SG.hu
A norvégok szerint az MI mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket
Nicolai Tangen, Norvégia 2 billió dolláros nemzeti alapjának vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciához való eltérő hozzáférésnek megvan a lehetősége arra, hogy „szétfeszítse a társadalmakat”.
Nicolai Tangen, a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia gyorsuló bevezetése a társadalmi és geopolitikai egyenlőtlenségek elmélyítésének kockázatát hordozza világszerte. Szerinte ahogy a fejlett modellekhez való hozzáférés egyre drágábbá válik, a mesterséges intelligencia képes tovább szélesíteni a szakadékot gazdag és szegény emberek, valamint gazdag és szegény nemzetek között. "Előzetes oktatásra van szükség, szükség van villamos energiára, szükség van digitális infrastruktúrára… Megvan a lehetősége annak, hogy ez felerősítse a különbségeket a világban” - mondta Tangen. „Megvan a lehetősége annak, hogy szétfeszítse a társadalmakat, és nagyon is valós lehetősége van annak, hogy a világot kettéválassza olyan országokra, amelyek megengedhetik maguknak, és olyanokra, amelyek nem.”
Az 59 éves vezető szerint a mesterséges intelligencia szabályozásához való eltérő megközelítések szintén szélesíthetik Európa és az Egyesült Államok növekedési ütemei közti különbséget. „Az Egyesült Államokban sok mesterséges intelligencia van és nem túl sok szabályozás. Európában nem túl sok az MI, de sok a szabályozás” - mondta, így mutatva be, hogy az EU túlszabályozási hajlama visszafoghatja a gazdasági növekedést. A volt hedge fund-befektető szerint a kormányoknak és nagyvállalatoknak hamarosan szembe kell nézniük az egyenlőtlen alkalmazás következményeivel, a munkaerőpiaci zavaroktól kezdve a hozzáférés és méltányosság kérdéseiig.
Bár a mesterséges intelligencia jelentős termelékenységnövekedést ígér - saját szervezetében akár 20 százalékot is - Tangen szerint a döntéshozók kockázata, hogy lemaradnak a technológiai változás sebessége mögött. „Olyan korban élünk, amikor teljesen hiábavaló bármit is megjósolni” - mondta. „A fókusz most az agilitáson, a kultúrán és a társadalmak felkészítésén kell legyen arra, ami közeledik.” Ettől függetlenül Tangen továbbra is MI-optimista. Azt mondta, hogy bár a mesterséges intelligencia-befektetések rendkívüli fellendülése sok buborékra jellemző jegyet hordoz, hosszú távon ez végső soron „nem is olyan rossz” lehet a világgazdaság számára.
Azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg „elég forró terület”, amelyet óriási lelkesedés és gyors tőkebeáramlás hajt, ugyanakkor egy „masszív társadalmi átalakulást” is képvisel, amely a hagyományos értékeléseket nehezen alkalmazhatóvá teszi. Még ha az ágazat egyes részei túl vannak is fújva, Tangen szerint a mesterséges intelligenciába áramló tőke még akkor is olyan technológiákat finanszíroz, amelyek javítják a termelékenységet. "Ha ez egy buborék, lehet, hogy nem is olyan rossz buborék” - mondta, utalva az automatizálásban, adatfeldolgozásban és modellfejlesztésben bekövetkező lehetséges hosszú távú előnyökre.
A befektetők számára - tette hozzá - a kihívás abban áll, hogy megkülönböztessék a valódi áttöréseket a felhajtástól egy olyan piacon, amelyet maroknyi, nagy erejű platformcég ural. Tangen azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia már most átalakítja a norvég alap működését a befektetési döntésektől a belső kommunikációig. „Öt évvel ezelőtt a technológiai részleg nagyjából egy szekrénybe volt bezárva. Most hősök” – mondta. „A szervezetben most 700 emberből 460 kódol.” Az ilyen belső változtatások végrehajtása megkövetelte, hogy a dolgozókat kötelező képzésekre kényszerítsék. „Szeretik az emberek a kötelezőt? Persze hogy utálják. De ha nem kötelező, azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, nem csinálják meg” - mondta.
Nicolai Tangen, a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia gyorsuló bevezetése a társadalmi és geopolitikai egyenlőtlenségek elmélyítésének kockázatát hordozza világszerte. Szerinte ahogy a fejlett modellekhez való hozzáférés egyre drágábbá válik, a mesterséges intelligencia képes tovább szélesíteni a szakadékot gazdag és szegény emberek, valamint gazdag és szegény nemzetek között. "Előzetes oktatásra van szükség, szükség van villamos energiára, szükség van digitális infrastruktúrára… Megvan a lehetősége annak, hogy ez felerősítse a különbségeket a világban” - mondta Tangen. „Megvan a lehetősége annak, hogy szétfeszítse a társadalmakat, és nagyon is valós lehetősége van annak, hogy a világot kettéválassza olyan országokra, amelyek megengedhetik maguknak, és olyanokra, amelyek nem.”
Az 59 éves vezető szerint a mesterséges intelligencia szabályozásához való eltérő megközelítések szintén szélesíthetik Európa és az Egyesült Államok növekedési ütemei közti különbséget. „Az Egyesült Államokban sok mesterséges intelligencia van és nem túl sok szabályozás. Európában nem túl sok az MI, de sok a szabályozás” - mondta, így mutatva be, hogy az EU túlszabályozási hajlama visszafoghatja a gazdasági növekedést. A volt hedge fund-befektető szerint a kormányoknak és nagyvállalatoknak hamarosan szembe kell nézniük az egyenlőtlen alkalmazás következményeivel, a munkaerőpiaci zavaroktól kezdve a hozzáférés és méltányosság kérdéseiig.
Bár a mesterséges intelligencia jelentős termelékenységnövekedést ígér - saját szervezetében akár 20 százalékot is - Tangen szerint a döntéshozók kockázata, hogy lemaradnak a technológiai változás sebessége mögött. „Olyan korban élünk, amikor teljesen hiábavaló bármit is megjósolni” - mondta. „A fókusz most az agilitáson, a kultúrán és a társadalmak felkészítésén kell legyen arra, ami közeledik.” Ettől függetlenül Tangen továbbra is MI-optimista. Azt mondta, hogy bár a mesterséges intelligencia-befektetések rendkívüli fellendülése sok buborékra jellemző jegyet hordoz, hosszú távon ez végső soron „nem is olyan rossz” lehet a világgazdaság számára.
Azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg „elég forró terület”, amelyet óriási lelkesedés és gyors tőkebeáramlás hajt, ugyanakkor egy „masszív társadalmi átalakulást” is képvisel, amely a hagyományos értékeléseket nehezen alkalmazhatóvá teszi. Még ha az ágazat egyes részei túl vannak is fújva, Tangen szerint a mesterséges intelligenciába áramló tőke még akkor is olyan technológiákat finanszíroz, amelyek javítják a termelékenységet. "Ha ez egy buborék, lehet, hogy nem is olyan rossz buborék” - mondta, utalva az automatizálásban, adatfeldolgozásban és modellfejlesztésben bekövetkező lehetséges hosszú távú előnyökre.
A befektetők számára - tette hozzá - a kihívás abban áll, hogy megkülönböztessék a valódi áttöréseket a felhajtástól egy olyan piacon, amelyet maroknyi, nagy erejű platformcég ural. Tangen azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia már most átalakítja a norvég alap működését a befektetési döntésektől a belső kommunikációig. „Öt évvel ezelőtt a technológiai részleg nagyjából egy szekrénybe volt bezárva. Most hősök” – mondta. „A szervezetben most 700 emberből 460 kódol.” Az ilyen belső változtatások végrehajtása megkövetelte, hogy a dolgozókat kötelező képzésekre kényszerítsék. „Szeretik az emberek a kötelezőt? Persze hogy utálják. De ha nem kötelező, azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, nem csinálják meg” - mondta.