SG.hu
Az Egyesült Államok szankciókkal fenyeget európai IT-cégeket
A Trump-kormányzat név szerint emelt ki európai IT-cégeket, és gazdasági következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Európai Unió nem vonja vissza a technológiai szabályozást és a folyamatban lévő pereket.
Az amerikai tisztviselők egy közösségimédia-bejegyzésben élesen bírálták az Európai Uniót, amiért szerintük diszkriminálja az amerikai technológiai vállalatokat, és megtorlással fenyegették meg az európai technológiai cégeket válaszul. A nyilatkozat arra utal, hogy rázósabb időszak következhet az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataiban, miközben a két kormány azon dolgozik, hogy véglegesítse az idén bejelentett kereskedelmi keretrendszert. Az amerikai tisztviselők azt kifogásolják, hogy az Európai Unió nem lépett vissza a vállalati üzleti gyakorlatokat érintő szélesebb körű szabályozásoktól, miközben továbbra is vizsgálatokat folytat olyan nagy amerikai technológiai cégek ellen, mint a Google, az X, az Amazon és a Meta.
Egy közösségimédia-bejegyzésben az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala, amely a tárgyalásokat vezette, azt írta, hogy az Európai Unió és egyes tagállamai „kitartottak az amerikai vállalatokkal szembeni diszkriminatív és zaklató perek, adók, bírságok és irányelvek folyamatos alkalmazása mellett”. A közlemény szerint az Egyesült Államok évek óta jelezte aggályait az Európai Uniónak ezekkel az ügyekkel kapcsolatban „érdemi együttműködés nélkül”, miközben az európai vállalatok szabadon működhettek az Egyesült Államokban. Ha az Európai Unió folytatja ezeket a politikákat, az Egyesült Államoknak „nem marad más választása, mint hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevetve fellépjen ezekkel az ésszerűtlen intézkedésekkel szemben” - közölte az USTR.
A lehetséges lépések között díjakat és a cégekre vonatkozó korlátozásokat említettek, és jelezték, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmaznák más országokkal szemben is, amelyek Európa stratégiáját követik. A bejegyzés név szerint is felsorolt olyan európai szolgáltatókat, amelyek célkeresztbe kerülhetnek, köztük az Accenture-t, a DHL-t, a Mistralt, az SAP-t, a Siemenset és a Spotify-t.
Az amerikai tisztviselők régóta frusztráltak amiatt, hogy az Európai Unió a technológiai iparág világviszonylatban legagresszívebb szabályozójaként lép fel. Azonban azzal, hogy ilyen közvetlen megtorlással fenyeget, a Trump-kormányzat jóval messzebb megy annak érdekében, hogy Brüsszelben visszakozásra kényszerítse a döntéshozókat. Az európai hatóságok az elmúlt hónapokban jelezték, hogy hajlandók lehetnek visszavenni egyes technológiai szabályozásokból a gazdasági növekedés ösztönzése és a mesterséges intelligencia fejlesztésének támogatása érdekében. Az uniós tisztviselők azonban kevésbé mutattak nyitottságot a közösségi médiával és a versenyellenes magatartással kapcsolatos kulcsfontosságú szabályozások megváltoztatására, amelyek gyakran az amerikai panaszok középpontjában állnak.
A hónap elején Trump elnök és a kormányzat más tagjai élesen támadták a kontinenst, miután az uniós szabályozók mintegy 140 millió dollárra büntették az Elon Musk tulajdonában lévő X közösségimédia-platformot a digitális átláthatósági szabályok megsértése miatt. Egy másik, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat további bírságokhoz és szankciókhoz vezethet az X esetében. „Európának nagyon óvatosnak kell lennie” - mondta Trump a múlt héten.
A brüsszeli hatóságok az elmúlt hetekben új vizsgálatokat is indítottak olyan vállalatok ellen, mint a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta. Ez a lépés a korábbi évtizedben az amerikai technológiai óriásokra kiszabott, összesen milliárdokat kitevő büntetésekre rakódik rá, amelyeket trösztellenes, digitális adatvédelmi és adózási szabályok megsértése miatt szabtak ki. Ez a támadás különösen feszült pillanatban éri a transzatlanti kapcsolatokat. Bár az Egyesült Államok és Európa történelmileg szorosan összefonódó szövetségesek voltak, az elmúlt év komoly terheket rótt erre a kapcsolatra. Trump visszafogta a közös védelmi együttműködést, azt hangsúlyozva, hogy az európaiaknak többet kell költeniük saját országaik védelmére. Globális kereskedelmi háborúja megrázta az autóipart, a gyógyszeripart és más ágazatokat szerte a kontinensen. Sok európait pedig megdöbbentett a kormányzat retorikája, kezdve JD Vance alelnök februárban, a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédével. Ebben a felszólalásban Vance kifejezetten bírálta a technológiai szabályozást, arra figyelmeztetve, hogy „attól tartok, a szólásszabadság visszaszorulóban van”.
Az elmúlt hetekben a Fehér Ház közzétett egy nemzetbiztonsági tervet is, amely keményen bírálta Európát, kijelentve, hogy a kormányzat azt szeretné, ha „Európa európai maradna, visszanyerné civilizációs önbizalmát, és felhagyna a szabályozási fullasztásra épülő, kudarcot vallott fókuszával”. A dokumentum azt állítja, hogy Európa gazdasági hanyatlásának egyik oka részben az „országos és nemzetközi szabályozásokban” keresendő, amelyek aláássák a kreativitást és a szorgalmat. A Trump-kormányzat bejelentette, hogy idén 15 kereskedelmi keretrendszert és előzetes megállapodást kötött, ezek közül azonban sok még kidolgozás alatt áll, és számos lényeges elemük tisztázásra vár. Az európai tisztviselők valójában ünnepelték azt, hogy nem tettek jelentős engedményeket a digitális szabályozás terén - amelyet a nemzeti szuverenitás kérdéseként állítottak be -, amikor a Trump-kormányzattal egy hozzávetőleges megállapodásra jutottak az egységesen 15 százalékos vámokról. Washington számára azonban a digitális korlátozások továbbra is érzékeny pontot jelentenek.
Az amerikai technológiai iparág támogatásával a Trump-kormányzat más országok digitális korlátozásaival szemben is agresszív álláspontot vett fel. A hónap elején az Egyesült Államok tájékoztatta a brit kormányt, hogy felfüggeszti egy, a két ország közötti technológiai együttműködésről szóló megállapodás végrehajtását, amely többek között a mesterséges intelligencia és a nukleáris energia területén való szorosabb együttműködést is tartalmazta. A tárgyalásokat ismerő források szerint az amerikai tisztviselők úgy ítélték meg, hogy Nagy-Britannia nem halad elég gyorsan a kereskedelmi akadályok lebontásában, amelyeket korábban megígért. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt arra is, hogy az Egyesült Királyság lazítson élelmiszer-biztonsági előírásain, és elégedetlenségét fejezte ki a brit online biztonsági szabályokkal és az amerikai vállalatokra kivetett digitális szolgáltatási adókkal kapcsolatban.
Matthew Sinclair, a Computer & Communications Industry Association vezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy „sajnálatos, hogy a szélesebb körű kereskedelmi kérdésekben elért haladás hiánya a megállapodás végrehajtásának felfüggesztéséhez vezetett”. „Az Egyesült Királyságnak többet kellene tennie a digitális szolgáltatások kereskedelmének akadályai ellen, legyen szó az amerikai multinacionális vállalatokat célzó adókról vagy olyan szabályozókról, amelyek példátlan hatásköröket gyakorolnak megfelelő biztosítékok nélkül, amelyek megvédenék a cégeket az aránytalan vagy egyszerűen félrevezető támadásoktól az üzleti tevékenységük ellen” - tette hozzá.
Az amerikai tisztviselők egy közösségimédia-bejegyzésben élesen bírálták az Európai Uniót, amiért szerintük diszkriminálja az amerikai technológiai vállalatokat, és megtorlással fenyegették meg az európai technológiai cégeket válaszul. A nyilatkozat arra utal, hogy rázósabb időszak következhet az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataiban, miközben a két kormány azon dolgozik, hogy véglegesítse az idén bejelentett kereskedelmi keretrendszert. Az amerikai tisztviselők azt kifogásolják, hogy az Európai Unió nem lépett vissza a vállalati üzleti gyakorlatokat érintő szélesebb körű szabályozásoktól, miközben továbbra is vizsgálatokat folytat olyan nagy amerikai technológiai cégek ellen, mint a Google, az X, az Amazon és a Meta.
Egy közösségimédia-bejegyzésben az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala, amely a tárgyalásokat vezette, azt írta, hogy az Európai Unió és egyes tagállamai „kitartottak az amerikai vállalatokkal szembeni diszkriminatív és zaklató perek, adók, bírságok és irányelvek folyamatos alkalmazása mellett”. A közlemény szerint az Egyesült Államok évek óta jelezte aggályait az Európai Uniónak ezekkel az ügyekkel kapcsolatban „érdemi együttműködés nélkül”, miközben az európai vállalatok szabadon működhettek az Egyesült Államokban. Ha az Európai Unió folytatja ezeket a politikákat, az Egyesült Államoknak „nem marad más választása, mint hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevetve fellépjen ezekkel az ésszerűtlen intézkedésekkel szemben” - közölte az USTR.
The European Union and certain EU Member States have persisted in a continuing course of discriminatory and harassing lawsuits, taxes, fines, and directives against U.S. service providers. U.S. services companies provide substantial free services to EU citizens and reliable…
— United States Trade Representative (@USTradeRep) December 16, 2025
A lehetséges lépések között díjakat és a cégekre vonatkozó korlátozásokat említettek, és jelezték, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmaznák más országokkal szemben is, amelyek Európa stratégiáját követik. A bejegyzés név szerint is felsorolt olyan európai szolgáltatókat, amelyek célkeresztbe kerülhetnek, köztük az Accenture-t, a DHL-t, a Mistralt, az SAP-t, a Siemenset és a Spotify-t.
Az amerikai tisztviselők régóta frusztráltak amiatt, hogy az Európai Unió a technológiai iparág világviszonylatban legagresszívebb szabályozójaként lép fel. Azonban azzal, hogy ilyen közvetlen megtorlással fenyeget, a Trump-kormányzat jóval messzebb megy annak érdekében, hogy Brüsszelben visszakozásra kényszerítse a döntéshozókat. Az európai hatóságok az elmúlt hónapokban jelezték, hogy hajlandók lehetnek visszavenni egyes technológiai szabályozásokból a gazdasági növekedés ösztönzése és a mesterséges intelligencia fejlesztésének támogatása érdekében. Az uniós tisztviselők azonban kevésbé mutattak nyitottságot a közösségi médiával és a versenyellenes magatartással kapcsolatos kulcsfontosságú szabályozások megváltoztatására, amelyek gyakran az amerikai panaszok középpontjában állnak.
A hónap elején Trump elnök és a kormányzat más tagjai élesen támadták a kontinenst, miután az uniós szabályozók mintegy 140 millió dollárra büntették az Elon Musk tulajdonában lévő X közösségimédia-platformot a digitális átláthatósági szabályok megsértése miatt. Egy másik, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat további bírságokhoz és szankciókhoz vezethet az X esetében. „Európának nagyon óvatosnak kell lennie” - mondta Trump a múlt héten.
A brüsszeli hatóságok az elmúlt hetekben új vizsgálatokat is indítottak olyan vállalatok ellen, mint a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta. Ez a lépés a korábbi évtizedben az amerikai technológiai óriásokra kiszabott, összesen milliárdokat kitevő büntetésekre rakódik rá, amelyeket trösztellenes, digitális adatvédelmi és adózási szabályok megsértése miatt szabtak ki. Ez a támadás különösen feszült pillanatban éri a transzatlanti kapcsolatokat. Bár az Egyesült Államok és Európa történelmileg szorosan összefonódó szövetségesek voltak, az elmúlt év komoly terheket rótt erre a kapcsolatra. Trump visszafogta a közös védelmi együttműködést, azt hangsúlyozva, hogy az európaiaknak többet kell költeniük saját országaik védelmére. Globális kereskedelmi háborúja megrázta az autóipart, a gyógyszeripart és más ágazatokat szerte a kontinensen. Sok európait pedig megdöbbentett a kormányzat retorikája, kezdve JD Vance alelnök februárban, a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédével. Ebben a felszólalásban Vance kifejezetten bírálta a technológiai szabályozást, arra figyelmeztetve, hogy „attól tartok, a szólásszabadság visszaszorulóban van”.
Az elmúlt hetekben a Fehér Ház közzétett egy nemzetbiztonsági tervet is, amely keményen bírálta Európát, kijelentve, hogy a kormányzat azt szeretné, ha „Európa európai maradna, visszanyerné civilizációs önbizalmát, és felhagyna a szabályozási fullasztásra épülő, kudarcot vallott fókuszával”. A dokumentum azt állítja, hogy Európa gazdasági hanyatlásának egyik oka részben az „országos és nemzetközi szabályozásokban” keresendő, amelyek aláássák a kreativitást és a szorgalmat. A Trump-kormányzat bejelentette, hogy idén 15 kereskedelmi keretrendszert és előzetes megállapodást kötött, ezek közül azonban sok még kidolgozás alatt áll, és számos lényeges elemük tisztázásra vár. Az európai tisztviselők valójában ünnepelték azt, hogy nem tettek jelentős engedményeket a digitális szabályozás terén - amelyet a nemzeti szuverenitás kérdéseként állítottak be -, amikor a Trump-kormányzattal egy hozzávetőleges megállapodásra jutottak az egységesen 15 százalékos vámokról. Washington számára azonban a digitális korlátozások továbbra is érzékeny pontot jelentenek.
Az amerikai technológiai iparág támogatásával a Trump-kormányzat más országok digitális korlátozásaival szemben is agresszív álláspontot vett fel. A hónap elején az Egyesült Államok tájékoztatta a brit kormányt, hogy felfüggeszti egy, a két ország közötti technológiai együttműködésről szóló megállapodás végrehajtását, amely többek között a mesterséges intelligencia és a nukleáris energia területén való szorosabb együttműködést is tartalmazta. A tárgyalásokat ismerő források szerint az amerikai tisztviselők úgy ítélték meg, hogy Nagy-Britannia nem halad elég gyorsan a kereskedelmi akadályok lebontásában, amelyeket korábban megígért. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt arra is, hogy az Egyesült Királyság lazítson élelmiszer-biztonsági előírásain, és elégedetlenségét fejezte ki a brit online biztonsági szabályokkal és az amerikai vállalatokra kivetett digitális szolgáltatási adókkal kapcsolatban.
Matthew Sinclair, a Computer & Communications Industry Association vezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy „sajnálatos, hogy a szélesebb körű kereskedelmi kérdésekben elért haladás hiánya a megállapodás végrehajtásának felfüggesztéséhez vezetett”. „Az Egyesült Királyságnak többet kellene tennie a digitális szolgáltatások kereskedelmének akadályai ellen, legyen szó az amerikai multinacionális vállalatokat célzó adókról vagy olyan szabályozókról, amelyek példátlan hatásköröket gyakorolnak megfelelő biztosítékok nélkül, amelyek megvédenék a cégeket az aránytalan vagy egyszerűen félrevezető támadásoktól az üzleti tevékenységük ellen” - tette hozzá.