SG.hu
Nagyszabású közös projektet jelentett be a Deutsche Telekom és az Nvidia
A két cég ipari alkalmazásokra fókuszáló, körülbelül egymilliárd eurós beruházás keretében létrehozott mesterséges intelligencia-felhője várhatóan 2026 első negyedévében indul.
A szolgáltatás fő helyszíne egy müncheni adatközpont lesz, amelyet úgy alakítanak át, hogy be tudjon fogadni egyszerre akár 10 000 darab Nvidia Blackwell típusú grafikus chipet. Ez a kapacitás lehetővé teszi nagy volumenű modellek tanítását és valós idejű MI-munkaterhelések futtatását. A felhő szoftveres rétegét az SAP szállítja majd, így a vállalatok „on demand”, tetszőleges időtartamra foglalhatnak számítási kapacitást az ipari MI-alkalmazások fejlesztéséhez.
A Deutsche Telekom vezérigazgatója, Tim Höttges a bejelentéskor elmondta, hogy a szolgáltatás ipari ügyfelek számára készül, de elérhető lesz a közszféra és a honvédelmi szektor szereplői számára is. Hangsúlyozta, hogy a konstrukció célja az ipari automatizálás felgyorsítása: az új felhőplatformon olyan MI-megoldásokat fejlesztenek majd, amelyek robotokat tudnak betanítani gyárak automatizálására, továbbá nagy nyelvi modellek (LLM) képzésére is alkalmas lesz az infrastruktúra.
A német digitális átalakulásért felelős miniszter, Karsten Wildberger is részt vett a sajtótájékoztatón, és a „Made for Germany” kezdeményezéshez kapcsolódóan azt mondta, hogy már több mint száz vállalat csatlakozott a programhoz. Höttges hozzátette, hogy amennyiben az ipar és a közszolgáltatások széles körben használják majd az infrastruktúrát, a Deutsche Telekom kész további befektetéseket eszközölni. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szintén jelezte, hogy az MI-óriás nyitott további befektetésre Németországban.
A bejelentés gyakorlati oldalát példák is illusztrálták: a müncheni adatközpont építésében már közreműködő Agile Robots nevű német vállalat vezérigazgatója, Zhaopeng Chen elmondta, hogy cégük robotjai már dolgoznak a központ építésén, és ők az elsők között használják majd a szolgáltatást. Egy másik korai felhasználó, a német Quantum Systems dróngyártó közölte, hogy a felhőt felhasználja majd légi- és tengeri drónok fejlesztésére, beleértve megfigyelési és katonai célú alkalmazásokat is. Ez aláhúzza, hogy a platform nemcsak polgári ipari, hanem védelmi szereplők számára is releváns.
A konstrukció több szempontból is jelentős: egyrészt a hatalmas GPU-kapacitás és a vállalati szoftverpartner révén európai szinten is versenyképes erőforrást hoz létre az MI-fejlesztésekhez, másrészt a „made in Germany” narratívába illeszkedve azt a célt szolgálja, hogy helyben, európai földrajzi és szabályozási keretek között legyen elérhető nagy teljesítményű számítási kapacitás ami adatvédelmi és szuverenitási szempontból is fontos a vállalatok és a közszféra számára. A projekt előrehaladása és az, hogy a tervezett kapacitás miként integrálódik majd a már működő ökoszisztémákhoz, a következő hónapok és évek kulcskérdése lesz, különösen annak fényében, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges hardverek iránt világszerte óriási a kereslet.
Jensen Huang és Tim Hoettges
A bejelentés egyértelmű üzleti üzenetet hordoz: az ipari szereplők mostantól hozzáférhetnek egy dedikált, skálázható MI-felhőhöz, ahol nem kell saját adatközpontok építésébe és a GPU-beszerzés kockázataiba és költségeibe beleállniuk, helyette számítási időt vásárolhatnak igény szerint. Ez különösen vonzó lehet azoknak a közepes és nagyvállalatoknak, amelyek prototípusok gyors kifejlesztéséhez vagy nagyléptékű modellek tréningjéhez keresnek megbízható megoldást.
Ugyanakkor a megállapodás geopolitikai és piaci hatásai is figyelmet érdemelnek: az Nvidia Blackwell-GPU-k telepítése és a németországi kapacitásbővítés egyben jelzés is arra, hogy Európa próbál nagyobb részt vállalni az MI-infrastruktúra kiépítésében, csökkentve a függést más régiók szolgáltatásaitól. A szolgáltatás elindulása 2026 első negyedévében várható. A következő időszak feladata lesz a felhasználói kör és a támogatott alkalmazások skálázása, valamint a védelmi és közszolgálati partnerekkel kötendő együttműködések finomhangolása.
A szolgáltatás fő helyszíne egy müncheni adatközpont lesz, amelyet úgy alakítanak át, hogy be tudjon fogadni egyszerre akár 10 000 darab Nvidia Blackwell típusú grafikus chipet. Ez a kapacitás lehetővé teszi nagy volumenű modellek tanítását és valós idejű MI-munkaterhelések futtatását. A felhő szoftveres rétegét az SAP szállítja majd, így a vállalatok „on demand”, tetszőleges időtartamra foglalhatnak számítási kapacitást az ipari MI-alkalmazások fejlesztéséhez.
A Deutsche Telekom vezérigazgatója, Tim Höttges a bejelentéskor elmondta, hogy a szolgáltatás ipari ügyfelek számára készül, de elérhető lesz a közszféra és a honvédelmi szektor szereplői számára is. Hangsúlyozta, hogy a konstrukció célja az ipari automatizálás felgyorsítása: az új felhőplatformon olyan MI-megoldásokat fejlesztenek majd, amelyek robotokat tudnak betanítani gyárak automatizálására, továbbá nagy nyelvi modellek (LLM) képzésére is alkalmas lesz az infrastruktúra.
A német digitális átalakulásért felelős miniszter, Karsten Wildberger is részt vett a sajtótájékoztatón, és a „Made for Germany” kezdeményezéshez kapcsolódóan azt mondta, hogy már több mint száz vállalat csatlakozott a programhoz. Höttges hozzátette, hogy amennyiben az ipar és a közszolgáltatások széles körben használják majd az infrastruktúrát, a Deutsche Telekom kész további befektetéseket eszközölni. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szintén jelezte, hogy az MI-óriás nyitott további befektetésre Németországban.
A bejelentés gyakorlati oldalát példák is illusztrálták: a müncheni adatközpont építésében már közreműködő Agile Robots nevű német vállalat vezérigazgatója, Zhaopeng Chen elmondta, hogy cégük robotjai már dolgoznak a központ építésén, és ők az elsők között használják majd a szolgáltatást. Egy másik korai felhasználó, a német Quantum Systems dróngyártó közölte, hogy a felhőt felhasználja majd légi- és tengeri drónok fejlesztésére, beleértve megfigyelési és katonai célú alkalmazásokat is. Ez aláhúzza, hogy a platform nemcsak polgári ipari, hanem védelmi szereplők számára is releváns.
A konstrukció több szempontból is jelentős: egyrészt a hatalmas GPU-kapacitás és a vállalati szoftverpartner révén európai szinten is versenyképes erőforrást hoz létre az MI-fejlesztésekhez, másrészt a „made in Germany” narratívába illeszkedve azt a célt szolgálja, hogy helyben, európai földrajzi és szabályozási keretek között legyen elérhető nagy teljesítményű számítási kapacitás ami adatvédelmi és szuverenitási szempontból is fontos a vállalatok és a közszféra számára. A projekt előrehaladása és az, hogy a tervezett kapacitás miként integrálódik majd a már működő ökoszisztémákhoz, a következő hónapok és évek kulcskérdése lesz, különösen annak fényében, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges hardverek iránt világszerte óriási a kereslet.
Jensen Huang és Tim Hoettges
A bejelentés egyértelmű üzleti üzenetet hordoz: az ipari szereplők mostantól hozzáférhetnek egy dedikált, skálázható MI-felhőhöz, ahol nem kell saját adatközpontok építésébe és a GPU-beszerzés kockázataiba és költségeibe beleállniuk, helyette számítási időt vásárolhatnak igény szerint. Ez különösen vonzó lehet azoknak a közepes és nagyvállalatoknak, amelyek prototípusok gyors kifejlesztéséhez vagy nagyléptékű modellek tréningjéhez keresnek megbízható megoldást.
Ugyanakkor a megállapodás geopolitikai és piaci hatásai is figyelmet érdemelnek: az Nvidia Blackwell-GPU-k telepítése és a németországi kapacitásbővítés egyben jelzés is arra, hogy Európa próbál nagyobb részt vállalni az MI-infrastruktúra kiépítésében, csökkentve a függést más régiók szolgáltatásaitól. A szolgáltatás elindulása 2026 első negyedévében várható. A következő időszak feladata lesz a felhasználói kör és a támogatott alkalmazások skálázása, valamint a védelmi és közszolgálati partnerekkel kötendő együttműködések finomhangolása.