SG.hu·
A Google már kísérletezik az MI-alapú keresésbe épített reklámokkal
Egyre közeleg a reklámok megjelenése az MI-alapú csevegőrobotokban. De vajon megbízható-e egy mesterséges intelligencia tanácsa, ha közben egy üdítőital reklámja is megjelenik benne?
A reklámok az elmúlt években fokozatosan betörtek olyan, korábban viszonylag reklámmentes terepekbe, mint a streaming szolgáltatások, az online és a fizikai boltok, az üzenetküldő alkalmazások vagy az ételrendelés. Most pedig jöhet a következő lépés: a hirdetések megjelenése az MI-alapú asszisztensekben. Ez nagy valószínűséggel csak a kezdet lesz, és az idei évben egymást követhetik majd a kísérletek az MI-be épített reklámokkal.
Bár kevesen állítják, hogy szeretik a hirdetéseket, mégis együtt élünk velük. Ugyanakkor új korszak kezdődhet, ha a reklámok állandó szereplőivé válnak az MI-alapú csevegőrobotoknak. Ezek a hirdetések behatolhatnak olyan felületekre, amelyeket eddig sokan személyes beszélgetőpartnernek vagy megbízható információforrásnak éreztek, mentesnek a fizetett promócióktól, a spamtől és azoktól a manipulációktól, amelyek más online forrásokat áthatnak. Az MI-t fejlesztő cégek egyelőre óvatosak a reklámokkal kapcsolatban, de azok érkezése gyakorlatilag elkerülhetetlen. Érdemes tehát áttekinteni, mi történik most, és mire lehet számítani.
Az MI-reklámok első jelei vasárnap váltak láthatóvá, amikor a Google tájékoztatta a hirdetőket egy új típusú reklámról, amelyet az AI Mode-ban, vagyis a vállalat chatbot jellegű keresési segédjében lehet megvásárolni. Mivel a Google a világ legnagyobb reklámértékesítője, minden lépése, amelyet az MI-alapú hirdetések terén tesz, könnyen irányadóvá válhat az egész iparág számára. A Google egy példával szemléltette a működést. Ha valaki az AI Mode segítségével az ideális nappaliszőnyeget keresi, és rákattint a chatbot által ajánlott szőnyegek egyikére, előfordulhat, hogy megjelenik egy kupon egy olyan szőnyegbolttól, amely fizetett a Google-nek azért, hogy kedvezményt kínálhasson. Ez a kupon reklámnak számít, és akár ügyes megoldás is lehet, hiszen olyan hirdetésről van szó, amely ténylegesen érdekelheti a felhasználót. Ki ne szeretné a kuponokat?
A Google már hónapok óta tesztel más típusú hirdetéseket is, amelyek az AI Mode-ban vagy a Google keresési találatok tetején megjelenő MI által generált összefoglalókban tűnnek fel. A vállalat hangsúlyozta, hogy a hirdetők által fizetett kuponok nem befolyásolják az AI Mode-ban megjelenő MI által generált információkat, és azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók exkluzív ajánlatokhoz jussanak olyan termékek esetében, amelyek iránt már eleve érdeklődnek. Valószínű, hogy a legtöbb felhasználó eddig még nem találkozott reklámokkal a Google AI Mode-jában vagy az MI által készített keresési összefoglalókban. Naponta több milliárd Google-keresés zajlik, ami lehetőséget ad a cégnek arra, hogy viszonylag észrevétlenül kísérletezzen különféle hirdetési megoldásokkal.
A Google azonban aligha lesz egyedüli szereplő ezen a területen. Más MI-szolgáltatók is készülnek arra, hogy valamilyen formában reklámokat építsenek be termékeikbe. Az OpenAI is dolgozik azon, hogyan jelenjenek meg hirdetések a ChatGPT-ben. Az OpenAI egy vezetőjének X-en közzétett bejegyzése szerint ha valóban a reklámok bevezetése mellett döntenek, azt megfontolt módon teszik majd. A bejegyzés szerint az emberek bíznak a ChatGPT-ben, és minden lépést úgy terveznek meg, hogy ez a bizalom megmaradjon.
Tavaly ősszel az MI-alapú kereséssel foglalkozó Perplexity visszavonta azokat a reklámokat, amelyeket korábban megjelenített a felhasználóknak. A cég ugyanakkor azt állítja, hogy folyamatosan kísérletezik olyan hirdetőkkel, akik figyelembe veszik a felhasználók érdekeit és azt, ahogyan ma az internetet használják. A Meta eközben felhatalmazta magát arra, hogy az MI-asszisztensével megosztott információk alapján célzott reklámokat jelenítsen meg az Instagramon és a Facebookon, bár magában a Meta MI chatbotban egyelőre nem jelennek meg hirdetések.
Nate Elliott, az eMarketer piackutató cég elemzője szerint az MI-vállalatok rendkívül kényes egyensúlyozásra kényszerülnek a reklámok terén. A globális reklámköltés éves szinten mintegy 1 billió dollárt tesz ki, ami komoly forrást jelenthet az MI fejlesztésének hatalmas költségeihez. Elliott szerint nem véletlen, hogy az MI-cégek nyilvánosan egyelőre keveset beszélnek reklámterveikről. Mint fogalmazott, ezeknek a vállalatoknak előbb-utóbb pénzt kell termelniük a befektetéseikből, ugyanakkor a reklámok megjelenítése, amelyeket az emberek többsége nem szeret, azzal a kockázattal jár, hogy elriasztja a felhasználókat.
Elképzelhető, hogy az MI-alapú hirdetések végül nem lesznek sokkal zavaróbbak, mint azok az online reklámok, amelyekhez már hozzászoktunk. De az is könnyen belátható, hogyan válhatnak kényelmetlenné vagy akár ijesztővé olyan chatbotokban, amelyek intim, személyes térként működnek, és hatalmas mennyiségű privát adatot tárolnak rólunk. Kevesen szeretnék, ha egy MI-barátként működő chatbot erotikus üzenetváltását egy „támogatta a Coca-Cola” felirat szakítaná félbe. Ugyanígy kérdéses, milyen érzést kelt majd, ha valaki a menopauza tüneteiről kér tanácsot egy chatbotban, és közben egy vényköteles gyógyszer reklámja bukkan fel. Az ilyen helyzetek könnyen kelthetik azt a benyomást, hogy a tanácsokat torzítják a hirdetői pénzek.
Elliott arra számít, hogy az idei évben a kisebb MI-cégek bátrabban elköteleződnek a reklámok mellett, míg a nagyobb szereplők, köztük a Google és az OpenAI, inkább kísérleteznek, és csak 2027 körül lépnek tovább a szélesebb körű hirdetési megoldások felé. Ha valaki már most elutasítja a chatbotokba épített reklámok gondolatát, Elliott szerint a legtöbb vállalat várhatóan lehetőséget ad majd a hirdetések kikapcsolására. Ennek azonban feltétele lesz, hogy a felhasználó fizessen a szolgáltatásért.
A reklámok az elmúlt években fokozatosan betörtek olyan, korábban viszonylag reklámmentes terepekbe, mint a streaming szolgáltatások, az online és a fizikai boltok, az üzenetküldő alkalmazások vagy az ételrendelés. Most pedig jöhet a következő lépés: a hirdetések megjelenése az MI-alapú asszisztensekben. Ez nagy valószínűséggel csak a kezdet lesz, és az idei évben egymást követhetik majd a kísérletek az MI-be épített reklámokkal.
Bár kevesen állítják, hogy szeretik a hirdetéseket, mégis együtt élünk velük. Ugyanakkor új korszak kezdődhet, ha a reklámok állandó szereplőivé válnak az MI-alapú csevegőrobotoknak. Ezek a hirdetések behatolhatnak olyan felületekre, amelyeket eddig sokan személyes beszélgetőpartnernek vagy megbízható információforrásnak éreztek, mentesnek a fizetett promócióktól, a spamtől és azoktól a manipulációktól, amelyek más online forrásokat áthatnak. Az MI-t fejlesztő cégek egyelőre óvatosak a reklámokkal kapcsolatban, de azok érkezése gyakorlatilag elkerülhetetlen. Érdemes tehát áttekinteni, mi történik most, és mire lehet számítani.
Az MI-reklámok első jelei vasárnap váltak láthatóvá, amikor a Google tájékoztatta a hirdetőket egy új típusú reklámról, amelyet az AI Mode-ban, vagyis a vállalat chatbot jellegű keresési segédjében lehet megvásárolni. Mivel a Google a világ legnagyobb reklámértékesítője, minden lépése, amelyet az MI-alapú hirdetések terén tesz, könnyen irányadóvá válhat az egész iparág számára. A Google egy példával szemléltette a működést. Ha valaki az AI Mode segítségével az ideális nappaliszőnyeget keresi, és rákattint a chatbot által ajánlott szőnyegek egyikére, előfordulhat, hogy megjelenik egy kupon egy olyan szőnyegbolttól, amely fizetett a Google-nek azért, hogy kedvezményt kínálhasson. Ez a kupon reklámnak számít, és akár ügyes megoldás is lehet, hiszen olyan hirdetésről van szó, amely ténylegesen érdekelheti a felhasználót. Ki ne szeretné a kuponokat?
A Google már hónapok óta tesztel más típusú hirdetéseket is, amelyek az AI Mode-ban vagy a Google keresési találatok tetején megjelenő MI által generált összefoglalókban tűnnek fel. A vállalat hangsúlyozta, hogy a hirdetők által fizetett kuponok nem befolyásolják az AI Mode-ban megjelenő MI által generált információkat, és azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók exkluzív ajánlatokhoz jussanak olyan termékek esetében, amelyek iránt már eleve érdeklődnek. Valószínű, hogy a legtöbb felhasználó eddig még nem találkozott reklámokkal a Google AI Mode-jában vagy az MI által készített keresési összefoglalókban. Naponta több milliárd Google-keresés zajlik, ami lehetőséget ad a cégnek arra, hogy viszonylag észrevétlenül kísérletezzen különféle hirdetési megoldásokkal.
A Google azonban aligha lesz egyedüli szereplő ezen a területen. Más MI-szolgáltatók is készülnek arra, hogy valamilyen formában reklámokat építsenek be termékeikbe. Az OpenAI is dolgozik azon, hogyan jelenjenek meg hirdetések a ChatGPT-ben. Az OpenAI egy vezetőjének X-en közzétett bejegyzése szerint ha valóban a reklámok bevezetése mellett döntenek, azt megfontolt módon teszik majd. A bejegyzés szerint az emberek bíznak a ChatGPT-ben, és minden lépést úgy terveznek meg, hogy ez a bizalom megmaradjon.
I'm seeing lots of confusion about ads rumors in ChatGPT. There are no live tests for ads – any screenshots you’ve seen are either not real or not ads. If we do pursue ads, we’ll take a thoughtful approach. People trust ChatGPT and anything we do will be designed to respect that.
— Nick Turley (@nickaturley) December 6, 2025
Tavaly ősszel az MI-alapú kereséssel foglalkozó Perplexity visszavonta azokat a reklámokat, amelyeket korábban megjelenített a felhasználóknak. A cég ugyanakkor azt állítja, hogy folyamatosan kísérletezik olyan hirdetőkkel, akik figyelembe veszik a felhasználók érdekeit és azt, ahogyan ma az internetet használják. A Meta eközben felhatalmazta magát arra, hogy az MI-asszisztensével megosztott információk alapján célzott reklámokat jelenítsen meg az Instagramon és a Facebookon, bár magában a Meta MI chatbotban egyelőre nem jelennek meg hirdetések.
Nate Elliott, az eMarketer piackutató cég elemzője szerint az MI-vállalatok rendkívül kényes egyensúlyozásra kényszerülnek a reklámok terén. A globális reklámköltés éves szinten mintegy 1 billió dollárt tesz ki, ami komoly forrást jelenthet az MI fejlesztésének hatalmas költségeihez. Elliott szerint nem véletlen, hogy az MI-cégek nyilvánosan egyelőre keveset beszélnek reklámterveikről. Mint fogalmazott, ezeknek a vállalatoknak előbb-utóbb pénzt kell termelniük a befektetéseikből, ugyanakkor a reklámok megjelenítése, amelyeket az emberek többsége nem szeret, azzal a kockázattal jár, hogy elriasztja a felhasználókat.
Elképzelhető, hogy az MI-alapú hirdetések végül nem lesznek sokkal zavaróbbak, mint azok az online reklámok, amelyekhez már hozzászoktunk. De az is könnyen belátható, hogyan válhatnak kényelmetlenné vagy akár ijesztővé olyan chatbotokban, amelyek intim, személyes térként működnek, és hatalmas mennyiségű privát adatot tárolnak rólunk. Kevesen szeretnék, ha egy MI-barátként működő chatbot erotikus üzenetváltását egy „támogatta a Coca-Cola” felirat szakítaná félbe. Ugyanígy kérdéses, milyen érzést kelt majd, ha valaki a menopauza tüneteiről kér tanácsot egy chatbotban, és közben egy vényköteles gyógyszer reklámja bukkan fel. Az ilyen helyzetek könnyen kelthetik azt a benyomást, hogy a tanácsokat torzítják a hirdetői pénzek.
Elliott arra számít, hogy az idei évben a kisebb MI-cégek bátrabban elköteleződnek a reklámok mellett, míg a nagyobb szereplők, köztük a Google és az OpenAI, inkább kísérleteznek, és csak 2027 körül lépnek tovább a szélesebb körű hirdetési megoldások felé. Ha valaki már most elutasítja a chatbotokba épített reklámok gondolatát, Elliott szerint a legtöbb vállalat várhatóan lehetőséget ad majd a hirdetések kikapcsolására. Ennek azonban feltétele lesz, hogy a felhasználó fizessen a szolgáltatásért.