SG.hu·
Trump: "Nem leszünk Európa malacperselye!"
Az amerikai technológiai óriásvállalatra kiszabott bírság éppen akkor érkezett, amikor Washington új vámok bevezetésére készül, amelyek próbára tehetik a tavaly létrejött, amúgy is törékeny kereskedelmi fegyverszünetet.
Az Európai Unió tisztában volt vele, hogy a Google-ra kiszabott 890 millió eurós bírság könnyen felingerelheti Washingtont, az időzítés pedig aligha lehetett volna rosszabb. Donald Trump amerikai elnök korábban is hevesen bírálta az Európai Unió által amerikai technológiai vállalatokra kiszabott bírságokat, és Európában attól tartanak, hogy a csütörtökön bejelentett bírság - amely minden eddiginél magasabb büntetés az Európai Unió meghatározó digitális szabályozásának, a Digitális Piacokról szóló rendeletnek (Digital Markets Act, DMA) a megsértése miatt - arra ösztönözheti Trumpot, hogy válaszlépéseket tegyen egy általa kölcsönös megtorlásokon alapuló kereskedelmi háborúnak tekintett konfliktusban. Az intézkedésre reagálva Trump a saját közösségi oldalán közölte, hogy "az Amerikai Egyesült Államok nem Európa „malacperselye” és hogy ezért "az Európai Unió nagyon súlyos árat fog fizetni".
Az európai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a Google-ra kiszabott, két részből álló bírságnak semmi köze a kereskedelempolitikához. A vállalatnak 460 millió eurót kell fizetnie azért, mert saját keresőszolgáltatásait részesítette előnyben, további 430 millió eurót pedig azért, mert tisztességtelen módon telepítette a Play Áruházat az okostelefonokra. Brüsszel szerint a büntetések egyszerűen az uniós jogszabályok szokásos végrehajtását tükrözik, hasonlóan ahhoz a bírsághoz, amelyet a hét elején a kínai Alibabára szabtak ki. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a teljes bírság összege viszonylag szerény, hiszen a Google anyavállalata, az Alphabet éves globális árbevételének mindössze mintegy 0,22 százalékát teszi ki.
"Inkább nagyon barátságos kapcsolatot szeretnénk valamennyi partnerünkkel, de attól még nem fogunk lemondani a fellépésről, hogy valamelyik partnerünknek nem tetszik a jogszabályunk" - mondta Teresa Ribera, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke. Az Európai Unió azon törekvése azonban, hogy a Google ügyét elkülönítse a kereskedelempolitikától, várhatóan kevés jelentőséggel bír majd Washingtonban. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi főmegbízott kijelentette, hogy "az Európai Unió legutóbbi lépései valós veszélyt jelentenek a transzatlanti kereskedelmi stabilitás fennmaradására". Andrew Puzder, az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete pedig úgy fogalmazott, hogy a Google-ra kiszabott bírság "Brüsszel újabb példája arra, hogy szabályozási eszközökkel próbálja visszafogni az amerikai innovációt".
Amerikai törvényhozók ezen a héten arra is felszólították Trumpot, hogy lépjen fel az Európai Unió szerintük "diszkriminatív" digitális politikájával szemben, és továbbra is gyakoroljon nyomást Brüsszelre az amerikai érdekek védelmében. A republikánus képviselők megköszönték az elnöknek "a digitális szolgáltatási adót alkalmazó országokkal szembeni vámok bevezetésére vonatkozó legutóbbi fenyegetését". Ez ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió amerikai technológiai vállalatokat érintő szabályozása egyre inkább összefonódik az Egyesült Államok belpolitikai folyamataival, különösen a novemberi félidős választások közeledtével.
Washington csütörtökön több tucat kereskedelmi partnerére, köztük az Európai Unióra is új, kétszámjegyű vámokat vetett ki, hogy újjáépítse azt a "vámsorompót", amelyet a Legfelsőbb Bíróság februárban megsemmisített. Az uniós exporttermékeket 10 százalékos vám terheli majd, amely más országokkal ellentétben nem adódik hozzá a legnagyobb kedvezményes vámkulcshoz. A tavaly, a skóciai Turnberryben megkötött transzatlanti megállapodás alapján Washington vállalta, hogy a legtöbb uniós termékre kivetett vám nem haladja meg a 15 százalékot. Washington emellett az európai ipari túlkapacitás ügyét is vizsgálja, és fontolgatja, hogy a jelenleg csak Németországra vonatkozó gyógyszerár-képzési vizsgálatot más uniós tagállamokra is kiterjeszti.
Az új amerikai vámok egy öthónapos vizsgálat lezárását követik, amely azt vizsgálta, milyen lépések történtek a kényszermunkával előállított termékek importjának visszaszorítására. Ez az intézkedés elsősorban Amerika ázsiai kereskedelmi riválisainak gyártási gyakorlatát célozza. Az Európai Unió saját, a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó rendelete csak 2027 decemberétől lép hatályba. Az amerikai kereskedelmi képviselő erre hivatkozva indokolta a 10 százalékos vám bevezetését az Európai Unióból érkező termékekre. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vitatja Washington érvelését. "Volt egy megállapodásunk Amerikával, és mi betartottuk a ránk eső részt. Ezért negatív meglepetés, hogy ezt a megállapodást nem tartják be" - mondta. "Ha összehasonlítjuk a munkajogi szabályainkat az Egyesült Államokéval, nálunk fizetett szabadság van, nagyon jó munkafeltételeket biztosítunk a dolgozóinknak, ezért ez az indoklás valójában nem állja meg a helyét." Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke méltatta az Európai Bizottságot azért, hogy a közelgő vámfenyegetések ellenére is kiszabta a Google-ra a bírságot. "A Google-ra kiszabott bírsággal a Bizottság gerincességről tett tanúbizonyságot az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanság ellenére" - írta az X-en Lange, aki éppen az Egyesült Államokban tartózkodik európai parlamenti képviselőtársaival együtt amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor figyelmeztetett: "ez nem válhat ürüggyé amerikai vámmegtorlásra."
Brüsszelben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok reagált-e a Google-ra kiszabott bírságra, Olof Gill, az Európai Bizottság vezető helyettes szóvivője így válaszolt: "A Bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn amerikai partnereivel együttműködésünk teljes, rendkívül széles körű területén." Más európai tisztviselők azonban kevésbé voltak visszafogottak, és úgy vélték, hogy a Google-ra kiszabott bírság ennél is magasabb is lehetett volna. "Az Európai Unió továbbra is arra ösztönzi a technológiai vállalatokat, hogy monopóliumokat építsenek ki és megszüntessék a versenyt" - mondta Alexandra Geese német zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki szerint a kiszabott bírság "inkább csak szimbolikusnak hat".
Az Európai Unió tisztában volt vele, hogy a Google-ra kiszabott 890 millió eurós bírság könnyen felingerelheti Washingtont, az időzítés pedig aligha lehetett volna rosszabb. Donald Trump amerikai elnök korábban is hevesen bírálta az Európai Unió által amerikai technológiai vállalatokra kiszabott bírságokat, és Európában attól tartanak, hogy a csütörtökön bejelentett bírság - amely minden eddiginél magasabb büntetés az Európai Unió meghatározó digitális szabályozásának, a Digitális Piacokról szóló rendeletnek (Digital Markets Act, DMA) a megsértése miatt - arra ösztönözheti Trumpot, hogy válaszlépéseket tegyen egy általa kölcsönös megtorlásokon alapuló kereskedelmi háborúnak tekintett konfliktusban. Az intézkedésre reagálva Trump a saját közösségi oldalán közölte, hogy "az Amerikai Egyesült Államok nem Európa „malacperselye” és hogy ezért "az Európai Unió nagyon súlyos árat fog fizetni".
Az európai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a Google-ra kiszabott, két részből álló bírságnak semmi köze a kereskedelempolitikához. A vállalatnak 460 millió eurót kell fizetnie azért, mert saját keresőszolgáltatásait részesítette előnyben, további 430 millió eurót pedig azért, mert tisztességtelen módon telepítette a Play Áruházat az okostelefonokra. Brüsszel szerint a büntetések egyszerűen az uniós jogszabályok szokásos végrehajtását tükrözik, hasonlóan ahhoz a bírsághoz, amelyet a hét elején a kínai Alibabára szabtak ki. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a teljes bírság összege viszonylag szerény, hiszen a Google anyavállalata, az Alphabet éves globális árbevételének mindössze mintegy 0,22 százalékát teszi ki.
"Inkább nagyon barátságos kapcsolatot szeretnénk valamennyi partnerünkkel, de attól még nem fogunk lemondani a fellépésről, hogy valamelyik partnerünknek nem tetszik a jogszabályunk" - mondta Teresa Ribera, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke. Az Európai Unió azon törekvése azonban, hogy a Google ügyét elkülönítse a kereskedelempolitikától, várhatóan kevés jelentőséggel bír majd Washingtonban. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi főmegbízott kijelentette, hogy "az Európai Unió legutóbbi lépései valós veszélyt jelentenek a transzatlanti kereskedelmi stabilitás fennmaradására". Andrew Puzder, az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete pedig úgy fogalmazott, hogy a Google-ra kiszabott bírság "Brüsszel újabb példája arra, hogy szabályozási eszközökkel próbálja visszafogni az amerikai innovációt".
Amerikai törvényhozók ezen a héten arra is felszólították Trumpot, hogy lépjen fel az Európai Unió szerintük "diszkriminatív" digitális politikájával szemben, és továbbra is gyakoroljon nyomást Brüsszelre az amerikai érdekek védelmében. A republikánus képviselők megköszönték az elnöknek "a digitális szolgáltatási adót alkalmazó országokkal szembeni vámok bevezetésére vonatkozó legutóbbi fenyegetését". Ez ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió amerikai technológiai vállalatokat érintő szabályozása egyre inkább összefonódik az Egyesült Államok belpolitikai folyamataival, különösen a novemberi félidős választások közeledtével.
Washington csütörtökön több tucat kereskedelmi partnerére, köztük az Európai Unióra is új, kétszámjegyű vámokat vetett ki, hogy újjáépítse azt a "vámsorompót", amelyet a Legfelsőbb Bíróság februárban megsemmisített. Az uniós exporttermékeket 10 százalékos vám terheli majd, amely más országokkal ellentétben nem adódik hozzá a legnagyobb kedvezményes vámkulcshoz. A tavaly, a skóciai Turnberryben megkötött transzatlanti megállapodás alapján Washington vállalta, hogy a legtöbb uniós termékre kivetett vám nem haladja meg a 15 százalékot. Washington emellett az európai ipari túlkapacitás ügyét is vizsgálja, és fontolgatja, hogy a jelenleg csak Németországra vonatkozó gyógyszerár-képzési vizsgálatot más uniós tagállamokra is kiterjeszti.
Az új amerikai vámok egy öthónapos vizsgálat lezárását követik, amely azt vizsgálta, milyen lépések történtek a kényszermunkával előállított termékek importjának visszaszorítására. Ez az intézkedés elsősorban Amerika ázsiai kereskedelmi riválisainak gyártási gyakorlatát célozza. Az Európai Unió saját, a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó rendelete csak 2027 decemberétől lép hatályba. Az amerikai kereskedelmi képviselő erre hivatkozva indokolta a 10 százalékos vám bevezetését az Európai Unióból érkező termékekre. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vitatja Washington érvelését. "Volt egy megállapodásunk Amerikával, és mi betartottuk a ránk eső részt. Ezért negatív meglepetés, hogy ezt a megállapodást nem tartják be" - mondta. "Ha összehasonlítjuk a munkajogi szabályainkat az Egyesült Államokéval, nálunk fizetett szabadság van, nagyon jó munkafeltételeket biztosítunk a dolgozóinknak, ezért ez az indoklás valójában nem állja meg a helyét." Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke méltatta az Európai Bizottságot azért, hogy a közelgő vámfenyegetések ellenére is kiszabta a Google-ra a bírságot. "A Google-ra kiszabott bírsággal a Bizottság gerincességről tett tanúbizonyságot az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanság ellenére" - írta az X-en Lange, aki éppen az Egyesült Államokban tartózkodik európai parlamenti képviselőtársaival együtt amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor figyelmeztetett: "ez nem válhat ürüggyé amerikai vámmegtorlásra."
Brüsszelben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok reagált-e a Google-ra kiszabott bírságra, Olof Gill, az Európai Bizottság vezető helyettes szóvivője így válaszolt: "A Bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn amerikai partnereivel együttműködésünk teljes, rendkívül széles körű területén." Más európai tisztviselők azonban kevésbé voltak visszafogottak, és úgy vélték, hogy a Google-ra kiszabott bírság ennél is magasabb is lehetett volna. "Az Európai Unió továbbra is arra ösztönzi a technológiai vállalatokat, hogy monopóliumokat építsenek ki és megszüntessék a versenyt" - mondta Alexandra Geese német zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki szerint a kiszabott bírság "inkább csak szimbolikusnak hat".