SG.hu·
Az MI-vel kapcsolatos leépítések többsége csupán a befektetőket célzó kommunikációs trükk
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tömeges elbocsátások körüli hírek az utóbbi időben szinte minden nap szerepelnek a médiában, ám az Oxford Economics friss kutatása szerint a valóság korántsem ilyen drámai. A vállalatok jelenleg nem helyettesítik tömegesen az alkalmazottakat MI-rendszerekkel, sok esetben csupán a rutinszerű leépítéseket igyekeznek technológiai innovációként kommunikálni a befektetők felé.
Az intézmény jelentése szerint bár léteznek anekdotikus bizonyítékok arra, hogy néhány munkahely megszűnik az automatizáció miatt, a makrogazdasági adatok nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy strukturális változás történne a munkaerőpiacon az MI miatt. Az Oxford jelentése a Challenger, Gray & Christmas munkaerő-kutató cég adataira hivatkozik, melynek alapján a cégek igyekeznek a leépítéseket jó hírként tálalni, például a múltbeli túlfoglalkoztatásra hivatkozva. Az egyik fő motiváció ennek a narratívának a kialakítására a befektetői kapcsolatok kezelése. Ha a leépítéseket az MI-hez kötik, a vállalatok innovatív, jövőbe tekintő szereplőként jelenhetnek meg a befektetők szemében, mintha nem a gazdasági nehézségek vagy a gyenge kereslet miatt kellene csökkenteniük a létszámot.
Peter Cappelli, a Wharton menedzsment professzora szerint gyakran előfordul, hogy cégek „fantom leépítéseket” jelentetnek be, amelyek valójában soha nem történnek meg, csupán a részvényesi reakciók kihasználása a cél. Cappelli szerint „a cím az, hogy az MI miatt történik, de ha elolvassuk a részleteket, a vállalatok csupán reménykednek abban, hogy az MI majd elvégzi a munkát.” A valós számok is árnyalják a képet: az Egyesült Államokban 2025 első 11 hónapjában az MI-re hivatkozva közel 55 000 állás megszűnését jelentették be, mely az összes bejelentett leépítésnek csupán 4,5 százaléka. Összehasonlításképpen a hagyományos „piaci és gazdasági körülmények” miatti elbocsátás négyszer ennyi volt, 245 000 főt érintve. A teljes munkaerőpiaci kontextusban, ahol havonta 1,5-1,8 millió dolgozó veszti el állását, az MI-hez kötött leépítések még mindig viszonylag korlátozottak.
Az Oxford Economics rámutat arra is, hogy ha az MI valóban nagyszabású munkahely-helyettesítést hajtana végre, a fennmaradó dolgozók termelékenységének meredeken nőnie kellene. Az adatok azonban ezt nem támasztják alá: az utóbbi időszakban a termelékenység növekedése lassult, ami inkább ciklikus gazdasági folyamatokra utal, semmint MI-alapú fellendülésre. Bár a technológiai újítások hatása gyakran csak évek múltán mutatkozik meg, a jelenlegi adatok azt jelzik, hogy az MI használata még mindig kísérleti jellegű, és nem váltotta ki emberi munkahelyek nagyszabású megszűnését.
Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy az alacsony felvétel és alacsony elbocsátás politikája a munkaerőpiacon egy „munkahely nélküli bővülés” felé mutat. Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza szerint a munkaerőpiac folyamatai inkább evolúciós, mint forradalmi jellegűek. Savita Subramanian, a Bank of America Research stratégiai vezetője a 2020-as években tapasztalta, hogy a cégek inkább folyamatokat alkalmaznak a munkavállalók helyett, és bár az MI ígéretes eszköz a termelékenység növelésére, a statisztikák szerint a hatás eddig nem volt látványos. Tehát az Oxford Economics azt a következtetést vonja le, hogy a munkaerőpiac átalakulása valószínűleg fokozatos és evolúciós jellegű lesz, nem pedig drámai és azonnali.
Az intézmény jelentése szerint bár léteznek anekdotikus bizonyítékok arra, hogy néhány munkahely megszűnik az automatizáció miatt, a makrogazdasági adatok nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy strukturális változás történne a munkaerőpiacon az MI miatt. Az Oxford jelentése a Challenger, Gray & Christmas munkaerő-kutató cég adataira hivatkozik, melynek alapján a cégek igyekeznek a leépítéseket jó hírként tálalni, például a múltbeli túlfoglalkoztatásra hivatkozva. Az egyik fő motiváció ennek a narratívának a kialakítására a befektetői kapcsolatok kezelése. Ha a leépítéseket az MI-hez kötik, a vállalatok innovatív, jövőbe tekintő szereplőként jelenhetnek meg a befektetők szemében, mintha nem a gazdasági nehézségek vagy a gyenge kereslet miatt kellene csökkenteniük a létszámot.
Peter Cappelli, a Wharton menedzsment professzora szerint gyakran előfordul, hogy cégek „fantom leépítéseket” jelentetnek be, amelyek valójában soha nem történnek meg, csupán a részvényesi reakciók kihasználása a cél. Cappelli szerint „a cím az, hogy az MI miatt történik, de ha elolvassuk a részleteket, a vállalatok csupán reménykednek abban, hogy az MI majd elvégzi a munkát.” A valós számok is árnyalják a képet: az Egyesült Államokban 2025 első 11 hónapjában az MI-re hivatkozva közel 55 000 állás megszűnését jelentették be, mely az összes bejelentett leépítésnek csupán 4,5 százaléka. Összehasonlításképpen a hagyományos „piaci és gazdasági körülmények” miatti elbocsátás négyszer ennyi volt, 245 000 főt érintve. A teljes munkaerőpiaci kontextusban, ahol havonta 1,5-1,8 millió dolgozó veszti el állását, az MI-hez kötött leépítések még mindig viszonylag korlátozottak.
Az Oxford Economics rámutat arra is, hogy ha az MI valóban nagyszabású munkahely-helyettesítést hajtana végre, a fennmaradó dolgozók termelékenységének meredeken nőnie kellene. Az adatok azonban ezt nem támasztják alá: az utóbbi időszakban a termelékenység növekedése lassult, ami inkább ciklikus gazdasági folyamatokra utal, semmint MI-alapú fellendülésre. Bár a technológiai újítások hatása gyakran csak évek múltán mutatkozik meg, a jelenlegi adatok azt jelzik, hogy az MI használata még mindig kísérleti jellegű, és nem váltotta ki emberi munkahelyek nagyszabású megszűnését.
Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy az alacsony felvétel és alacsony elbocsátás politikája a munkaerőpiacon egy „munkahely nélküli bővülés” felé mutat. Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza szerint a munkaerőpiac folyamatai inkább evolúciós, mint forradalmi jellegűek. Savita Subramanian, a Bank of America Research stratégiai vezetője a 2020-as években tapasztalta, hogy a cégek inkább folyamatokat alkalmaznak a munkavállalók helyett, és bár az MI ígéretes eszköz a termelékenység növelésére, a statisztikák szerint a hatás eddig nem volt látványos. Tehát az Oxford Economics azt a következtetést vonja le, hogy a munkaerőpiac átalakulása valószínűleg fokozatos és evolúciós jellegű lesz, nem pedig drámai és azonnali.