SG.hu
Az Európai Unió a Huawei kitiltását fontolgatja a tagállamok mobilhálózataiból
Az Európai Bizottság olyan jogi lépéseket készít elő, amelyek köteleznék az Európai Unió tagállamait, hogy fokozatosan számolják fel a Huawei és a ZTE jelenlétét saját távközlési hálózataikban.
A Bizottság alelnöke, Henna Virkkunen azt tervezi, hogy az Európai Bizottság 2020-ban kiadott, a „magas kockázatú beszállítók” mobilhálózatokból való kizárására vonatkozó ajánlását kötelező erejű jogszabállyá alakítja. Virkkunen javaslata arra kötelezné az uniós tagállamokat, hogy nemzeti döntéseiket igazítsák a Bizottság biztonsági iránymutatásaihoz. Bár az infrastruktúrával kapcsolatos döntések elvileg a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak, Brüsszel egyre nagyobb figyelmet fordít a kínai távközlési eszközgyártók jelentette kockázatokra, miközben az EU és Kína - az unió második legnagyobb kereskedelmi partnere - közötti politikai és gazdasági kapcsolatok egyre feszültebbé válnak. Az aggodalom lényege, hogy ha a kritikus nemzeti infrastruktúra irányítása olyan vállalatok kezébe kerül, amelyek szoros kapcsolatban állnak Pekinggel, az veszélyeztetheti az európai országok nemzetbiztonsági érdekeit.
Virkkunen azt is vizsgálja, miként lehetne korlátozni a kínai berendezések használatát a vezetékes hálózatokban, miközben a tagállamok gőzerővel dolgoznak a legmodernebb optikai kábelek telepítésén, hogy bővítsék a nagysebességű internet-hozzáférést. A Bizottság emellett olyan intézkedéseket is mérlegel, amelyek elriaszthatnák a nem uniós országokat attól, hogy kínai gyártóktól vásároljanak. Az elképzelések között szerepel, hogy az EU megvonná a Global Gateway program támogatásait azoktól az országoktól, amelyek Huawei-berendezéseket használnak az uniós finanszírozású projektekben. Kína külügyminisztériuma korábban már bírálta az EU-t, amiért a Huawei-t és a ZTE-t „magas kockázatú beszállítóként” címkézi meg, és kijelentette, hogy ennek sem jogi, sem ténybeli alapja nincs.
Európa-szerte ismét előtérbe kerültek a Huawei-jel és a ZTE-vel kapcsolatos aggályok, miután Németország és Finnország is szigorúbb korlátozások bevezetését fontolgatja a kínai gyártókkal szemben. Miközben az Egyesült Királyság és Svédország már évekkel ezelőtt betiltotta a kínai berendezések használatát, más országok, például Spanyolország és Görögország továbbra is engedélyezik azok telepítését a hálózataikban. Az EU-n belüli „Kína-szkeptikus” politikusok szerint ez a széttagolt megközelítés komoly biztonsági kockázatokat rejt. Bizonyos beszállítók kitiltása várhatóan politikai vihart kavar majd, mivel több tagállam eddig is ellenállt annak, hogy a Huawei-ügyben döntési jogkörét átengedje Brüsszelnek. A távközlési szolgáltatók szintén ellenezhetik a korlátozásokat, mivel szerintük a Huawei technológiája olcsóbb és fejlettebb a nyugati alternatíváknál.
A kérdés Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt került előtérbe, amikor Washington megtiltotta a Huawei működését az Egyesült Államokban, és intenzív diplomáciai kampányba kezdett, hogy az európai országokat is hasonló lépésekre ösztönözze. A Bizottság ekkor dolgozta ki az úgynevezett „5G eszköztárat”, amely arra buzdította a tagállamokat, hogy zárják ki a magas kockázatú beszállítókat a rádiós és központi hálózati infrastruktúrából. Az eszköztár ajánlásait azonban a tagállamoknak nem volt kötelező követni, mivel a kritikus infrastruktúra és a nemzetbiztonság kérdése továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik. Svédország teljes körű tiltást vezetett be a Huawei ellen, de ez erős kínai ellenlépéseket váltott ki, amelyek elriasztották a többi tagállamot attól, hogy hasonló döntést hozzon.
Thierry Breton korábbi uniós biztos később igyekezett fokozni a nyomást az országokra, amikor nyíltan megnevezte a Huawei-t és a ZTE-t - eltérve a korábbi, általánosabb megfogalmazásoktól, amelyek csupán „magas kockázatú beszállítókat” emlegettek. Breton azt is megígérte, hogy a Bizottság saját hálózataiból is eltávolítják a két cég technológiáját, de ez sem ösztönözte cselekvésre a nemzeti kormányokat. Amikor Donald Trump idén megkezdte második elnöki ciklusát, az európai távközlési iparág már számított arra, hogy a kínai technológiai vállalatok szerepét ismét szigorúbb vizsgálat alá vonják. A Huawei finn riválisa, a Nokia Oyj pedig rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a Huawei európai hálózatokban betöltött széleskörű jelenléte kockázatos, miközben Kína saját piacáról fokozatosan kiszorítja a nyugati - köztük a finn - beszállítókat.
A Bizottság alelnöke, Henna Virkkunen azt tervezi, hogy az Európai Bizottság 2020-ban kiadott, a „magas kockázatú beszállítók” mobilhálózatokból való kizárására vonatkozó ajánlását kötelező erejű jogszabállyá alakítja. Virkkunen javaslata arra kötelezné az uniós tagállamokat, hogy nemzeti döntéseiket igazítsák a Bizottság biztonsági iránymutatásaihoz. Bár az infrastruktúrával kapcsolatos döntések elvileg a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak, Brüsszel egyre nagyobb figyelmet fordít a kínai távközlési eszközgyártók jelentette kockázatokra, miközben az EU és Kína - az unió második legnagyobb kereskedelmi partnere - közötti politikai és gazdasági kapcsolatok egyre feszültebbé válnak. Az aggodalom lényege, hogy ha a kritikus nemzeti infrastruktúra irányítása olyan vállalatok kezébe kerül, amelyek szoros kapcsolatban állnak Pekinggel, az veszélyeztetheti az európai országok nemzetbiztonsági érdekeit.
Virkkunen azt is vizsgálja, miként lehetne korlátozni a kínai berendezések használatát a vezetékes hálózatokban, miközben a tagállamok gőzerővel dolgoznak a legmodernebb optikai kábelek telepítésén, hogy bővítsék a nagysebességű internet-hozzáférést. A Bizottság emellett olyan intézkedéseket is mérlegel, amelyek elriaszthatnák a nem uniós országokat attól, hogy kínai gyártóktól vásároljanak. Az elképzelések között szerepel, hogy az EU megvonná a Global Gateway program támogatásait azoktól az országoktól, amelyek Huawei-berendezéseket használnak az uniós finanszírozású projektekben. Kína külügyminisztériuma korábban már bírálta az EU-t, amiért a Huawei-t és a ZTE-t „magas kockázatú beszállítóként” címkézi meg, és kijelentette, hogy ennek sem jogi, sem ténybeli alapja nincs.
Európa-szerte ismét előtérbe kerültek a Huawei-jel és a ZTE-vel kapcsolatos aggályok, miután Németország és Finnország is szigorúbb korlátozások bevezetését fontolgatja a kínai gyártókkal szemben. Miközben az Egyesült Királyság és Svédország már évekkel ezelőtt betiltotta a kínai berendezések használatát, más országok, például Spanyolország és Görögország továbbra is engedélyezik azok telepítését a hálózataikban. Az EU-n belüli „Kína-szkeptikus” politikusok szerint ez a széttagolt megközelítés komoly biztonsági kockázatokat rejt. Bizonyos beszállítók kitiltása várhatóan politikai vihart kavar majd, mivel több tagállam eddig is ellenállt annak, hogy a Huawei-ügyben döntési jogkörét átengedje Brüsszelnek. A távközlési szolgáltatók szintén ellenezhetik a korlátozásokat, mivel szerintük a Huawei technológiája olcsóbb és fejlettebb a nyugati alternatíváknál.
A kérdés Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt került előtérbe, amikor Washington megtiltotta a Huawei működését az Egyesült Államokban, és intenzív diplomáciai kampányba kezdett, hogy az európai országokat is hasonló lépésekre ösztönözze. A Bizottság ekkor dolgozta ki az úgynevezett „5G eszköztárat”, amely arra buzdította a tagállamokat, hogy zárják ki a magas kockázatú beszállítókat a rádiós és központi hálózati infrastruktúrából. Az eszköztár ajánlásait azonban a tagállamoknak nem volt kötelező követni, mivel a kritikus infrastruktúra és a nemzetbiztonság kérdése továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik. Svédország teljes körű tiltást vezetett be a Huawei ellen, de ez erős kínai ellenlépéseket váltott ki, amelyek elriasztották a többi tagállamot attól, hogy hasonló döntést hozzon.
Thierry Breton korábbi uniós biztos később igyekezett fokozni a nyomást az országokra, amikor nyíltan megnevezte a Huawei-t és a ZTE-t - eltérve a korábbi, általánosabb megfogalmazásoktól, amelyek csupán „magas kockázatú beszállítókat” emlegettek. Breton azt is megígérte, hogy a Bizottság saját hálózataiból is eltávolítják a két cég technológiáját, de ez sem ösztönözte cselekvésre a nemzeti kormányokat. Amikor Donald Trump idén megkezdte második elnöki ciklusát, az európai távközlési iparág már számított arra, hogy a kínai technológiai vállalatok szerepét ismét szigorúbb vizsgálat alá vonják. A Huawei finn riválisa, a Nokia Oyj pedig rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a Huawei európai hálózatokban betöltött széleskörű jelenléte kockázatos, miközben Kína saját piacáról fokozatosan kiszorítja a nyugati - köztük a finn - beszállítókat.