SG.hu
Elon Musk új enciklopédiája vitát robbantott ki a tudás jövőjéről
Elon Musk újabb kísérlete az emberi tudás újradefiniálására a Grokipedia nevű mesterséges intelligenciával működő enciklopédia. A világ leggazdagabb embere azt ígérte, hogy „az igazság, a teljes igazság és semmi más, csak az igazság” lesz megtalálható ezen a platformon, amely szerinte „jobb, mint a Wikipedia”, és amelyet egyes követői gúnyosan „Wokepediának” neveznek, utalva arra, hogy a közösségi enciklopédia gyakran baloldali nézőpontot tükröz. A Grokipedia azonban már indulása után éles kritikákat kapott pontatlanságai, ideológiai torzításai és az általa használt források miatt.
A Grokipediát Elon Musk mesterséges intelligenciás vállalata, az xAI működteti, és indulásakor mintegy 885 ezer szócikket tartalmazott. A bejegyzések jelentős része szinte szó szerint a Wikipédiáról származott, például a PlayStation 5-ről, a Ford Focusról vagy a Led Zeppelinről szóló cikkek. Ugyanakkor számos más bejegyzés lényegesen eltért az eredeti forrástól. A Grokipedia például az orosz-ukrán háborúról szóló bejegyzésben a Kreml hivatalos szóhasználatát alkalmazta, és az inváziót „denácifikálási” hadműveletként írta le, míg a Wikipedia szerint Putyin imperialista nézeteket vall, és „megalapozatlanul állította, hogy az ukrán kormány neonáci”.
Sir Richard Evans, a Cambridge-i Egyetem világhírű történésze szerint a Grokipedia „hazugságokat és jobboldali narratívákat” terjeszt, miközben egyenrangú forrásként kezeli a tudományos kutatásokat és az internetes fórumhozzászólásokat. Saját életrajzában minden fontos adatot hibásnak talált. "Az MI mindent összeszív, és ugyanúgy kezeli a csetkommenteket, mint az akadémiai munkát” - mondta Evans. A náci építész, Albert Speer szócikkében Grokipedia megismételi Speer önigazoló hazugságait, amelyeket már évekkel ezelőtt cáfolt egy díjnyertes életrajz. Eric Hobsbawm marxista történészről, akiről Evans írt életrajzot, a Grokipedia tévesen azt állította, hogy 1923-ban személyesen tapasztalta meg a német hiperinflációt, és tisztként szolgált a brit hadseregben - egyik sem igaz.
David Larsson Heidenblad, a svéd Lund Egyetem tudástörténeti központjának igazgatóhelyettese szerint a probléma gyökere a tudásról alkotott kétféle kultúra ütközése. „Egy olyan korszakban élünk, amikor egyre többen hiszik, hogy az algoritmikus aggregáció megbízhatóbb, mint az emberi tudásmegosztás. A Szilícium-völgy mentalitása teljesen más, mint a tudományos világé: ott a hibázás a folyamat része, nem hiba. A tudományos közösség viszont évtizedek alatt építi fel a bizalmat és a hitelességet.”
A Grokipedia tartalmaiban gyakran megjelennek Musk politikai preferenciái is. Az oldal például a szélsőjobboldali Britain First mozgalmat „hazafias politikai pártként” írja le, míg a Wikipedia egyértelműen „neofasiszta gyűlöletcsoportnak” nevezi. Az amerikai Capitolium 2021. január 6-i ostromát a Grokipedia egyszerűen „zavargásként” említi, és a platform szerint "empirikus alapjai vannak” annak a szélsőjobboldali elméletnek, miszerint a tömeges bevándorlás a fehér emberek „tudatos eltüntetését” szolgálja a nyugati társadalmakban. Kritikusai ezt veszélyes összeesküvés-elméletnek tartják. Musk mindeközben X-en - a korábbi Twitteren - olyan kijelentéseket tett, mint hogy „elkerülhetetlen a polgárháború Nagy-Britanniában”, vagy hogy az angoloknak „a kemény emberekkel”, például a szélsőjobboldali aktivista Tommy Robinsonnal kellene szövetségre lépniük. Németországról pedig azt írta, csak a szélsőjobboldali AfD "mentheti meg az országot”.
Peter Burke történész szerint a Grokipedia esetében fennáll a politikai manipuláció veszélye. „Ha Musk irányítja, tartok tőle, hogy politikai befolyás érvényesül. Az olvasók egy része talán felismeri, mások viszont nem. Az enciklopédiák anonimitása gyakran hamis hitelességérzetet kelt” - mondta. Andrew Dudfield, a Full Fact tényellenőrző szervezet mesterséges intelligencia részlegének vezetője azt hangsúlyozta, hogy „egy MI által generált enciklopédia valójában egy valósághű utánzat, amely egy szűrőn keresztül működik. Nem biztos, hogy jobb megoldás, mint az eddigi kísérletek”. Szerinte nem világos, mennyire vesz részt az ember a szerkesztésben, és mit tartalmaz az MI betanítási adathalmaza. „Nehéz bízni valamiben, ha nem tudjuk, hogyan születnek a döntések.”
Még maga a Grok, az xAI mesterségesintelligencia-chatbotja is úgy nyilatkozik, hogy bár a Grokipedia javít néhány Wikipédia-hibát, például a „túl hosszú vagy túl kritikus” bejegyzéseket konzervatív témákban, ezzel egy „Musk-féle igazság” szűrőt hoz létre, amely nélkülözi a Wikipedia decentralizált ellenőrzési mechanizmusait. A Grokipedia indulása így egyszerre kísérlet és figyelmeztetés: bemutatja, mi történik, ha a tudás meghatározását a közösségi önkorrekció helyett egyetlen technológiai vezető és az általa irányított mesterséges intelligencia veszi át. Az eredmény jelenleg nem az „emberiség tudásának összegyűjtése”, hanem egy újfajta torz tükör: Musk saját, gépi úton generált igazsága.
A Grokipediát Elon Musk mesterséges intelligenciás vállalata, az xAI működteti, és indulásakor mintegy 885 ezer szócikket tartalmazott. A bejegyzések jelentős része szinte szó szerint a Wikipédiáról származott, például a PlayStation 5-ről, a Ford Focusról vagy a Led Zeppelinről szóló cikkek. Ugyanakkor számos más bejegyzés lényegesen eltért az eredeti forrástól. A Grokipedia például az orosz-ukrán háborúról szóló bejegyzésben a Kreml hivatalos szóhasználatát alkalmazta, és az inváziót „denácifikálási” hadműveletként írta le, míg a Wikipedia szerint Putyin imperialista nézeteket vall, és „megalapozatlanul állította, hogy az ukrán kormány neonáci”.
Sir Richard Evans, a Cambridge-i Egyetem világhírű történésze szerint a Grokipedia „hazugságokat és jobboldali narratívákat” terjeszt, miközben egyenrangú forrásként kezeli a tudományos kutatásokat és az internetes fórumhozzászólásokat. Saját életrajzában minden fontos adatot hibásnak talált. "Az MI mindent összeszív, és ugyanúgy kezeli a csetkommenteket, mint az akadémiai munkát” - mondta Evans. A náci építész, Albert Speer szócikkében Grokipedia megismételi Speer önigazoló hazugságait, amelyeket már évekkel ezelőtt cáfolt egy díjnyertes életrajz. Eric Hobsbawm marxista történészről, akiről Evans írt életrajzot, a Grokipedia tévesen azt állította, hogy 1923-ban személyesen tapasztalta meg a német hiperinflációt, és tisztként szolgált a brit hadseregben - egyik sem igaz.
David Larsson Heidenblad, a svéd Lund Egyetem tudástörténeti központjának igazgatóhelyettese szerint a probléma gyökere a tudásról alkotott kétféle kultúra ütközése. „Egy olyan korszakban élünk, amikor egyre többen hiszik, hogy az algoritmikus aggregáció megbízhatóbb, mint az emberi tudásmegosztás. A Szilícium-völgy mentalitása teljesen más, mint a tudományos világé: ott a hibázás a folyamat része, nem hiba. A tudományos közösség viszont évtizedek alatt építi fel a bizalmat és a hitelességet.”
https://t.co/op5s4ZiSwh version 0.1 is now live.
— Elon Musk (@elonmusk) October 28, 2025
Version 1.0 will be 10X better, but even at 0.1 it’s better than Wikipedia imo.
A Grokipedia tartalmaiban gyakran megjelennek Musk politikai preferenciái is. Az oldal például a szélsőjobboldali Britain First mozgalmat „hazafias politikai pártként” írja le, míg a Wikipedia egyértelműen „neofasiszta gyűlöletcsoportnak” nevezi. Az amerikai Capitolium 2021. január 6-i ostromát a Grokipedia egyszerűen „zavargásként” említi, és a platform szerint "empirikus alapjai vannak” annak a szélsőjobboldali elméletnek, miszerint a tömeges bevándorlás a fehér emberek „tudatos eltüntetését” szolgálja a nyugati társadalmakban. Kritikusai ezt veszélyes összeesküvés-elméletnek tartják. Musk mindeközben X-en - a korábbi Twitteren - olyan kijelentéseket tett, mint hogy „elkerülhetetlen a polgárháború Nagy-Britanniában”, vagy hogy az angoloknak „a kemény emberekkel”, például a szélsőjobboldali aktivista Tommy Robinsonnal kellene szövetségre lépniük. Németországról pedig azt írta, csak a szélsőjobboldali AfD "mentheti meg az országot”.
Peter Burke történész szerint a Grokipedia esetében fennáll a politikai manipuláció veszélye. „Ha Musk irányítja, tartok tőle, hogy politikai befolyás érvényesül. Az olvasók egy része talán felismeri, mások viszont nem. Az enciklopédiák anonimitása gyakran hamis hitelességérzetet kelt” - mondta. Andrew Dudfield, a Full Fact tényellenőrző szervezet mesterséges intelligencia részlegének vezetője azt hangsúlyozta, hogy „egy MI által generált enciklopédia valójában egy valósághű utánzat, amely egy szűrőn keresztül működik. Nem biztos, hogy jobb megoldás, mint az eddigi kísérletek”. Szerinte nem világos, mennyire vesz részt az ember a szerkesztésben, és mit tartalmaz az MI betanítási adathalmaza. „Nehéz bízni valamiben, ha nem tudjuk, hogyan születnek a döntések.”
Még maga a Grok, az xAI mesterségesintelligencia-chatbotja is úgy nyilatkozik, hogy bár a Grokipedia javít néhány Wikipédia-hibát, például a „túl hosszú vagy túl kritikus” bejegyzéseket konzervatív témákban, ezzel egy „Musk-féle igazság” szűrőt hoz létre, amely nélkülözi a Wikipedia decentralizált ellenőrzési mechanizmusait. A Grokipedia indulása így egyszerre kísérlet és figyelmeztetés: bemutatja, mi történik, ha a tudás meghatározását a közösségi önkorrekció helyett egyetlen technológiai vezető és az általa irányított mesterséges intelligencia veszi át. Az eredmény jelenleg nem az „emberiség tudásának összegyűjtése”, hanem egy újfajta torz tükör: Musk saját, gépi úton generált igazsága.