Az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan néhány nappal azután találkozott Trumppal, hogy az elnök az állítólagos kínai kapcsolatai miatt azonnali lemondását követelte. Célja az volt, hogy eloszlassa a chipgyártó vállalat vezetésével kapcsolatos kritikus hangokat, és úgy tűnik, a lépés bevált. Donald Trump jelezte, hogy - lágyítva korábbi álláspontját - nyitott az együttműködésre az Intel vezérigazgatójával, hogy megvizsgálják, hogyan tudna az amerikai kormány segíteni a vállalatnak.

A Fehér Házban tartott találkozó után Trump a Truth Socialra azt rakta ki, hogy a Tannal folytatott beszélgetés „nagyon érdekes volt”, bár a részletekről nem beszélt. Trump elmondta, hogy Tan és a kabinet tagjai jövő héten találkoznak, és „javaslatokat hoznak nekem”, hozzátéve, hogy az Intel vezérigazgatójának „sikere és felemelkedése elképesztő történet”. Trump bejegyzése azt jelzi, hogy megváltoztatta a véleményét a 65 éves maláj születésű, Szingapúrban tanult vezető által jelentett nemzetbiztonsági kockázatról. A megbeszélésen Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Scott Bessent pénzügyminiszter is részt vett.

A vállalat szerint „nyílt és konstruktív megbeszélés zajlott az Intel elkötelezettségéről az amerikai technológiai és gyártási vezető szerep megerősítése iránt”. Az Intel hozzátette: „Értékeljük az elnök határozott vezetői szerepét ezeknek a kritikus prioritásoknak az előmozdításában, és alig várjuk, hogy szorosan együttműködhessünk vele és kormányával ennek a nagyszerű amerikai vállalatnak a helyreállításában.”


Az Intel az egyik fő kedvezményezettje volt a Joe Biden-korszakban indított, az amerikai chipgyártás erősítését célzó támogatási programnak. Azonban a gyártási üzletág hatalmas veszteségeiből fakadó pénzügyi gondok, valamint az, hogy a cég nem tudta kihasználni a mesterséges intelligencia infrastruktúrába történő beruházások hullámának előnyeit, kétségessé tették a vállalat jövőjét. A múlt hónapban Tan figyelmeztetett, hogy az Intel kivonulhat a legfejlettebb chipgyártásból, ha nem sikerül jelentős ügyfeleket szereznie legújabb, úgynevezett 14A gyártási folyamatához. Ez a visszavonulás sokkolta a globális félvezetőipart, mert az Egyesült Államok így nem rendelkezne hazai alternatívával a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val szemben – ami csapást jelentene a Fehér Ház azon törekvéseire, hogy a fejlett chipgyártást az országba hozza.

Tan márciusban vette át az Intel irányítását, miután a testület decemberben drámai módon eltávolította elődjét, Pat Gelsingert. Költségcsökkentő intézkedéseket hozott, több ezer embert épített le és felhagyott az európai gyártási projektekkel, hogy megerősítse a vállalat pénzügyi helyzetét. Az elnök múlt heti támadása azt követte, hogy Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője levelet írt neki, amelyben aggodalmát fejezte ki az „Intel működésének biztonsága és integritása” és Kínához fűződő kapcsolata miatt.

Tan aktív befektetője Kína startup ökoszisztémájának. 2008 és 2021 között a Cadence chiptervező szoftvercég vezérigazgatója volt. A csoport a múlt hónapban elismerte, hogy megsértette az amerikai exportellenőrzési szabályokat azzal, hogy Tan vezérigazgatói kinevezése alatt eladott eszközöket egy olyan kínai egyetemnek, amely szoros kapcsolatban állt az ország hadseregével. Trump támadása után Tan bírálta a háttéréről terjesztett „téves információkat”, mondván, hogy négy évtizede él az Egyesült Államokban, és mindig a legmagasabb jogi és etikai normák szerint járt el. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai elnök közvetlenül beavatkozott egy nagy tőzsdén jegyzett vállalat vezetésének kiválasztásába.