Jon von Tetzchner, a norvégiai székhelyű böngészőgyártó Vivaldi vezérigazgatója úgy véli, hogy a technológiai iparág erőfeszítései a generatív MI modellek segítségével történő webes böngészés automatizálására túl messzire mentek.

Von Tetzchner egy most kirakott blogbejegyzésben kifejtette, hogy cége elutasítja a generatív MI-t a böngészőben, megismételve a Vivaldi szoftverfejlesztője, Julien Picalausa által tavaly felvetett aggályokat. "Minden startup MI-vel foglalkozik, és folyamatosan nyomást gyakorolnak az MI beépítésére a termékekbe és szolgáltatásokba” - mondta Tetzchner. "Ez nem igazán összpontosít az emberek igényeire.”

A Google, a Microsoft, a Mozilla, a Perplexity és mások az MI-modellek böngészőikbe való integrálásával vannak elfoglalva, míg az Anthropic és az OpenAIhoz hasonló, böngészővel nem rendelkező MI-cégek kiterjesztésalapú integrációt tesztelnek, vagy saját böngészőt fejlesztenek. Az elismert biztonsági problémák ellenére ezek a cégek prompt-vezérelt interakciót javasolnak, amelynek során a felhasználók természetes nyelvű parancsokat gépelnek be vagy mondanak ki, hogy a böngészőbe beágyazott MI-modell a nevükben cselekedjen.

Von Tetzchner azzal érvel, hogy a böngészéshez generatív MI-ra támaszkodni dehumanizálja és elszegényíti a webet, mivel a forgalmat a kiadóktól eltereli a csevegőrobotok felé. "Állást foglalunk, az embereket választjuk a hype helyett, és nem fogjuk a felfedezés örömét passzív nézői élménnyé változtatni” - írta bejegyzésében. "Felfedezés nélkül a web sokkal kevésbé lesz érdekes. Kíváncsiságunk oxigénellátása megszűnik, és a web sokszínűsége elhal.”

Von Tetzchner elmondta, hogy szinte az összes felhasználó, akitől hallott, nem akar mesterséges intelligenciát a böngészőjében. "Nem vagyok biztos benne, hogy ez az általános közvéleményre is vonatkozik, de azt gondolom, hogy valójában a legtöbb ember kissé óvatos azokkal a dolgokkal szemben, amelyek folyamatosan leselkednek a háta mögött” - mondta. "És a rendszerek nagy része a mai napig pontosan ezt teszi. Azért építik be ezeket a rendszereket, hogy információkat gyűjtsenek." Von Tetzchner szerint a böngészőkben található mesterséges intelligencia ugyanazt a problémát jelenti, mint a közösségi média algoritmusai, amelyek a gyűjtött adatok alapján döntik el, hogy mit láthatnak az emberek.

A Vivaldi, mondta, azt szeretné, ha a felhasználók maguk irányítanák az adataikat, és maguk döntenének arról, hogy mit látnak. "Szeretnénk, ha a felhasználók irányítanák a dolgokat” - mondta. "Ha az emberek MI-t akarnak használni ezekben a szolgáltatásokban, akkor azt könnyen elérhetik anélkül, hogy beépítenék a böngészőbe. De szerintem a böngészőbe való beépítés koncepciója általában az információgyűjtés céljából történik. Mi pedig nem erről szólunk, mint vállalat, és nem gondoljuk, hogy a webről erről kellene szólnia.”

A Vivaldi nem ellenzi az MI minden felhasználását, sőt, böngészőn belüli fordításra is használja. De ezek előre elkészített modellek, amelyek nem támaszkodnak a felhasználói adatokra, mondta von Tetzchner. "Nem azt mondjuk, hogy az MI minden esetben rossz” - mondta. "Úgy gondolom, hogy az MI különösen olyan dolgokra használható, mint a kutatás és hasonlók. Úgy gondolom, hogy jelentős értéke van a minták felismerésében és hasonló területeken. De úgy gondolom, hogy az interneten és a böngészéshez való felhasználása nettó negatív hatással jár."

Von Tetzchner elmondta, hogy néhány hónapja udvariasságból fogadott egy hívást az MI-kereső és böngésző üzletágban működő Perplexity-től, de a megbeszélés nem vezetett eredményre. "Nagyon világos volt, hogy nagyon különböző érdekeink vannak” - mondta. "Nem megyünk tőzsdére. Nincs nyomás a befektetőktől, hogy 'Hé, be kell vezetnetek a legújabb divatszót, mert az magasabb értékelést eredményez'." A cél, mondta, a lehető legjobb webböngésző létrehozása.