SG.hu·
Trump 100 százalékos vámmal fenyegeti a digitális szolgálatásokat adóztatni akaró országokat
Donald Trump bejelentette, hogy 100 százalékos vámot vetne ki minden olyan országból érkező importra, amely digitális szolgáltatási adót vezet be az amerikai vállalatok által nyújtott szolgáltatásokra. Az elmúlt években több ország, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország is bevezetett technológiai adókat, ami megterhelte a Washingtonnal fennálló kapcsolataikat.
Az elnök egy közösségi médiás bejegyzésben kifejezetten az európai országokat célozta, amelyek szerinte „küszöbön álló” bevezetését fontolgatják az amerikai cégeket érintő adóknak. Az amerikai elnök korábban is többször megpróbálta vámokkal elrettenteni az ilyen jellegű adókat, ugyanakkor számos ország bevételszerzési céllal törekszik ezek bevezetésére, mivel gazdaságaik egyre inkább digitális térben működnek, amelyet nagyrészt amerikai vállalatok dominálnak.
„Kérem, tekintsék ezt a nyilatkozatot úgy, hogy bármely ország, amely ilyen adót vezet be, azonnal 100 százalékos vámmal fog szembesülni az Amerikai Egyesült Államokba irányuló minden árura” - írta Trump. Hozzátette, hogy az új vám felülírna minden korábban megkötött kereskedelmi megállapodást. Trump szerint a szankció minden olyan országra vonatkozna, amely bevezeti az adót, de posztjában külön kiemelte az európai nemzeteket. Trump következetesen ellenzi a nemzetközi kísérleteket az amerikai technológiai óriások megadóztatására vagy szabályozására. Tavaly is új vámokkal fenyegetett minden országot, amely ilyen lépéseket tesz, és egy tavaly augusztusi bejegyzésében azt írta, hogy a digitális adók és szabályozások „mind arra irányulnak, hogy ártsanak vagy hátrányosan megkülönböztessék az amerikai technológiát”.
A figyelmeztetés alig néhány nappal Trump július 4-i határideje előtt érkezik, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok számára kijelölte a határidőt egy olyan kereskedelmi megállapodás bevezetésére, amely az EU-export legtöbb vámját 15 százalékban maximálja. Az EU májusban véglegesítette ezt a kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal. Ez hónapokig tartó belső uniós vita után született meg, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly egy skót golfpályán tett látogatása során Trumpnál egy előzetes megállapodásra jutott. A digitális adók kimaradtak a megállapodásból, és továbbra is az Egyesült Államok és az európai blokk közötti egyik fő feszültségforrást jelentik.
Egy Fehér Ház-i tisztviselő szerint az Egyesült Államok az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján vezetne be 100 százalékos vámokat, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy megtorló intézkedéseket hozzon, ha egy vizsgálat megállapítja, hogy az adók a kereskedelmet korlátozó diszkriminatív intézkedések. Trump első elnöki ciklusa alatt ugyanezt a 301. szakaszt alkalmazta a kínai importárukra kivetett átfogó vámok bevezetésére, mindazonáltal nem világos, hogy Trump hogyan kívánja végrehajtani legújabb fenyegetését, illetve hogy a vámokat globálisan vagy célzottan, bizonyos országokra kivetve alkalmazná-e. Az Európai Parlament nemrég támogatta egy uniós szintű digitális szolgáltatási adó bevezetését, de ehhez mind a 27 tagállam támogatására lenne szükség, ami rendkívül valószínűtlen.
Az év elején a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette a Trump által a gazdasági vészhelyzeti jogosultságokra hivatkozva bevezetett számos vámot, és a kormányzat azóta más jogi utakat keres, hogy az elnök protekcionista kereskedelempolitikáját életben tartsa.
Az EU kijelentette, hogy megtorló intézkedéseket fog hozni, ha a megkülönböztetésmentes adók ellen új vámokat vetnek ki. „Az ilyen jogszerű intézkedéseket célzó egyoldalú lépések indokolatlanok. Amennyiben ilyenekre kerül sor, az EU gyorsan és határozottan fog reagálni jogai és szabályozási autonómiája védelme érdekében” – nyilatkozta az Európai Bizottság szóvivője. Az OECD sürgette a kormányokat, hogy hangolják össze a nagy technológiai multinacionális vállalatokra vonatkozó adóztatásukat. A széttagolt megközelítés „rossz az üzleti életnek, rossz a kereskedelemnek és a befektetéseknek, és rossz a növekedésnek” – nyilatkozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Az Egyesült Királyság, amely kilépett az EU-ból, 2020 óta 2 százalékos digitális szolgáltatási adót vet ki a keresőmotorok, közösségi média platformok és online piacterek bevételeire, amelyek az Egyesült Királyság felhasználóiból „értéket nyernek”. Az akkori brit kormányzati dokumentum szerint a digitális cégekre vonatkozó meglévő társasági adószabályok „eltérést okoztak az adózás helye és az értékteremtés helye között”. Az Egyesült Királyság adója meghatározott küszöbökhöz kötött, így elsősorban a nagy multinacionális vállalatokat érinti. A politikát azért vezették be, hogy „biztosítsák: a nagy, hatókörbe tartozó multinacionális vállalatok méltányosan hozzájáruljanak a létfontosságú közszolgáltatások finanszírozásához” - áll a dokumentumban.
Az elnök egy közösségi médiás bejegyzésben kifejezetten az európai országokat célozta, amelyek szerinte „küszöbön álló” bevezetését fontolgatják az amerikai cégeket érintő adóknak. Az amerikai elnök korábban is többször megpróbálta vámokkal elrettenteni az ilyen jellegű adókat, ugyanakkor számos ország bevételszerzési céllal törekszik ezek bevezetésére, mivel gazdaságaik egyre inkább digitális térben működnek, amelyet nagyrészt amerikai vállalatok dominálnak.
„Kérem, tekintsék ezt a nyilatkozatot úgy, hogy bármely ország, amely ilyen adót vezet be, azonnal 100 százalékos vámmal fog szembesülni az Amerikai Egyesült Államokba irányuló minden árura” - írta Trump. Hozzátette, hogy az új vám felülírna minden korábban megkötött kereskedelmi megállapodást. Trump szerint a szankció minden olyan országra vonatkozna, amely bevezeti az adót, de posztjában külön kiemelte az európai nemzeteket. Trump következetesen ellenzi a nemzetközi kísérleteket az amerikai technológiai óriások megadóztatására vagy szabályozására. Tavaly is új vámokkal fenyegetett minden országot, amely ilyen lépéseket tesz, és egy tavaly augusztusi bejegyzésében azt írta, hogy a digitális adók és szabályozások „mind arra irányulnak, hogy ártsanak vagy hátrányosan megkülönböztessék az amerikai technológiát”.
A figyelmeztetés alig néhány nappal Trump július 4-i határideje előtt érkezik, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok számára kijelölte a határidőt egy olyan kereskedelmi megállapodás bevezetésére, amely az EU-export legtöbb vámját 15 százalékban maximálja. Az EU májusban véglegesítette ezt a kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal. Ez hónapokig tartó belső uniós vita után született meg, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly egy skót golfpályán tett látogatása során Trumpnál egy előzetes megállapodásra jutott. A digitális adók kimaradtak a megállapodásból, és továbbra is az Egyesült Államok és az európai blokk közötti egyik fő feszültségforrást jelentik.
Egy Fehér Ház-i tisztviselő szerint az Egyesült Államok az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján vezetne be 100 százalékos vámokat, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy megtorló intézkedéseket hozzon, ha egy vizsgálat megállapítja, hogy az adók a kereskedelmet korlátozó diszkriminatív intézkedések. Trump első elnöki ciklusa alatt ugyanezt a 301. szakaszt alkalmazta a kínai importárukra kivetett átfogó vámok bevezetésére, mindazonáltal nem világos, hogy Trump hogyan kívánja végrehajtani legújabb fenyegetését, illetve hogy a vámokat globálisan vagy célzottan, bizonyos országokra kivetve alkalmazná-e. Az Európai Parlament nemrég támogatta egy uniós szintű digitális szolgáltatási adó bevezetését, de ehhez mind a 27 tagállam támogatására lenne szükség, ami rendkívül valószínűtlen.
Az év elején a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette a Trump által a gazdasági vészhelyzeti jogosultságokra hivatkozva bevezetett számos vámot, és a kormányzat azóta más jogi utakat keres, hogy az elnök protekcionista kereskedelempolitikáját életben tartsa.
Az EU kijelentette, hogy megtorló intézkedéseket fog hozni, ha a megkülönböztetésmentes adók ellen új vámokat vetnek ki. „Az ilyen jogszerű intézkedéseket célzó egyoldalú lépések indokolatlanok. Amennyiben ilyenekre kerül sor, az EU gyorsan és határozottan fog reagálni jogai és szabályozási autonómiája védelme érdekében” – nyilatkozta az Európai Bizottság szóvivője. Az OECD sürgette a kormányokat, hogy hangolják össze a nagy technológiai multinacionális vállalatokra vonatkozó adóztatásukat. A széttagolt megközelítés „rossz az üzleti életnek, rossz a kereskedelemnek és a befektetéseknek, és rossz a növekedésnek” – nyilatkozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Az Egyesült Királyság, amely kilépett az EU-ból, 2020 óta 2 százalékos digitális szolgáltatási adót vet ki a keresőmotorok, közösségi média platformok és online piacterek bevételeire, amelyek az Egyesült Királyság felhasználóiból „értéket nyernek”. Az akkori brit kormányzati dokumentum szerint a digitális cégekre vonatkozó meglévő társasági adószabályok „eltérést okoztak az adózás helye és az értékteremtés helye között”. Az Egyesült Királyság adója meghatározott küszöbökhöz kötött, így elsősorban a nagy multinacionális vállalatokat érinti. A politikát azért vezették be, hogy „biztosítsák: a nagy, hatókörbe tartozó multinacionális vállalatok méltányosan hozzájáruljanak a létfontosságú közszolgáltatások finanszírozásához” - áll a dokumentumban.