SG.hu·
Saját sikerének áldozata lehet a SaaS-korszak
Az MI-startupok és a vállalati fejlesztések egyszerre kérdőjelezik meg a SaaS üzleti modell jövőjét.
Nemrégiben San Franciscóban egy repülőgép húzott el az égbolton, amely mögött egy hatalmas transzparens lobogott: "A SAAS HALOTT". A látványos akciót egy mesterséges intelligenciával foglalkozó startup finanszírozta, és jól tükrözi azt az egyre szélesebb körben terjedő meggyőződést a technológiai világban, hogy az MI létfontosságú fenyegetést jelent a Software-as-a-Service, vagyis SaaS iparág számára. Ez az üzleti modell még néhány évvel ezelőtt is megállíthatatlannak tűnt.
A SaaS vállalatok vezetői az idei februári tőzsdei zuhanás óta kétségbeesetten próbálják meggyőzni a befektetőket arról, hogy az úgynevezett "SaaS-apokalipszisről" szóló félelmek erősen túlzóak. Az elmúlt körülbelül egy hónap során az amerikai tőzsdén jegyzett szoftvercégek részvényei összességében visszaszereztek valamennyit korábbi veszteségeikből. Ennek ellenére sok befektető továbbra is óvatos maradt. Aggodalmaik valószínűleg nem fognak egyhamar megszűnni, ahogy az egyre intelligensebbé és hatékonyabbá váló MI-ügynökök más számítógépes programok működtetésére is képessé válnak. A SaaS vállalatok helyzetét tovább nehezíti, hogy egyszerre négy irányból is támadás éri őket. A fenyegetést a nagy MI-laboratóriumok, az MI-központú startupok, a házon belüli szoftverfejlesztés újjáéledése, valamint maga az iparág saját önátalakító törekvései jelentik. Ezeket nevezhetjük a SaaS-apokalipszis négy lovasának.
A legnagyobb árnyékot kétségtelenül a nagy MI-laboratóriumok vetik az iparágra. Az Anthropic és az OpenAI vezette vállalatok hozzák létre a legfejlettebb képességekkel rendelkező modelleket, hatalmas mennyiségű tőkét vonnak be, és a legkiválóbb MI-szakembereket alkalmazzák. Az érettebb, gyakran évtizedes múltra visszatekintő SaaS cégek számára egyre nehezebb ilyen tehetségeket magukhoz csábítani. Eddig a legnagyobb figyelmet a laborok programozási eszközei kapták. Az Anthropic Claude Code-ja és az OpenAI Codexe különösen jelentős fejlesztéseknek számítanak. Sokak szerint azonban ez még csupán a kezdet.
Az MI-laborok egyik legnagyobb előnye, hogy kihasználhatják a SaaS vállalatok egyik alapvető gyengeségét, vagyis a széttagoltságot. Bár az évek során számos felvásárlás történt, olyan vállalatok, mint a Salesforce, a ServiceNow vagy a Workday ritkán tudtak kitörni saját szakterületeikről. Az úgynevezett vertikális specializáció jellemzi működésüket. Az MI-laborok ezzel szemben horizontális megközelítést alkalmazhatnak. Olyan ügynököket fejleszthetnek, amelyek a SaaS alkalmazások fölött helyezkednek el, különböző programokat kapcsolnak össze bővítményeken keresztül, és mindezt egyetlen beszélgetésalapú felületen teszik elérhetővé. Az egykor innovatív üzleti eszközöknek számító SaaS megoldások így könnyen háttérinfrastruktúrává, digitális "csővezetékekké" válhatnak.
Eközben az MI-re épülő startupok közvetlen támadást indítottak a SaaS óriások piacai ellen. Egy részük egy-egy konkrét iparágra szakosodik. Jó példa erre a Harvey, amely jogi MI-eszközöket fejleszt ügyvédek számára, és amelynek piaci értékét legutóbb 11 milliárd dollárra becsülték. A vállalat komoly fejtörést okoz az olyan hagyományos jogi szoftverszolgáltatóknak, mint a Thomson Reuters. Az MI-laborok ráadásul egyre gyakrabban kínálnak saját, speciális feladatokra optimalizált chatbotokat is, amelyek hasonló funkciókat látnak el.
Más startupok bizonyos vállalati tevékenységekre koncentrálnak. Az ügyfélszolgálati MI-megoldásokat kínáló cégek száma rohamosan nő. Közéjük tartozik a Sierra is, amelyet Bret Taylor, az OpenAI igazgatótanácsának elnöke és a Salesforce korábbi társigazgatója alapított. A Serval nevű, mindössze két éve működő startup, amelyet tavaly decemberben már egymilliárd dollárra értékeltek, a ServiceNow piacát célozza meg. Jelenleg a ServiceNow platformjával együttműködve működnek az ügynökei, végső céljuk azonban egy teljesen önálló, ügynökalapú alternatíva létrehozása.
Nem minden vállalat akar azonban egyik beszállítót egy másikra lecserélni. Egyre többen választják inkább azt az utat, hogy saját MI-alapú rendszereket fejlesztenek házon belül. A SaaS iparág sikerének alapja hosszú időn át az volt, hogy a vállalatokat meggyőzte arról, olcsóbb és egyszerűbb kész szoftvereket vásárolni, mint egyedi megoldásokat fejleszteni. A szoftvercégek hatalmas összegeket fektettek termékeik létrehozásába, majd ezeket minimális többletköltséggel értékesítették vállalati ügyfelek ezreinek. Napjainkban azonban ismét előtérbe került a "megépíteni vagy megvenni" dilemmája. Tim Tully, a Menlo Ventures kockázati tőkebefektető társaság szakembere szerint egyre több vállalat dönt saját fejlesztések mellett.
Ez már jóval túlmutat az egyszerű, unalmas feladatokat automatizáló alkalmazások úgynevezett vibe kódolásán. A Kirkland & Ellis, a világ legnagyobb bevételű ügyvédi irodája nemrég bejelentette, hogy az elkövetkező években 500 millió dollárt kíván saját MI-eszközök fejlesztésébe fektetni. Ezek az alkalmazások a munkatársak szakértelmére épülnének, nem pedig külső szolgáltatók megoldásaira.
Mindez nem jelenti azt, hogy a SaaS iparág összeomlása küszöbön állna. Az új rendszerek bevezetése lassú és bonyolult folyamat. A vezető vállalatok továbbra is hatalmas értékesítői hálózatokkal rendelkeznek, amelyek látványos rendezvényeken igyekeznek meggyőzni ügyfeleiket. Elég csak a Salesforce Dreamforce konferenciájára gondolni, amikor szinte lehetetlen szállodai szobát találni San Franciscóban. Ráadásul a SaaS szektor egyes területei kifejezetten profitálnak az MI terjedéséből. Az Egyesült Államok három legnagyobb kiberbiztonsági szoftvervállalatának, a CrowdStrike-nak, a Fortinetnek és a Palo Alto Networksnek a részvényárfolyama az év eleje óta átlagosan 52 százalékkal emelkedett. A vállalatok ugyanis egyre többet költenek az MI által támogatott kibertámadások elleni védekezésre. A Snowflake adatkezelő vállalat értéke például egyetlen nap alatt 36 százalékkal nőtt, miután jelentősen emelkedő bevételekről számolt be. A növekedést részben az MI-alapú adatkérdezési eszköz iránti erős kereslet hajtotta.
Más szereplők viszont jóval sérülékenyebbnek tűnnek. A Salesforce, a ServiceNow és a Workday részvényei az év eleje óta átlagosan 34 százalékot veszítettek értékükből. E vállalatok üzleti modellje arra épül, hogy emberi alkalmazottak számára értékesítenek szoftvereket, és ismétlődő bevételekre tesznek szert az egy felhasználóra számított előfizetési díjakból. Ez a modell azonban egyre kevésbé tűnik fenntarthatónak, miközben a cégek saját MI-eszközöket vezetnek be, hogy lépést tartsanak az új kihívókkal.
Az egyik probléma, hogy a hagyományos szoftverekkel ellentétben az MI-ügynökök működtetése annál drágább a szolgáltató számára, minél intenzívebben használják őket az ügyfelek. Egy másik gond, hogy ezek az eszközök éppen azokat az emberi dolgozókat válthatják ki, akik után korábban licencdíjat fizettek a vállalatok. "Az MI-ügynököknek nincs szükségük székekre" - fogalmazott Manny Medina, a Paid.ai alapítója. Az ő startupja állt a "A SAAS HALOTT" feliratú transzparens mögött, és olyan eszközöket kínál fejlesztőknek, amelyek segítenek bevételt termelni MI-ügynökeikből.
Az olyan cégek, mint a Salesforce, már most is saját MI-ügynököket kínálnak. Ezekért általában vegyes díjazást alkalmaznak, amely részben felhasználónkénti előfizetésből, részben fogyasztásalapú elszámolásból áll. Ez utóbbi esetben az ügyfelek az általuk felhasznált tokenek, vagyis az MI-modellek által feldolgozott szövegegységek mennyisége alapján fizetnek. Bár ezekből az új termékekből származó bevételek gyors ütemben növekednek, Tal Liani, a Bank of America elemzője szerint messze nem elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák azokat a veszteségeket, amelyek akkor jelentkeznek, ha az ügyfelek kevesebb hagyományos licencet vásárolnak. "A kockázat az önkannibalizáció" - mondta.
Ebben rejlik az egész történet iróniája. Nem is olyan régen még arról beszéltek, hogy a szoftver "felfalja a világot". Most viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy a legnagyobb veszély az, hogy saját magát kezdi el felemészteni.
Nemrégiben San Franciscóban egy repülőgép húzott el az égbolton, amely mögött egy hatalmas transzparens lobogott: "A SAAS HALOTT". A látványos akciót egy mesterséges intelligenciával foglalkozó startup finanszírozta, és jól tükrözi azt az egyre szélesebb körben terjedő meggyőződést a technológiai világban, hogy az MI létfontosságú fenyegetést jelent a Software-as-a-Service, vagyis SaaS iparág számára. Ez az üzleti modell még néhány évvel ezelőtt is megállíthatatlannak tűnt.
A SaaS vállalatok vezetői az idei februári tőzsdei zuhanás óta kétségbeesetten próbálják meggyőzni a befektetőket arról, hogy az úgynevezett "SaaS-apokalipszisről" szóló félelmek erősen túlzóak. Az elmúlt körülbelül egy hónap során az amerikai tőzsdén jegyzett szoftvercégek részvényei összességében visszaszereztek valamennyit korábbi veszteségeikből. Ennek ellenére sok befektető továbbra is óvatos maradt. Aggodalmaik valószínűleg nem fognak egyhamar megszűnni, ahogy az egyre intelligensebbé és hatékonyabbá váló MI-ügynökök más számítógépes programok működtetésére is képessé válnak. A SaaS vállalatok helyzetét tovább nehezíti, hogy egyszerre négy irányból is támadás éri őket. A fenyegetést a nagy MI-laboratóriumok, az MI-központú startupok, a házon belüli szoftverfejlesztés újjáéledése, valamint maga az iparág saját önátalakító törekvései jelentik. Ezeket nevezhetjük a SaaS-apokalipszis négy lovasának.
A legnagyobb árnyékot kétségtelenül a nagy MI-laboratóriumok vetik az iparágra. Az Anthropic és az OpenAI vezette vállalatok hozzák létre a legfejlettebb képességekkel rendelkező modelleket, hatalmas mennyiségű tőkét vonnak be, és a legkiválóbb MI-szakembereket alkalmazzák. Az érettebb, gyakran évtizedes múltra visszatekintő SaaS cégek számára egyre nehezebb ilyen tehetségeket magukhoz csábítani. Eddig a legnagyobb figyelmet a laborok programozási eszközei kapták. Az Anthropic Claude Code-ja és az OpenAI Codexe különösen jelentős fejlesztéseknek számítanak. Sokak szerint azonban ez még csupán a kezdet.
Az MI-laborok egyik legnagyobb előnye, hogy kihasználhatják a SaaS vállalatok egyik alapvető gyengeségét, vagyis a széttagoltságot. Bár az évek során számos felvásárlás történt, olyan vállalatok, mint a Salesforce, a ServiceNow vagy a Workday ritkán tudtak kitörni saját szakterületeikről. Az úgynevezett vertikális specializáció jellemzi működésüket. Az MI-laborok ezzel szemben horizontális megközelítést alkalmazhatnak. Olyan ügynököket fejleszthetnek, amelyek a SaaS alkalmazások fölött helyezkednek el, különböző programokat kapcsolnak össze bővítményeken keresztül, és mindezt egyetlen beszélgetésalapú felületen teszik elérhetővé. Az egykor innovatív üzleti eszközöknek számító SaaS megoldások így könnyen háttérinfrastruktúrává, digitális "csővezetékekké" válhatnak.
Eközben az MI-re épülő startupok közvetlen támadást indítottak a SaaS óriások piacai ellen. Egy részük egy-egy konkrét iparágra szakosodik. Jó példa erre a Harvey, amely jogi MI-eszközöket fejleszt ügyvédek számára, és amelynek piaci értékét legutóbb 11 milliárd dollárra becsülték. A vállalat komoly fejtörést okoz az olyan hagyományos jogi szoftverszolgáltatóknak, mint a Thomson Reuters. Az MI-laborok ráadásul egyre gyakrabban kínálnak saját, speciális feladatokra optimalizált chatbotokat is, amelyek hasonló funkciókat látnak el.
Más startupok bizonyos vállalati tevékenységekre koncentrálnak. Az ügyfélszolgálati MI-megoldásokat kínáló cégek száma rohamosan nő. Közéjük tartozik a Sierra is, amelyet Bret Taylor, az OpenAI igazgatótanácsának elnöke és a Salesforce korábbi társigazgatója alapított. A Serval nevű, mindössze két éve működő startup, amelyet tavaly decemberben már egymilliárd dollárra értékeltek, a ServiceNow piacát célozza meg. Jelenleg a ServiceNow platformjával együttműködve működnek az ügynökei, végső céljuk azonban egy teljesen önálló, ügynökalapú alternatíva létrehozása.
Nem minden vállalat akar azonban egyik beszállítót egy másikra lecserélni. Egyre többen választják inkább azt az utat, hogy saját MI-alapú rendszereket fejlesztenek házon belül. A SaaS iparág sikerének alapja hosszú időn át az volt, hogy a vállalatokat meggyőzte arról, olcsóbb és egyszerűbb kész szoftvereket vásárolni, mint egyedi megoldásokat fejleszteni. A szoftvercégek hatalmas összegeket fektettek termékeik létrehozásába, majd ezeket minimális többletköltséggel értékesítették vállalati ügyfelek ezreinek. Napjainkban azonban ismét előtérbe került a "megépíteni vagy megvenni" dilemmája. Tim Tully, a Menlo Ventures kockázati tőkebefektető társaság szakembere szerint egyre több vállalat dönt saját fejlesztések mellett.
Ez már jóval túlmutat az egyszerű, unalmas feladatokat automatizáló alkalmazások úgynevezett vibe kódolásán. A Kirkland & Ellis, a világ legnagyobb bevételű ügyvédi irodája nemrég bejelentette, hogy az elkövetkező években 500 millió dollárt kíván saját MI-eszközök fejlesztésébe fektetni. Ezek az alkalmazások a munkatársak szakértelmére épülnének, nem pedig külső szolgáltatók megoldásaira.
Mindez nem jelenti azt, hogy a SaaS iparág összeomlása küszöbön állna. Az új rendszerek bevezetése lassú és bonyolult folyamat. A vezető vállalatok továbbra is hatalmas értékesítői hálózatokkal rendelkeznek, amelyek látványos rendezvényeken igyekeznek meggyőzni ügyfeleiket. Elég csak a Salesforce Dreamforce konferenciájára gondolni, amikor szinte lehetetlen szállodai szobát találni San Franciscóban. Ráadásul a SaaS szektor egyes területei kifejezetten profitálnak az MI terjedéséből. Az Egyesült Államok három legnagyobb kiberbiztonsági szoftvervállalatának, a CrowdStrike-nak, a Fortinetnek és a Palo Alto Networksnek a részvényárfolyama az év eleje óta átlagosan 52 százalékkal emelkedett. A vállalatok ugyanis egyre többet költenek az MI által támogatott kibertámadások elleni védekezésre. A Snowflake adatkezelő vállalat értéke például egyetlen nap alatt 36 százalékkal nőtt, miután jelentősen emelkedő bevételekről számolt be. A növekedést részben az MI-alapú adatkérdezési eszköz iránti erős kereslet hajtotta.
Más szereplők viszont jóval sérülékenyebbnek tűnnek. A Salesforce, a ServiceNow és a Workday részvényei az év eleje óta átlagosan 34 százalékot veszítettek értékükből. E vállalatok üzleti modellje arra épül, hogy emberi alkalmazottak számára értékesítenek szoftvereket, és ismétlődő bevételekre tesznek szert az egy felhasználóra számított előfizetési díjakból. Ez a modell azonban egyre kevésbé tűnik fenntarthatónak, miközben a cégek saját MI-eszközöket vezetnek be, hogy lépést tartsanak az új kihívókkal.
Az egyik probléma, hogy a hagyományos szoftverekkel ellentétben az MI-ügynökök működtetése annál drágább a szolgáltató számára, minél intenzívebben használják őket az ügyfelek. Egy másik gond, hogy ezek az eszközök éppen azokat az emberi dolgozókat válthatják ki, akik után korábban licencdíjat fizettek a vállalatok. "Az MI-ügynököknek nincs szükségük székekre" - fogalmazott Manny Medina, a Paid.ai alapítója. Az ő startupja állt a "A SAAS HALOTT" feliratú transzparens mögött, és olyan eszközöket kínál fejlesztőknek, amelyek segítenek bevételt termelni MI-ügynökeikből.
Az olyan cégek, mint a Salesforce, már most is saját MI-ügynököket kínálnak. Ezekért általában vegyes díjazást alkalmaznak, amely részben felhasználónkénti előfizetésből, részben fogyasztásalapú elszámolásból áll. Ez utóbbi esetben az ügyfelek az általuk felhasznált tokenek, vagyis az MI-modellek által feldolgozott szövegegységek mennyisége alapján fizetnek. Bár ezekből az új termékekből származó bevételek gyors ütemben növekednek, Tal Liani, a Bank of America elemzője szerint messze nem elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák azokat a veszteségeket, amelyek akkor jelentkeznek, ha az ügyfelek kevesebb hagyományos licencet vásárolnak. "A kockázat az önkannibalizáció" - mondta.
Ebben rejlik az egész történet iróniája. Nem is olyan régen még arról beszéltek, hogy a szoftver "felfalja a világot". Most viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy a legnagyobb veszély az, hogy saját magát kezdi el felemészteni.