SG.hu·
Emberi jogi aggályokat vet fel a közösségi média tiltása a gyerekek számára
Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra figyelmeztetett, hogy a közösségi média gyerekek számára történő betiltása súlyos emberi jogi kérdéseket vet fel.
Számos európai uniós ország igyekszik korlátozni a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához, elsősorban mentális egészségügyi aggályokra hivatkozva. Franciaországban például a parlament felsőháza ezen a héten vitat meg olyan korlátozásokat, amelyekről Emmanuel Macron elnök azt mondta, hogy akár már szeptemberben hatályba léphetnek. Azonban az európai országoknak nem szabad elsietniük a közösségi média tilalmának bevezetését a kiskorúak számára - véli O’Flaherty. Az ilyen jellegű tilalmak O’Flaherty szerint sem nem „arányosak”, sem nem „szükségesek”. A biztos, aki Európa legfőbb emberi jogi szervezetének képviselője, hozzátette, hogy „vannak más módszerek is az online visszaélésszerű tartalmak átkának kezelésére”.
A gyermekek közösségi média káros hatásaitól való védelméről szóló vita szerinte „egyenesen a tiltásokhoz ugrik, anélkül hogy megvizsgálná az összes többi lehetséges megoldást”. Hozzátette, hogy a hozzáférés korlátozása „emberi jogi kérdéseket vet fel, mert a gyermeknek ugyanúgy joga van információhoz jutni, mint bárki másnak”.
O’Flaherty aggodalmai egy olyan időszakban merülnek fel, amikor Európa-szerte élénk vita zajlik a tiltások hatékonyságáról és indokoltságáról. Ausztrália 2025 végén a világon elsőként tiltotta meg a 16 év alattiaknak, hogy fiókot hozzanak létre közösségi médiaplatformokon, például az Instagram alkalmazásban, és Brazília is saját intézkedéseket vezetett be a közelmúltban. Most Franciaország, Dánia, Spanyolország és Görögország is a tiltások irányába halad, bár eltérő ütemezéssel. A korlátozások támogatói azzal érvelnek, hogy a leginkább addiktív közösségi platformok esetében meghatározott alsó korhatár létfontosságú a gyermekek fizikai és mentális egészségének védelme érdekében. A kritikusok viszont úgy vélik, hogy a tiltások hatástalanok, és károsak lehetnek a magánélet védelmére nézve, mivel az online azonosítás kötelezettségével járnak.
O’Flaherty hangsúlyozta, hogy bár a gyermekek információhoz való joga korlátozható, ha ez összességében csökkenti a rájuk leselkedő kockázatokat, minden ilyen korlátozásnak arányosnak és szükségesnek kell lennie. Szerinte ehhez először komoly erőfeszítéseket kellene tenni az illegális és káros tartalmak visszaszorítására a közösségi médiában, ami eddig nem történt meg megfelelő mértékben. „Még meg sem közelítettük azt, hogy elegendő erőfeszítést tegyünk a platformok hatékony felügyeletének biztosítására.”
A biztos ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Unió digitális szabályozása világszinten is élen jár, beleértve a Digital Services Act (DSA) jogszabályt, amely a gyermekek védelmét célozza az online platformokon jelentkező rendszerszintű kockázatokkal szemben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a szabályok végrehajtása nem elég erős. „A DSA és más releváns szabályok végrehajtása Európa-szerte nagyon töredezett. Nagymértékben függ az egyes kormányok jóindulatától és kapacitásától, hogy komolyan vegyék azt” - mondta. Hozzátette, hogy a kormányok teljesítménye ezen a téren „egyenetlen”. Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy minden más megoldási lehetőséget kimerítettek, mielőtt az olyan szélsőséges intézkedésekhez nyúlnának, mint a tiltások - mondta. „Nem látom sok jelét ennek az erőfeszítésnek.”
Az Európai Bizottság, amely a nagy közösségi médiaplatformok esetében a DSA végrehajtásáért felelős, szintén saját intézkedéseket fontolgat. Egyes országok, például Görögország arra ösztönzik a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szintű tilalmat, elkerülve a tagállamok közötti széttagoltságot. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szakértői testületet hívott össze, amely a következő lépésekről ad tanácsot, és várhatóan a nyárig teszi közzé eredményeit.
Számos európai uniós ország igyekszik korlátozni a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához, elsősorban mentális egészségügyi aggályokra hivatkozva. Franciaországban például a parlament felsőháza ezen a héten vitat meg olyan korlátozásokat, amelyekről Emmanuel Macron elnök azt mondta, hogy akár már szeptemberben hatályba léphetnek. Azonban az európai országoknak nem szabad elsietniük a közösségi média tilalmának bevezetését a kiskorúak számára - véli O’Flaherty. Az ilyen jellegű tilalmak O’Flaherty szerint sem nem „arányosak”, sem nem „szükségesek”. A biztos, aki Európa legfőbb emberi jogi szervezetének képviselője, hozzátette, hogy „vannak más módszerek is az online visszaélésszerű tartalmak átkának kezelésére”.
A gyermekek közösségi média káros hatásaitól való védelméről szóló vita szerinte „egyenesen a tiltásokhoz ugrik, anélkül hogy megvizsgálná az összes többi lehetséges megoldást”. Hozzátette, hogy a hozzáférés korlátozása „emberi jogi kérdéseket vet fel, mert a gyermeknek ugyanúgy joga van információhoz jutni, mint bárki másnak”.
O’Flaherty aggodalmai egy olyan időszakban merülnek fel, amikor Európa-szerte élénk vita zajlik a tiltások hatékonyságáról és indokoltságáról. Ausztrália 2025 végén a világon elsőként tiltotta meg a 16 év alattiaknak, hogy fiókot hozzanak létre közösségi médiaplatformokon, például az Instagram alkalmazásban, és Brazília is saját intézkedéseket vezetett be a közelmúltban. Most Franciaország, Dánia, Spanyolország és Görögország is a tiltások irányába halad, bár eltérő ütemezéssel. A korlátozások támogatói azzal érvelnek, hogy a leginkább addiktív közösségi platformok esetében meghatározott alsó korhatár létfontosságú a gyermekek fizikai és mentális egészségének védelme érdekében. A kritikusok viszont úgy vélik, hogy a tiltások hatástalanok, és károsak lehetnek a magánélet védelmére nézve, mivel az online azonosítás kötelezettségével járnak.
O’Flaherty hangsúlyozta, hogy bár a gyermekek információhoz való joga korlátozható, ha ez összességében csökkenti a rájuk leselkedő kockázatokat, minden ilyen korlátozásnak arányosnak és szükségesnek kell lennie. Szerinte ehhez először komoly erőfeszítéseket kellene tenni az illegális és káros tartalmak visszaszorítására a közösségi médiában, ami eddig nem történt meg megfelelő mértékben. „Még meg sem közelítettük azt, hogy elegendő erőfeszítést tegyünk a platformok hatékony felügyeletének biztosítására.”
A biztos ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Unió digitális szabályozása világszinten is élen jár, beleértve a Digital Services Act (DSA) jogszabályt, amely a gyermekek védelmét célozza az online platformokon jelentkező rendszerszintű kockázatokkal szemben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a szabályok végrehajtása nem elég erős. „A DSA és más releváns szabályok végrehajtása Európa-szerte nagyon töredezett. Nagymértékben függ az egyes kormányok jóindulatától és kapacitásától, hogy komolyan vegyék azt” - mondta. Hozzátette, hogy a kormányok teljesítménye ezen a téren „egyenetlen”. Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy minden más megoldási lehetőséget kimerítettek, mielőtt az olyan szélsőséges intézkedésekhez nyúlnának, mint a tiltások - mondta. „Nem látom sok jelét ennek az erőfeszítésnek.”
Az Európai Bizottság, amely a nagy közösségi médiaplatformok esetében a DSA végrehajtásáért felelős, szintén saját intézkedéseket fontolgat. Egyes országok, például Görögország arra ösztönzik a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szintű tilalmat, elkerülve a tagállamok közötti széttagoltságot. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szakértői testületet hívott össze, amely a következő lépésekről ad tanácsot, és várhatóan a nyárig teszi közzé eredményeit.