SG.hu·
Az EU kitiltaná a kínai invertereket, de az iparág még nem áll készen a váltásra
Az Európai Unió azt tervezi, hogy kiberbiztonsági aggályokra hivatkozva kitiltja a kínai gyártmányú teljesítményinvertereket az uniós finanszírozású projektekből, ám az iparági szereplők és a befektetők arra figyelmeztetnek, hogy az európai kínálat egyelőre nem képes rövid időn belül kiváltani a kínai beszállítókat.
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy megtiltsa a Kínában gyártott teljesítményinverterek használatát minden olyan projektben, amely uniós finanszírozásban részesül, de a kínai termékek teljes körű és gyors kivonása jelenleg nem tűnik reálisnak. A lépés jelentős előrelépésnek számít a kritikus energiainfrastruktúrák védelmében, különösen az olyan lehetséges kibertámadásokkal szemben, amelyek áramkimaradásokat idézhetnek elő. Az intézkedés mögötti indoklás szerint a Kínában gyártott inverterek kiberbiztonsági kockázatot jelentenek, mivel a gyártók elméletileg képesek lehetnek távolról manipulálni ezeket az eszközöket, vagy akár teljesen lekapcsolni őket. Ez destabilizálhatja az elektromos hálózatokat, és akár kiterjedt áramszünetekhez is vezethet.
A Bizottság törekvése a úgynevezett magas kockázatú inverterek kivezetésére azonban aggodalmat váltott ki az uniós fejlesztési projektekben részt vevő tisztviselők körében, mivel továbbra sem világos, hogy az európai gyártók képesek lesznek-e kielégíteni a megnövekedő keresletet. Ez a kérdés állt annak a zárt körű egyeztetésnek a középpontjában, amelyet a Bizottság múlt pénteken szervezett meg. A találkozón pénzügyi intézmények, a megújulóenergia-iparág képviselői és alternatív invertergyártók vettek részt annak érdekében, hogy megvitassák a fokozatos kivezetés lehetséges módjait.
„Bár az uniós iparágtól származó információk megerősítették, hogy elvben rendelkezésre áll elegendő kapacitás a megnövekedett kereslet kielégítésére, fennáll a rövid távú hatások kockázata, beleértve bizonyos modellek korlátozott elérhetőségét, a költségek emelkedését és a projektek késedelmeit” - áll a kerekasztal-beszélgetés meghívójában. A találkozó célja az volt, hogy felmérjék a magas kockázatúnak minősített beszállítókon kívüli inverterforrások kínálatát, azonosítsák az ügyfelek elvárásai és az iparág tényleges teljesítőképessége közötti különbségeket, valamint megvizsgálják, miként lehetne bővíteni az európai gyártókapacitásokat, és ennek milyen finanszírozási következményei lennének.
Az olyan európai befektetési intézmények, mint az Európai Beruházási Bank, ellenállást tanúsítottak a tervvel szemben. Arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre alternatívák a kínai beszállítókkal szemben, és egy szigorúan végrehajtott kivezetési program arra kényszerítené őket, hogy számos projektet feladjanak. „A Bizottság évek óta azt szorgalmazta, hogy tömegesen finanszírozzák a megújulóenergia-projekteket” - mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy a kérdés az Iránnal kapcsolatos háború nyomán kialakult energiaválság miatt még sürgetőbbé vált. „Most, hogy a beruházási bankok mérlegeiket a megújuló energiák finanszírozására állították át, lényegében náluk marad a probléma, mert azt mondják nekik, hogy a kínai részvétellel megvalósuló projektek már nem finanszírozhatók” - fogalmazott a tisztviselő.
A találkozó megerősítette, hogy a kivezetési folyamat jelentős technikai és pénzügyi akadályokba ütközhet. Eközben az európai gyártók, akik a legnagyobb haszonélvezői lennének a kínai beszállítók kiszorításának, igyekeztek megnyugtatni a résztvevőket, hogy termelési kapacitásuk elegendő lesz a kereslet kielégítésére. A megbeszélés több résztvevője ugyanakkor rámutatott arra, hogy rövid és középtávon komoly korlátai vannak a teljes kivezetésnek. Az egyik legfontosabb probléma, hogy a kínai gyártmányú inverterek általában jobban integrálhatók a kínai napelemekkel, amelyek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a piacon.
További jelentős kérdést jelent a jogi egyértelműség hiánya. Több szereplő szerint világosabb útmutatásra lenne szükség arra vonatkozóan, hogy a Bizottság ajánlásait miként kell alkalmazni a gyakorlatban. Ennek hiányában az európai iparág számára nehézzé válhat a Bizottság célkitűzéseinek támogatása. Végső soron a kínai invertergyártók, például a Huawei nem csupán olcsóbbak európai, amerikai vagy dél-koreai versenytársaiknál, hanem olyan szolgáltatásokat és garanciákat is kínálnak, amelyeket a piacnak valamilyen módon pótolnia kellene, ha az Európai Unió valóban ki akarja vezetni a kínai beszállítókat az energetikai projektekből.
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy megtiltsa a Kínában gyártott teljesítményinverterek használatát minden olyan projektben, amely uniós finanszírozásban részesül, de a kínai termékek teljes körű és gyors kivonása jelenleg nem tűnik reálisnak. A lépés jelentős előrelépésnek számít a kritikus energiainfrastruktúrák védelmében, különösen az olyan lehetséges kibertámadásokkal szemben, amelyek áramkimaradásokat idézhetnek elő. Az intézkedés mögötti indoklás szerint a Kínában gyártott inverterek kiberbiztonsági kockázatot jelentenek, mivel a gyártók elméletileg képesek lehetnek távolról manipulálni ezeket az eszközöket, vagy akár teljesen lekapcsolni őket. Ez destabilizálhatja az elektromos hálózatokat, és akár kiterjedt áramszünetekhez is vezethet.
A Bizottság törekvése a úgynevezett magas kockázatú inverterek kivezetésére azonban aggodalmat váltott ki az uniós fejlesztési projektekben részt vevő tisztviselők körében, mivel továbbra sem világos, hogy az európai gyártók képesek lesznek-e kielégíteni a megnövekedő keresletet. Ez a kérdés állt annak a zárt körű egyeztetésnek a középpontjában, amelyet a Bizottság múlt pénteken szervezett meg. A találkozón pénzügyi intézmények, a megújulóenergia-iparág képviselői és alternatív invertergyártók vettek részt annak érdekében, hogy megvitassák a fokozatos kivezetés lehetséges módjait.
„Bár az uniós iparágtól származó információk megerősítették, hogy elvben rendelkezésre áll elegendő kapacitás a megnövekedett kereslet kielégítésére, fennáll a rövid távú hatások kockázata, beleértve bizonyos modellek korlátozott elérhetőségét, a költségek emelkedését és a projektek késedelmeit” - áll a kerekasztal-beszélgetés meghívójában. A találkozó célja az volt, hogy felmérjék a magas kockázatúnak minősített beszállítókon kívüli inverterforrások kínálatát, azonosítsák az ügyfelek elvárásai és az iparág tényleges teljesítőképessége közötti különbségeket, valamint megvizsgálják, miként lehetne bővíteni az európai gyártókapacitásokat, és ennek milyen finanszírozási következményei lennének.
Az olyan európai befektetési intézmények, mint az Európai Beruházási Bank, ellenállást tanúsítottak a tervvel szemben. Arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre alternatívák a kínai beszállítókkal szemben, és egy szigorúan végrehajtott kivezetési program arra kényszerítené őket, hogy számos projektet feladjanak. „A Bizottság évek óta azt szorgalmazta, hogy tömegesen finanszírozzák a megújulóenergia-projekteket” - mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy a kérdés az Iránnal kapcsolatos háború nyomán kialakult energiaválság miatt még sürgetőbbé vált. „Most, hogy a beruházási bankok mérlegeiket a megújuló energiák finanszírozására állították át, lényegében náluk marad a probléma, mert azt mondják nekik, hogy a kínai részvétellel megvalósuló projektek már nem finanszírozhatók” - fogalmazott a tisztviselő.
A találkozó megerősítette, hogy a kivezetési folyamat jelentős technikai és pénzügyi akadályokba ütközhet. Eközben az európai gyártók, akik a legnagyobb haszonélvezői lennének a kínai beszállítók kiszorításának, igyekeztek megnyugtatni a résztvevőket, hogy termelési kapacitásuk elegendő lesz a kereslet kielégítésére. A megbeszélés több résztvevője ugyanakkor rámutatott arra, hogy rövid és középtávon komoly korlátai vannak a teljes kivezetésnek. Az egyik legfontosabb probléma, hogy a kínai gyártmányú inverterek általában jobban integrálhatók a kínai napelemekkel, amelyek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a piacon.
További jelentős kérdést jelent a jogi egyértelműség hiánya. Több szereplő szerint világosabb útmutatásra lenne szükség arra vonatkozóan, hogy a Bizottság ajánlásait miként kell alkalmazni a gyakorlatban. Ennek hiányában az európai iparág számára nehézzé válhat a Bizottság célkitűzéseinek támogatása. Végső soron a kínai invertergyártók, például a Huawei nem csupán olcsóbbak európai, amerikai vagy dél-koreai versenytársaiknál, hanem olyan szolgáltatásokat és garanciákat is kínálnak, amelyeket a piacnak valamilyen módon pótolnia kellene, ha az Európai Unió valóban ki akarja vezetni a kínai beszállítókat az energetikai projektekből.