SG.hu
Trump kinevezte magát a chipipar főparancsnokává
Trump elnök a félvezetőipar vezető döntéshozójává vált, a Kínába irányuló exportra kivetett új díjaktól kezdve az Intel vezérigazgatója elbocsátásának követeléséig.
A múlt héten az Ovális Irodában tartott találkozón Trump elnök ajánlatot tett Jensen Huangnak, az Nvidia vezérigazgatójának. Trump azt mondta, hogy az Nvidiának fizetnie kell azért, hogy megkapja a mesterséges intelligencia chipek Kínába történő értékesítéséhez szükséges engedélyeket. "20 százalékot akarok” - mondta Trump. "15?” - kérdezett vissza Huang. Trump elfogadta az ellenajánlatot, és az amerikai kormány két nappal később megadta az Nvidiának a kívánt engedélyeket. Az egyáltalán nem szokványos exportvám várhatóan a kormány kasszájába kerül.
Ez a tárgyalás volt a legszembetűnőbb példa Trump nyers beavatkozására a chipipar legbefolyásosabb vállalatainak globális működésébe. Megfenyegetett cégeket, hogy megvonja a kormányzati támogatásokat, korlátozta a több milliárd dolláros értékesítést, magas vámokkal fenyegetőzött az Egyesült Államokon kívül gyártott termékekre, beruházásokat követelt, és az Intelt arra buzdította, hogy bocsássa el vezérigazgatóját. Mindössze nyolc hónap alatt Trump a világ egyik legfontosabb stratégiai iparágának vezető döntéshozójává vált, amely óriási mesterséges intelligencia rendszerektől a katonai fegyverekig mindenhez kulcsfontosságú alkatrészeket gyárt. És a mérnökök által vezetett vállalatok gondos hosszú távú tervezését belső politikai játszmává változtatta.
A magánvállalkozásokba való beavatkozás jól mutatja, mennyire eltávolodott ez a kormányzat Ronald Reagan elnök hands-off gazdasági filozófiájától, amely évtizedeken át irányította a Republikánus Pártot. Gazdasági történészek szerint ez a legagresszívebb szövetségi beavatkozás az amerikai gazdaságba az Obama-kormány 2009-es intézkedései óta, amikor megmentették a bankokat és az autóipart, hogy elkerüljék a pénzügyi válság súlyosbodását. De a demokraták szerint ezúttal a beavatkozás indokolatlan. "Ez nem racionális iparpolitika. Ez beavatkozás abba, hogy ki irányítja a vállalatokat, és büntetésekkel fenyegetőzés, ha nem teszik azt, amit Trump mond” - mondta Anne E. Harrison, a kaliforniai Berkeley Egyetem gazdasági professzora és volt dékánja. "Ő mikromanagementet folytat.”
Trump ügyleteinek jogszerűsége nem egyértelmű. A kormánynak nincs precedense arra, hogy díjakat szedjen exportengedélyek kiadásáért cserébe, ahogyan Trump azt tervezi az Nvidia és egy kisebb versenytársa, az AMD esetében. A Kereskedelmi Minisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormány hogyan fogja beszedni a díjakat, és hova kerülnek azok. Trump nyomásgyakorlása idegessé tette a chipipart. A gyártók a kiszámíthatóságot részesítik előnyben, mert egy chipgyár építése évekig tart és több tízmilliárd dollárba kerül. És évekbe telik a chipek és azok gyártási folyamatainak tervezése is.
De Trump vezetése alatt a vállalatok nem tudják, mikor kényszerülhetnek üzleti terveik megváltoztatására - mondta Jimmy Goodrich, a RAND Corporation vezető tanácsadója és a SIA (Semiconductor Industry Association) korábbi politikai vezetője. Az iparág vezetői nem tehetnek mást, mint hogy pénzügyi ígéretekkel és ajándékokkal - például egy aranyplakettel, amelyet az Apple vezérigazgatója, Tim Cook adott át Trumpnak a múlt héten - könyörögjenek az uralkodó kegyelemért. "Az egész dolog olyan, mint egy hullámvasút” - mondta Goodrich. „Fel-le megy, és ki tudja, merre tart, mert Trump ezeket a kérdéseket ad-hoc módon, a felmerüléskor kezeli.”
A félvezetőipar régóta a technológiai ipar élvonalában áll. Az elmúlt három év mesterséges intelligencia-boomja megerősítette ezt a felfogást, és a ma már több mint 4,4 billió dollár értékű Nvidiát a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatává tette. Huang eddig egy kevéssé ismert szilícium-völgyi veterán volt, de az iparág egyik legjelentősebb személyiségévé vált. De a chipek nem csak a technológiai vállalatok számára fontosak. A modern fegyverek és készülékek kulcsfontosságú alkatrészei, és szinte mindent irányítanak, aminek van be- és kikapcsoló gombja. A legfejlettebb chipeket azonban Tajvanon gyártják, egy olyan szigeten, amelyet folyamatosan kínai invázió fenyeget. Trump nyomást gyakorol az iparágra, hogy kezdjen el több chipet gyártani az Egyesült Államokban.
Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője nyilatkozatában elmondta, hogy az iparág fontossága indokolja Trump beavatkozását. "Az amerikaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy újabb demokrata adminisztráció lustán elszalassza ezt a lehetőséget” - tette hozzá Desai. "Trump elnök aktív vezetése a chipiparban aláhúzza az adminisztráció elkötelezettségét nemzetünk és gazdasági biztonságunk védelme iránt.”
Amikor Trump utoljára hivatalban volt, megakadályozta, hogy a chipgyártó cégek együttműködjenek a kínai technológiai óriás Huawei-jel, és együttműködött a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporationnel (TSMC) egy fejlett chipgyár létrehozásában Arizonában. Biden elnök kiterjesztette ezeket az erőfeszítéseket a CHIPS Act-tel, egy kétpárti törvényjavaslattal, amely 52 milliárd dollár támogatást és adókedvezményt biztosított az Egyesült Államokban gyártott chipek számára, emellett korlátozta a félvezetők Kínába történő értékesítését.
Visszatérése óta Trump fokozta a nyomást. Ez év elején kormánya azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja a chipgyártó cégek támogatásait, ha azok nem vállalják, hogy többet fektetnek be az Egyesült Államokban. Trump azt is közölte a technológiai vállalatok vezetőivel, hogy vámokat vet ki a félvezetőkre, ha nem vásárolnak több, az Egyesült Államokban gyártott chipet. Márciusban a TSMC bejelentette, hogy 100 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban három új gyár és két chiptokozó létesítmény építésébe. A memóriakártyákat gyártó Micron Technology bejelentette, hogy 150 milliárd dollárral növeli amerikai beruházásait.
Mivel Trump elnök néha személyes támadásokat is intézett ellenük, sok vezető utazott Washingtonba, hogy közvetlenül vele tárgyaljon az ügyükről. "A vezérigazgatók úgy döntöttek, hogy a legjobb stratégia az, ha lehetőség szerint közvetlen kapcsolatot alakítanak ki az elnökkel” - mondta Chris Miller, a Tufts Egyetem történelemprofesszora és a „Chip War” című könyv szerzője. „Az iparági szövetségek lobbizása sokkal kevésbé hatékony.” A 62 éves Huang az iparág de facto vezetőjévé vált. Áprilisban kudarcot szenvedett, amikor Trump korlátozta a Nvidia által Kínának tervezett H20 chip értékesítését. A korlátozás 5 milliárd dollárba került a vállalatnak. Huang azonban mégis elkísérte az elnököt a Közel-Keletre, és segített neki az egyik legnagyobb chip-üzletet kötni egy másik országgal: 500 000 lapka eladását az Egyesült Arab Emírségeknek. Trump elnök dicsérte az üzletet, és az Nvidia vezetőjét a barátjának nevezte.
Egy júliusi fehér házi találkozón Huang arra kérte Trumpot, hogy szüntesse meg az MI chipek Kínába történő értékesítésének tilalmát, azzal érvelve, hogy ezek a chipek kevésbé erőteljesek, mint az Egyesült Államokban értékesítettek. Trump elnök beleegyezett, az adminisztráció azonban nem adta meg az exportokhoz szükséges engedélyeket. Amikor Huang a múlt héten visszatért a Fehér Házba és engedélyeket kért, Trump a látogatást arra használta fel, hogy a szövetségi kormány számára 15 százalékos részesedést kérjen az említett chipek értékesítéséből.
Cook is megjelent Trump mellett a Fehér Házban a múlt héten, hogy bejelentsék: az Apple további 100 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, amelynek egy része az amerikai chipgyártókhoz kerül. Alig néhány héttel korábban Trump nyilvánosan kritizálta Cookot, mondván, hogy az Apple halogatja egyes gyártási tevékenységeinek az Egyesült Államokba történő áthelyezését. Trump Cook látogatását arra használta, hogy bejelentse: 100 százalékos vámot vet ki a külföldi félvezetőkre. De ha a vállalatok az Apple-hez hasonlóan befektetnek az Egyesült Államokba, akkor mentesülnek a vámok alól - mondta.
A legújabb fejlemény pedig, hogy az amerikai elnök azt mondta, hogy megfelelő sápért cserébe még azt is megengedheti az Nvidiának, hogy értékesíthesse Kínában legújabb, legerősebb mesterséges intelligencia chipjének kicsit legbutított változatát. "Azt hiszem, ezért meg fog újra látogatni” - mondta Trump Huangról. Az Nvidia nem volt hajlandó kommentálni a kérdést. A cég egy korábbi nyilatkozatában annyit közölt, hogy betartják a kormány szabályait.
Ugyanezen a napon Trump találkozott az Intel új vezérigazgatójával, Lip-Bu Tan-nal. Az egykoron úttörő chipgyártó tavaly menesztette vezérigazgatóját, és helyére Tan-t nevezte ki, egy régi motorost, aki korábban jelentős összegeket fektetett be Kína félvezetőiparába. Alig néhány nappal korábban Trump egy közösségi média bejegyzésében azt követelte, hogy az Intel cserélje le vezetőségét, mert Tan "nagyon ellentmondásos”. A támadásra azután került sor, hogy a Tan által korábban vezetett Cadence Systems bűnösnek vallotta magát az amerikai kormány korlátozásainak megsértésében, mert technológiát adott el egy kínai egyetemnek, amely nukleáris robbantás-szimulációkkal foglalkozik. A találkozó után Trump visszavonta követelését, de utalt arra, hogy még nem végzett az Intel ügyével: azt mondta, Tan találkozik a kabinet tagjaival, és „javaslatokat fog nekem tenni”.
A múlt héten az Ovális Irodában tartott találkozón Trump elnök ajánlatot tett Jensen Huangnak, az Nvidia vezérigazgatójának. Trump azt mondta, hogy az Nvidiának fizetnie kell azért, hogy megkapja a mesterséges intelligencia chipek Kínába történő értékesítéséhez szükséges engedélyeket. "20 százalékot akarok” - mondta Trump. "15?” - kérdezett vissza Huang. Trump elfogadta az ellenajánlatot, és az amerikai kormány két nappal később megadta az Nvidiának a kívánt engedélyeket. Az egyáltalán nem szokványos exportvám várhatóan a kormány kasszájába kerül.
Ez a tárgyalás volt a legszembetűnőbb példa Trump nyers beavatkozására a chipipar legbefolyásosabb vállalatainak globális működésébe. Megfenyegetett cégeket, hogy megvonja a kormányzati támogatásokat, korlátozta a több milliárd dolláros értékesítést, magas vámokkal fenyegetőzött az Egyesült Államokon kívül gyártott termékekre, beruházásokat követelt, és az Intelt arra buzdította, hogy bocsássa el vezérigazgatóját. Mindössze nyolc hónap alatt Trump a világ egyik legfontosabb stratégiai iparágának vezető döntéshozójává vált, amely óriási mesterséges intelligencia rendszerektől a katonai fegyverekig mindenhez kulcsfontosságú alkatrészeket gyárt. És a mérnökök által vezetett vállalatok gondos hosszú távú tervezését belső politikai játszmává változtatta.
A magánvállalkozásokba való beavatkozás jól mutatja, mennyire eltávolodott ez a kormányzat Ronald Reagan elnök hands-off gazdasági filozófiájától, amely évtizedeken át irányította a Republikánus Pártot. Gazdasági történészek szerint ez a legagresszívebb szövetségi beavatkozás az amerikai gazdaságba az Obama-kormány 2009-es intézkedései óta, amikor megmentették a bankokat és az autóipart, hogy elkerüljék a pénzügyi válság súlyosbodását. De a demokraták szerint ezúttal a beavatkozás indokolatlan. "Ez nem racionális iparpolitika. Ez beavatkozás abba, hogy ki irányítja a vállalatokat, és büntetésekkel fenyegetőzés, ha nem teszik azt, amit Trump mond” - mondta Anne E. Harrison, a kaliforniai Berkeley Egyetem gazdasági professzora és volt dékánja. "Ő mikromanagementet folytat.”
Trump ügyleteinek jogszerűsége nem egyértelmű. A kormánynak nincs precedense arra, hogy díjakat szedjen exportengedélyek kiadásáért cserébe, ahogyan Trump azt tervezi az Nvidia és egy kisebb versenytársa, az AMD esetében. A Kereskedelmi Minisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormány hogyan fogja beszedni a díjakat, és hova kerülnek azok. Trump nyomásgyakorlása idegessé tette a chipipart. A gyártók a kiszámíthatóságot részesítik előnyben, mert egy chipgyár építése évekig tart és több tízmilliárd dollárba kerül. És évekbe telik a chipek és azok gyártási folyamatainak tervezése is.
De Trump vezetése alatt a vállalatok nem tudják, mikor kényszerülhetnek üzleti terveik megváltoztatására - mondta Jimmy Goodrich, a RAND Corporation vezető tanácsadója és a SIA (Semiconductor Industry Association) korábbi politikai vezetője. Az iparág vezetői nem tehetnek mást, mint hogy pénzügyi ígéretekkel és ajándékokkal - például egy aranyplakettel, amelyet az Apple vezérigazgatója, Tim Cook adott át Trumpnak a múlt héten - könyörögjenek az uralkodó kegyelemért. "Az egész dolog olyan, mint egy hullámvasút” - mondta Goodrich. „Fel-le megy, és ki tudja, merre tart, mert Trump ezeket a kérdéseket ad-hoc módon, a felmerüléskor kezeli.”
A félvezetőipar régóta a technológiai ipar élvonalában áll. Az elmúlt három év mesterséges intelligencia-boomja megerősítette ezt a felfogást, és a ma már több mint 4,4 billió dollár értékű Nvidiát a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatává tette. Huang eddig egy kevéssé ismert szilícium-völgyi veterán volt, de az iparág egyik legjelentősebb személyiségévé vált. De a chipek nem csak a technológiai vállalatok számára fontosak. A modern fegyverek és készülékek kulcsfontosságú alkatrészei, és szinte mindent irányítanak, aminek van be- és kikapcsoló gombja. A legfejlettebb chipeket azonban Tajvanon gyártják, egy olyan szigeten, amelyet folyamatosan kínai invázió fenyeget. Trump nyomást gyakorol az iparágra, hogy kezdjen el több chipet gyártani az Egyesült Államokban.
Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője nyilatkozatában elmondta, hogy az iparág fontossága indokolja Trump beavatkozását. "Az amerikaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy újabb demokrata adminisztráció lustán elszalassza ezt a lehetőséget” - tette hozzá Desai. "Trump elnök aktív vezetése a chipiparban aláhúzza az adminisztráció elkötelezettségét nemzetünk és gazdasági biztonságunk védelme iránt.”
Amikor Trump utoljára hivatalban volt, megakadályozta, hogy a chipgyártó cégek együttműködjenek a kínai technológiai óriás Huawei-jel, és együttműködött a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporationnel (TSMC) egy fejlett chipgyár létrehozásában Arizonában. Biden elnök kiterjesztette ezeket az erőfeszítéseket a CHIPS Act-tel, egy kétpárti törvényjavaslattal, amely 52 milliárd dollár támogatást és adókedvezményt biztosított az Egyesült Államokban gyártott chipek számára, emellett korlátozta a félvezetők Kínába történő értékesítését.
Visszatérése óta Trump fokozta a nyomást. Ez év elején kormánya azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja a chipgyártó cégek támogatásait, ha azok nem vállalják, hogy többet fektetnek be az Egyesült Államokban. Trump azt is közölte a technológiai vállalatok vezetőivel, hogy vámokat vet ki a félvezetőkre, ha nem vásárolnak több, az Egyesült Államokban gyártott chipet. Márciusban a TSMC bejelentette, hogy 100 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban három új gyár és két chiptokozó létesítmény építésébe. A memóriakártyákat gyártó Micron Technology bejelentette, hogy 150 milliárd dollárral növeli amerikai beruházásait.
Mivel Trump elnök néha személyes támadásokat is intézett ellenük, sok vezető utazott Washingtonba, hogy közvetlenül vele tárgyaljon az ügyükről. "A vezérigazgatók úgy döntöttek, hogy a legjobb stratégia az, ha lehetőség szerint közvetlen kapcsolatot alakítanak ki az elnökkel” - mondta Chris Miller, a Tufts Egyetem történelemprofesszora és a „Chip War” című könyv szerzője. „Az iparági szövetségek lobbizása sokkal kevésbé hatékony.” A 62 éves Huang az iparág de facto vezetőjévé vált. Áprilisban kudarcot szenvedett, amikor Trump korlátozta a Nvidia által Kínának tervezett H20 chip értékesítését. A korlátozás 5 milliárd dollárba került a vállalatnak. Huang azonban mégis elkísérte az elnököt a Közel-Keletre, és segített neki az egyik legnagyobb chip-üzletet kötni egy másik országgal: 500 000 lapka eladását az Egyesült Arab Emírségeknek. Trump elnök dicsérte az üzletet, és az Nvidia vezetőjét a barátjának nevezte.
Egy júliusi fehér házi találkozón Huang arra kérte Trumpot, hogy szüntesse meg az MI chipek Kínába történő értékesítésének tilalmát, azzal érvelve, hogy ezek a chipek kevésbé erőteljesek, mint az Egyesült Államokban értékesítettek. Trump elnök beleegyezett, az adminisztráció azonban nem adta meg az exportokhoz szükséges engedélyeket. Amikor Huang a múlt héten visszatért a Fehér Házba és engedélyeket kért, Trump a látogatást arra használta fel, hogy a szövetségi kormány számára 15 százalékos részesedést kérjen az említett chipek értékesítéséből.
Cook is megjelent Trump mellett a Fehér Házban a múlt héten, hogy bejelentsék: az Apple további 100 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, amelynek egy része az amerikai chipgyártókhoz kerül. Alig néhány héttel korábban Trump nyilvánosan kritizálta Cookot, mondván, hogy az Apple halogatja egyes gyártási tevékenységeinek az Egyesült Államokba történő áthelyezését. Trump Cook látogatását arra használta, hogy bejelentse: 100 százalékos vámot vet ki a külföldi félvezetőkre. De ha a vállalatok az Apple-hez hasonlóan befektetnek az Egyesült Államokba, akkor mentesülnek a vámok alól - mondta.
A legújabb fejlemény pedig, hogy az amerikai elnök azt mondta, hogy megfelelő sápért cserébe még azt is megengedheti az Nvidiának, hogy értékesíthesse Kínában legújabb, legerősebb mesterséges intelligencia chipjének kicsit legbutított változatát. "Azt hiszem, ezért meg fog újra látogatni” - mondta Trump Huangról. Az Nvidia nem volt hajlandó kommentálni a kérdést. A cég egy korábbi nyilatkozatában annyit közölt, hogy betartják a kormány szabályait.
Ugyanezen a napon Trump találkozott az Intel új vezérigazgatójával, Lip-Bu Tan-nal. Az egykoron úttörő chipgyártó tavaly menesztette vezérigazgatóját, és helyére Tan-t nevezte ki, egy régi motorost, aki korábban jelentős összegeket fektetett be Kína félvezetőiparába. Alig néhány nappal korábban Trump egy közösségi média bejegyzésében azt követelte, hogy az Intel cserélje le vezetőségét, mert Tan "nagyon ellentmondásos”. A támadásra azután került sor, hogy a Tan által korábban vezetett Cadence Systems bűnösnek vallotta magát az amerikai kormány korlátozásainak megsértésében, mert technológiát adott el egy kínai egyetemnek, amely nukleáris robbantás-szimulációkkal foglalkozik. A találkozó után Trump visszavonta követelését, de utalt arra, hogy még nem végzett az Intel ügyével: azt mondta, Tan találkozik a kabinet tagjaival, és „javaslatokat fog nekem tenni”.