SG.hu·
Európai techvezérek szerint túl lassan reagál az EU a globális versenyre
Európai technológiai vállalatok vezetőinek egy csoportja közvetlen kapcsolatot szeretne kialakítani az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel annak érdekében, hogy felgyorsítsák a szakpolitikai döntéshozatalt, és ezzel kedvezőbb feltételeket teremtsenek az európai ipar meghatározó szereplői számára.
„Nem lehet rendkívül összetett szabályozásokat alkotni, majd utólag azt mondani, hogy egyszerűsíteni fogjuk őket. Sokkal jobb, ha már elsőre megfelelő szabályozást hozunk létre” - mondta Christophe Fouquet, a holland chipgyártó óriásvállalat, az ASML vezérigazgatója Brüsszelben újságíróknak. Fouquet az Airbus repülőgépipari óriásvállalat, az Ericsson távközlési vállalat és az MI-fejlesztésben élen járó Mistral vezetőivel együtt találkozott Ursula von der Leyennel. A megbeszélésen azt sürgették, hogy az Európai Unió csökkentse a bürokratikus terheket, gondolja újra az egyesülésekre vonatkozó szabályokat, és támogassa a saját technológiai bajnokainak felemelkedését az Egyesült Államokkal szembeni versenyben.
A kezdeményezés egy új, állandó párbeszéd része, amely az European Tech Creators nevet viseli. A csoport tagjai között olyan iparági nehézsúlyok találhatók, mint az Airbus, az ASML, az Ericsson, a Mistral, a Nokia, az SAP és a Siemens. A vállalatok azt szeretnék, hogy az uniós intézmények jobban figyelembe vegyék igényeiket, hasonlóan ahhoz az együttműködési modellhez, amely az Egyesült Államokban és Kínában is megfigyelhető az állam és az ipar között. „Folyamatosan beszélnünk kell egymással, mert Európa számára nagyon sok minden forog kockán. Egy valódi párbeszéd kialakítása időt igényel” - mondta Fouquet. „Azok, akikkel versenyzünk, ezt rendkívül hatékonyan csinálják.”
Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Ugyanabból a felismerésből indulunk ki, hogy amit Európa ma tesz, az nem az, amit Európának tennie kellene. Ha ez lobbitevékenységnek számít, akkor ez Európa sikeréért folytatott lobbitevékenység.” A csoport április végén már találkozott Ursula von der Leyennel, és akkor is egyértelmű üzenetet közvetített: deregulációra van szükség, különben Európa elveszítheti jövőjét mint innovációs nagyhatalom. Egy héttel később, jelentős német nyomásra, az iparág már eredményeket is elkönyvelhetett az MI-szabályozás egyszerűsítését célzó törvényjavaslatban, amely kevesebb előírást és kitolt határidőket tartalmazott.
A vállalatvezetők egyik fő követelése, hogy Brüsszel gyorsabban bontsa le a szabályozási akadályokat, könnyítse meg a vállalati összeolvadásokat, és végre teljes mértékben valósítsa meg az egységes piacot, mindezt az iparággal szorosabb együttműködésben. „Megengedtük, hogy a piac teljesen széttagolódjon, így senki sem tudott akkora méretet elérni, hogy valóban versenyképes legyen” - érvelt Börje Ekholm, az Ericsson leköszönő vezérigazgatója. „Vissza kell lépnünk egyet, és iparstratégiai szemlélettel kell megközelítenünk ezt a kérdést.”
A vezetők szerint az időtényező kulcsfontosságú. „A mesterséges intelligencia területén rendkívül gyorsan változik minden. Az a probléma, hogy két év múlva már késő lehet” - mondta Arthur Mensch, a francia MI-vállalat, a Mistral társalapítója. Mensch szerint az Európai Bizottság legutóbbi javaslata, amely a felhőszolgáltatások és az MI fejlesztésének támogatását célozza, jó irányba tett lépés, de túlságosan lassú.
Von der Leyen második bizottsági elnöki ciklusának kezdete óta következetesen iparpárti, deregulációt támogató politikát képvisel. Ugyanakkor nemrég kritikák érték amiatt, hogy a Siemens felügyelőbizottságának elnökét, Jim Hagemann Snabét nevezte ki tanácsadójává az ipari MI kérdéseiben. Az ellenzők szerint ez azt mutatja, hogy az Európai Bizottság túl közel került Európa legnagyobb ipari vállalataihoz. „Az elnök felkért valakit az iparágból, hogy segítsen, az illető pedig úgy döntött, hogy segít. És az egyetlen módja annak, ahogyan ezt a döntést viszonozzuk, az az, hogy összeférhetetlenséggel vádoljuk” - panaszkodott Fouquet.
„Nem lehet rendkívül összetett szabályozásokat alkotni, majd utólag azt mondani, hogy egyszerűsíteni fogjuk őket. Sokkal jobb, ha már elsőre megfelelő szabályozást hozunk létre” - mondta Christophe Fouquet, a holland chipgyártó óriásvállalat, az ASML vezérigazgatója Brüsszelben újságíróknak. Fouquet az Airbus repülőgépipari óriásvállalat, az Ericsson távközlési vállalat és az MI-fejlesztésben élen járó Mistral vezetőivel együtt találkozott Ursula von der Leyennel. A megbeszélésen azt sürgették, hogy az Európai Unió csökkentse a bürokratikus terheket, gondolja újra az egyesülésekre vonatkozó szabályokat, és támogassa a saját technológiai bajnokainak felemelkedését az Egyesült Államokkal szembeni versenyben.
A kezdeményezés egy új, állandó párbeszéd része, amely az European Tech Creators nevet viseli. A csoport tagjai között olyan iparági nehézsúlyok találhatók, mint az Airbus, az ASML, az Ericsson, a Mistral, a Nokia, az SAP és a Siemens. A vállalatok azt szeretnék, hogy az uniós intézmények jobban figyelembe vegyék igényeiket, hasonlóan ahhoz az együttműködési modellhez, amely az Egyesült Államokban és Kínában is megfigyelhető az állam és az ipar között. „Folyamatosan beszélnünk kell egymással, mert Európa számára nagyon sok minden forog kockán. Egy valódi párbeszéd kialakítása időt igényel” - mondta Fouquet. „Azok, akikkel versenyzünk, ezt rendkívül hatékonyan csinálják.”
Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Ugyanabból a felismerésből indulunk ki, hogy amit Európa ma tesz, az nem az, amit Európának tennie kellene. Ha ez lobbitevékenységnek számít, akkor ez Európa sikeréért folytatott lobbitevékenység.” A csoport április végén már találkozott Ursula von der Leyennel, és akkor is egyértelmű üzenetet közvetített: deregulációra van szükség, különben Európa elveszítheti jövőjét mint innovációs nagyhatalom. Egy héttel később, jelentős német nyomásra, az iparág már eredményeket is elkönyvelhetett az MI-szabályozás egyszerűsítését célzó törvényjavaslatban, amely kevesebb előírást és kitolt határidőket tartalmazott.
A vállalatvezetők egyik fő követelése, hogy Brüsszel gyorsabban bontsa le a szabályozási akadályokat, könnyítse meg a vállalati összeolvadásokat, és végre teljes mértékben valósítsa meg az egységes piacot, mindezt az iparággal szorosabb együttműködésben. „Megengedtük, hogy a piac teljesen széttagolódjon, így senki sem tudott akkora méretet elérni, hogy valóban versenyképes legyen” - érvelt Börje Ekholm, az Ericsson leköszönő vezérigazgatója. „Vissza kell lépnünk egyet, és iparstratégiai szemlélettel kell megközelítenünk ezt a kérdést.”
A vezetők szerint az időtényező kulcsfontosságú. „A mesterséges intelligencia területén rendkívül gyorsan változik minden. Az a probléma, hogy két év múlva már késő lehet” - mondta Arthur Mensch, a francia MI-vállalat, a Mistral társalapítója. Mensch szerint az Európai Bizottság legutóbbi javaslata, amely a felhőszolgáltatások és az MI fejlesztésének támogatását célozza, jó irányba tett lépés, de túlságosan lassú.
Von der Leyen második bizottsági elnöki ciklusának kezdete óta következetesen iparpárti, deregulációt támogató politikát képvisel. Ugyanakkor nemrég kritikák érték amiatt, hogy a Siemens felügyelőbizottságának elnökét, Jim Hagemann Snabét nevezte ki tanácsadójává az ipari MI kérdéseiben. Az ellenzők szerint ez azt mutatja, hogy az Európai Bizottság túl közel került Európa legnagyobb ipari vállalataihoz. „Az elnök felkért valakit az iparágból, hogy segítsen, az illető pedig úgy döntött, hogy segít. És az egyetlen módja annak, ahogyan ezt a döntést viszonozzuk, az az, hogy összeférhetetlenséggel vádoljuk” - panaszkodott Fouquet.