósságállomány pedig egyre nőtt. Az amerikai kormány tavaly nyáron közbelépett, és 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Most azonban az Intel már a fordulat jeleit mutatja. Piaci értéke több mint háromszorosára, 650 milliárd dollárra emelkedett, üzleti teljesítménye a mesterséges intelligencia fellendülésének köszönhetően ismét növekedésnek indult, ügyfelei közé pedig olyan óriásvállalatok csatlakoztak, mint a Nvidia és az Apple.
A tét óriási a vállalat és Lip-Bu Tan számára, aki tavaly márciusban vette át a vezérigazgatói posztot. Az Intel kulcsszerepet játszik az amerikai kormány azon törekvésében, hogy újjáépítse az ország félvezetőgyártását, és csökkentse a Szilícium-völgy Tajvantól való függőségét. Ha az Intelnek most sem sikerül talpra állnia, amikor gyakorlatilag az egész chipipar profitál az MI-robbanásból, akkor lehet, hogy a vállalat problémáit már nem lehet helyrehozni - mondta Chris Miller félvezetőpiaci szakértő. "Az Intel az egyetlen amerikai vállalat, amely csúcstechnológiás chipeket gyárt, és az egyetlen olyan cég is, amely a legmagasabb szintű kutatásait az Egyesült Államokban végzi. Ezért a vállalat sorsa meghatározza majd az amerikai chipipar jövőjét, valamint azt is, hogy az ország milyen mértékben marad ráutalva Tajvanra."
Kevesebb mint egy évvel ezelőtt Donald Trump azt követelte, hogy Lip-Bu Tan mondjon le az Intel vezérigazgatói posztjáról, mert aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a korábban általa vezetett vállalat jogellenesen adott el chiptechnológiát Kínának. Néhány nappal később a két fél találkozott, és megállapodást kötöttek arról, hogy az amerikai kormány 8,9 milliárd dollárért 10 százalékos tulajdonrészt szerez a vállalatban. Ez az összeg annak a szövetségi támogatásnak a fennmaradó része volt, amelyet az Intel a kétpárti támogatással elfogadott CHIPS and Science Act törvény alapján kapott volna. A jogszabály célja az volt, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön Ázsiától a félvezetők gyártása terén.
A befektetés óriási lendületet adott a vállalatnak - mondta Sanjay Natarajan, aki tavalyig az Intel gyártási üzletágának egyik vezetője volt. A lépés növelte a vállalat piaci értékét, és egyértelművé tette, hogy az amerikai kormánynak komoly érdeke fűződik az Intel újjáépítéséhez. "Trump kormánya egyértelműen kiválasztotta a nyerteseket és a veszteseket" - mondta Natarajan. "Világossá tették, hogy azt akarják, az Intel sikeres legyen." Akkoriban még nem lehetett tudni, hogy a kormányzat szerepvállalása inkább áldásnak vagy tehernek bizonyul-e. Az ezt követő hónapokban azonban Howard Lutnick kereskedelmi miniszter nyomást gyakorolt a technológiai ipar vezetőire, hogy működjenek együtt az Intellel. Az érintettek között volt Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, Elon Musk, a SpaceX vezetője, valamint Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is.
Mindez egy olyan időszakban történt, amikor a MI alapjaiban formálta át a chipipart. A technológiai óriásvállalatok százmilliárd dollárokat fektettek adatközpontok számára készülő chipekbe. Egyre népszerűbbé váltak a MI-alapú személyi asszisztensek, az úgynevezett ágensek, amelyek működésükhöz CPU-kra támaszkodnak. A CPU az Intel meghatározó terméke. Eközben a világ fejlett félvezetőinek több mint 90 százalékát gyártó Taiwan Semiconductor Manufacturing Company annyi megrendelést kapott, hogy már nem tudta mindet teljesíteni.
Az Intel, amely Phoenix közelében új technológiákat alkalmazó gyárat nyitott energiahatékonyabb chipek gyártására, azonnal profitálni kezdett az új piaci helyzetből. Szeptemberben az Nvidia bejelentette, hogy 5 milliárd dollárt fektet az Intelbe, és egyedi fejlesztésű Intel CPU-kat fog használni személyi számítógépekben és adatközpontokban. A bejelentés hatására az Intel részvényeinek árfolyama 23 százalékkal emelkedett. Májusban Elon Musk és Lip-Bu Tan megállapodott arról, hogy az Intel biztosítja majd azt a technológiát, amelyre Musk Terafab nevű, fejlesztés alatt álló chipgyártási projektje épül. Az elmúlt hónapokban pedig az Apple, amely a világ egyik legnagyobb chipvásárlója, megállapodott arról, hogy várhatóan már 2027-től laptopjaihoz készülő chipjeinek egy kisebb részét az Intel gyáraiban fogja gyártatni. Később okostelefonokba szánt chipek gyártása is követheti ezt.
Miután az Intel öt éven át fejlesztett új technológiákat anélkül, hogy jelentős ügyfelet tudott volna szerezni, ezek a megállapodások komoly sikert jelentenek a vállalat számára. Ugyanakkor mindegyik megállapodáshoz fontos fenntartások kapcsolódnak. A Nvidiával kötött szerződés esetében mindkét vállalat értékesítheti a közösen fejlesztett terméket, ezért az Intel által egy-egy chipen elért nyereség attól is függhet, hogy végül melyik cég bonyolítja le az értékesítést. Az Elon Muskkal és az Apple-lel kötött megállapodások pedig attól függnek, hogy az Intel mennyire lesz sikeres az általa fejlesztett új, 14A néven ismert gyártási eljárás bevezetésében. A vállalat azt ígérte, hogy még ezen az őszön átadja a partnereknek azt az eszközkészletet, amellyel kipróbálhatják a technológiát, mielőtt végleges kötelezettséget vállalnának.
A bizonytalanság közepette Lip-Bu Tan a költségek csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Az Intel elbocsátásokkal és a természetes létszámcsökkenés révén mintegy 78 500 főre mérsékelte alkalmazottainak számát a Tan érkezésekor meglévő 108 900-ról. A vállalat hosszabb távú célja, hogy körülbelül 75 000 alkalmazottal működjön. A MI-alapú ágensek térnyerése új lendületet adott az Intel adatközponti üzletágának. Áprilisban a vállalat megállapodást kötött a Google-lel egyedi adatközponti chipek szállításáról, majd arról számolt be, hogy adatközponti és MI-termékeinek negyedéves árbevétele egy év alatt 22 százalékkal, 5,1 milliárd dollárra nőtt.
A vállalat ugyanakkor továbbra is veszteséges, és piaci részesedése is csökken. A Bernstein Research adatai szerint az Intel részesedése a szerverekhez értékesített chipek piacán az egy évtizeddel ezelőtti csaknem 100 százalékról körülbelül 65 százalékra esett vissza. A kutatócég szerint ennek oka, hogy az Arm és az Advanced Micro Devices technológiai fölényüknek köszönhetően egyre nagyobb teret nyertek. Áprilisban az Intel közölte, hogy az első negyedéves árbevétele éves összevetésben 7 százalékkal, 13,6 milliárd dollárra emelkedett, ugyanakkor 3,7 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el. Ebből 2,5 milliárd dollár működési veszteség a vállalat gyártási üzletágában keletkezett.
A versenytársak utolérése nem lesz könnyű. Az Intel visszafogta a jövőbeli technológiák fejlesztésére fordított kiadásait, és tavaly közel 90 százalékkal csökkentette az Intel Labs költségvetését. Ez a kutatócsoport fejlesztette ki azokat a megoldásokat, amelyek nagyobb teljesítményűvé és energiahatékonyabbá tették a vállalat chipjeit. Az Intelnek létfontosságú, hogy a MI-boom továbbra is rendkívül erős maradjon. A vállalat veszteségei a várakozások szerint jövőre mérséklődni kezdenek, miután lezárul az arizonai és új-mexikói chipgyárak felépítését célzó, évekig tartó intenzív beruházási időszak. A Bernstein Research előrejelzése szerint az Intel 2027-ben már 4,7 milliárd dolláros nyereséget érhet el.
Lip-Bu Tan tisztában van azzal, hogy a fordulat még csak most kezdődött. John Shoven, a Cadence Design Systems egykori elnöke - vagyis annak a chipipari vállalatnak a korábbi vezetője, amelyet Tan az Intel előtt irányított - elmondta, hogy a vezérigazgató a barátainak azt mondta, legalább öt évre lesz szükség ahhoz, hogy a vállalat valóban talpra álljon. "Tudta, hogy ez nem fog gyorsan menni" - mondta Shoven. "Még hosszú út áll előtte, de jó irányban indult el."
A múlt héten San Franciscóban megrendezett Deep Tech Week konferencián rajongók vették körül az Intel vezérigazgatóját, Lip-Bu Tant, és arra vártak, hogy közös szelfit készíthessenek azzal az emberrel, akinek a nevét a tavalyi év előtt még alig ismerték. A látvány Matthew Sysakot, a Lumentum technológiai vállalat egyik vezetőjét fejcsóválásra késztette. Néhány méterről figyelve a jelenetet azt mondta, hogy a Tan körüli felhajtás az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang körüli, rocksztároknak kijáró rajongásra emlékezteti. Az Nvidia jelenleg a világ legértékesebb vállalata. "Ez egy vándorcirkusz" - mondta hitetlenkedve.
Nem is olyan régen az Intelt, amely egykor a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalata volt, a Szilícium-völgy bukott ikonjának nevezték. Az értékesítés meredeken zuhant, a költségek elszálltak, az adósságállomány pedig egyre nőtt. Az amerikai kormány tavaly nyáron közbelépett, és 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Most azonban az Intel már a fordulat jeleit mutatja. Piaci értéke több mint háromszorosára, 650 milliárd dollárra emelkedett, üzleti teljesítménye a mesterséges intelligencia fellendülésének köszönhetően ismét növekedésnek indult, ügyfelei közé pedig olyan óriásvállalatok csatlakoztak, mint a Nvidia és az Apple.
A tét óriási a vállalat és Lip-Bu Tan számára, aki tavaly márciusban vette át a vezérigazgatói posztot. Az Intel kulcsszerepet játszik az amerikai kormány azon törekvésében, hogy újjáépítse az ország félvezetőgyártását, és csökkentse a Szilícium-völgy Tajvantól való függőségét. Ha az Intelnek most sem sikerül talpra állnia, amikor gyakorlatilag az egész chipipar profitál az MI-robbanásból, akkor lehet, hogy a vállalat problémáit már nem lehet helyrehozni - mondta Chris Miller félvezetőpiaci szakértő. "Az Intel az egyetlen amerikai vállalat, amely csúcstechnológiás chipeket gyárt, és az egyetlen olyan cég is, amely a legmagasabb szintű kutatásait az Egyesült Államokban végzi. Ezért a vállalat sorsa meghatározza majd az amerikai chipipar jövőjét, valamint azt is, hogy az ország milyen mértékben marad ráutalva Tajvanra."
Kevesebb mint egy évvel ezelőtt Donald Trump azt követelte, hogy Lip-Bu Tan mondjon le az Intel vezérigazgatói posztjáról, mert aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a korábban általa vezetett vállalat jogellenesen adott el chiptechnológiát Kínának. Néhány nappal később a két fél találkozott, és megállapodást kötöttek arról, hogy az amerikai kormány 8,9 milliárd dollárért 10 százalékos tulajdonrészt szerez a vállalatban. Ez az összeg annak a szövetségi támogatásnak a fennmaradó része volt, amelyet az Intel a kétpárti támogatással elfogadott CHIPS and Science Act törvény alapján kapott volna. A jogszabály célja az volt, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön Ázsiától a félvezetők gyártása terén.
A befektetés óriási lendületet adott a vállalatnak - mondta Sanjay Natarajan, aki tavalyig az Intel gyártási üzletágának egyik vezetője volt. A lépés növelte a vállalat piaci értékét, és egyértelművé tette, hogy az amerikai kormánynak komoly érdeke fűződik az Intel újjáépítéséhez. "Trump kormánya egyértelműen kiválasztotta a nyerteseket és a veszteseket" - mondta Natarajan. "Világossá tették, hogy azt akarják, az Intel sikeres legyen." Akkoriban még nem lehetett tudni, hogy a kormányzat szerepvállalása inkább áldásnak vagy tehernek bizonyul-e. Az ezt követő hónapokban azonban Howard Lutnick kereskedelmi miniszter nyomást gyakorolt a technológiai ipar vezetőire, hogy működjenek együtt az Intellel. Az érintettek között volt Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, Elon Musk, a SpaceX vezetője, valamint Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is.
Mindez egy olyan időszakban történt, amikor a MI alapjaiban formálta át a chipipart. A technológiai óriásvállalatok százmilliárd dollárokat fektettek adatközpontok számára készülő chipekbe. Egyre népszerűbbé váltak a MI-alapú személyi asszisztensek, az úgynevezett ágensek, amelyek működésükhöz CPU-kra támaszkodnak. A CPU az Intel meghatározó terméke. Eközben a világ fejlett félvezetőinek több mint 90 százalékát gyártó Taiwan Semiconductor Manufacturing Company annyi megrendelést kapott, hogy már nem tudta mindet teljesíteni.
Az Intel, amely Phoenix közelében új technológiákat alkalmazó gyárat nyitott energiahatékonyabb chipek gyártására, azonnal profitálni kezdett az új piaci helyzetből. Szeptemberben az Nvidia bejelentette, hogy 5 milliárd dollárt fektet az Intelbe, és egyedi fejlesztésű Intel CPU-kat fog használni személyi számítógépekben és adatközpontokban. A bejelentés hatására az Intel részvényeinek árfolyama 23 százalékkal emelkedett. Májusban Elon Musk és Lip-Bu Tan megállapodott arról, hogy az Intel biztosítja majd azt a technológiát, amelyre Musk Terafab nevű, fejlesztés alatt álló chipgyártási projektje épül. Az elmúlt hónapokban pedig az Apple, amely a világ egyik legnagyobb chipvásárlója, megállapodott arról, hogy várhatóan már 2027-től laptopjaihoz készülő chipjeinek egy kisebb részét az Intel gyáraiban fogja gyártatni. Később okostelefonokba szánt chipek gyártása is követheti ezt.
Miután az Intel öt éven át fejlesztett új technológiákat anélkül, hogy jelentős ügyfelet tudott volna szerezni, ezek a megállapodások komoly sikert jelentenek a vállalat számára. Ugyanakkor mindegyik megállapodáshoz fontos fenntartások kapcsolódnak. A Nvidiával kötött szerződés esetében mindkét vállalat értékesítheti a közösen fejlesztett terméket, ezért az Intel által egy-egy chipen elért nyereség attól is függhet, hogy végül melyik cég bonyolítja le az értékesítést. Az Elon Muskkal és az Apple-lel kötött megállapodások pedig attól függnek, hogy az Intel mennyire lesz sikeres az általa fejlesztett új, 14A néven ismert gyártási eljárás bevezetésében. A vállalat azt ígérte, hogy még ezen az őszön átadja a partnereknek azt az eszközkészletet, amellyel kipróbálhatják a technológiát, mielőtt végleges kötelezettséget vállalnának.
A bizonytalanság közepette Lip-Bu Tan a költségek csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Az Intel elbocsátásokkal és a természetes létszámcsökkenés révén mintegy 78 500 főre mérsékelte alkalmazottainak számát a Tan érkezésekor meglévő 108 900-ról. A vállalat hosszabb távú célja, hogy körülbelül 75 000 alkalmazottal működjön. A MI-alapú ágensek térnyerése új lendületet adott az Intel adatközponti üzletágának. Áprilisban a vállalat megállapodást kötött a Google-lel egyedi adatközponti chipek szállításáról, majd arról számolt be, hogy adatközponti és MI-termékeinek negyedéves árbevétele egy év alatt 22 százalékkal, 5,1 milliárd dollárra nőtt.
A vállalat ugyanakkor továbbra is veszteséges, és piaci részesedése is csökken. A Bernstein Research adatai szerint az Intel részesedése a szerverekhez értékesített chipek piacán az egy évtizeddel ezelőtti csaknem 100 százalékról körülbelül 65 százalékra esett vissza. A kutatócég szerint ennek oka, hogy az Arm és az Advanced Micro Devices technológiai fölényüknek köszönhetően egyre nagyobb teret nyertek. Áprilisban az Intel közölte, hogy az első negyedéves árbevétele éves összevetésben 7 százalékkal, 13,6 milliárd dollárra emelkedett, ugyanakkor 3,7 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el. Ebből 2,5 milliárd dollár működési veszteség a vállalat gyártási üzletágában keletkezett.
A versenytársak utolérése nem lesz könnyű. Az Intel visszafogta a jövőbeli technológiák fejlesztésére fordított kiadásait, és tavaly közel 90 százalékkal csökkentette az Intel Labs költségvetését. Ez a kutatócsoport fejlesztette ki azokat a megoldásokat, amelyek nagyobb teljesítményűvé és energiahatékonyabbá tették a vállalat chipjeit. Az Intelnek létfontosságú, hogy a MI-boom továbbra is rendkívül erős maradjon. A vállalat veszteségei a várakozások szerint jövőre mérséklődni kezdenek, miután lezárul az arizonai és új-mexikói chipgyárak felépítését célzó, évekig tartó intenzív beruházási időszak. A Bernstein Research előrejelzése szerint az Intel 2027-ben már 4,7 milliárd dolláros nyereséget érhet el.
Lip-Bu Tan tisztában van azzal, hogy a fordulat még csak most kezdődött. John Shoven, a Cadence Design Systems egykori elnöke - vagyis annak a chipipari vállalatnak a korábbi vezetője, amelyet Tan az Intel előtt irányított - elmondta, hogy a vezérigazgató a barátainak azt mondta, legalább öt évre lesz szükség ahhoz, hogy a vállalat valóban talpra álljon. "Tudta, hogy ez nem fog gyorsan menni" - mondta Shoven. "Még hosszú út áll előtte, de jó irányban indult el."