SG.hu
A képernyők hatása: a digitális világ hatása a serdülőkre
Manapság a digitális világ és a valós világ közötti határ egyre inkább elmosódik, különösen a gyermekek és serdülők számára. A biztonságos internetezés bonyolulttá válhat. Több EU által finanszírozott kutatás is rámutat arra, hogy a digitális eszközök használata milyen hatással van a serdülőkorra.
A tinédzserek minden eddiginél többet használják az internetet, és a közösségi média alapvető eleme lett kapcsolataiknak és önkifejezésüknek. Egyre sürgetőbbé válik annak megértése, hogy ez milyen hatással van mentális egészségükre. Klavdija Berginc matematika- és informatika tanár egy kobaridi iskolában, Szlovéniában. Több mint egy évtizede szemtanúja ennek a nehézségnek az osztályteremben. "Egyik 12 éves diákunk egyszerűen nem tudott semmit csinálni képernyő nélkül. Bármilyen feladat elvégzéséért, a néhány perces tanulástól a fogorvoshoz járásig, ezt kérte jutalomként. Meg kell tanítanunk a fiatalokat az eszközök intelligens használatára” - mondja Berginc. „És segítenünk kell nekik abban, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az online tevékenységükért.”
Berginc diákjai részt vettek egy nagyszabású, az Európai Unió által finanszírozott, MIMIc nevű projektben, amely a digitális média szerepét vizsgálja a tizenévesek életében. Több ezer tizenéves vesz részt ebben a tanulmányban, amely 2025 decemberében zárul le. "Célunk megérteni, hogy a fiatalok képesek-e egészséges egyensúlyt fenntartani a digitális világban” - magyarázza a tanulmány koordinátora, Laura Vandenbosch, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem (KU Leuven) digitális médiapszichológiai laboratóriumának igazgatója. A MIMIc kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy a tinédzserek hogyan kerülnek kapcsolatba olyan platformokkal, mint az Instagram, a TikTok és a Snapchat, mit posztolnak és fogyasztanak, valamint hogy ez hogyan befolyásolja hangulatukat, önképüket és világnézetüket.
"Elemeztük a tinédzserek körében legnépszerűbb influencerek által posztolt tartalmakat, valamint az általuk kifejezett politikai és etikai véleményeket is” - mondja Vandenbosch. A projekt csapata hatalmas mennyiségű online tartalmat elemezett, a dalszövegektől a hírességek, influencerek és sportolók Instagram-bejegyzéseiig. "Az influencerek végső soron véleményformálók” - pontosítja. „Nem csak szépségápolási tippeket adnak vagy vásárlási szokásokat népszerűsítenek, hanem erkölcsi értékeket és identitást is eladnak közönségüknek, amely egy különösen sebezhető életszakaszban van.”
Vandenbosch szerint kétségtelen, hogy ez a kitettség meghatározó szerepet játszhat a fejlődőben lévő emberek életében. „A tinédzserek még keresik a saját identitásukat, és nagyon sebezhetőek a társaik befolyására, mind a digitális környezetben, mind a valós világban.” A tanulmány megerősíti, hogy a közösségi média jelentősen befolyásolhatja a tinédzserek önképét, különösen a megjelenésükkel és önbecsülésükkel kapcsolatban. „Közvetlen összefüggést látunk a közösségi média használata és az érzelmi jólét között” - magyarázza Vandenbosch. Az ideálisnak tűnő képek rendszeres megtekintése a digitális médiában nagyobb nyomást gyakorolhat a tökéletesség elérésére, mind a társaik, mind a szüleik előtt.
A kutatást végző csapat azonban néhány pozitív hatást is azonosított. Például azok a tinédzserek, akik testpozitív képeket láttak, azt állították, hogy jobban érzik magukat a testükben. Ezek az előnyök azonban, akárcsak a hátrányok, nem érintették egyformán az összes megkérdezett személyt. Alapvető fontosságú megtanulni kezelni a közösségi médiának való kitettségből fakadó negatív reakciókat. Szerencsére ez egy megtanulható készség. A kutatócsoport megállapította, hogy ha a tinédzserek képesek megállni és elgondolkodni, amikor negatív érzelmeket tapasztalnak a közösségi média használata során, és lépéseket tesznek ezek enyhítésére, akkor sokkal jobban védettek.
Laura Vandenbosch
"Nem elég tudatában lenni a közösségi média hatásának” - mutat rá Vandenbosch. „Konkrét lépéseket kell tenni, például abbahagyni az ujjal való görgetést, nem posztolni, kimenni a házból vagy felhívni egy barátot.” A közösségi média negatív következményei különösen erőteljesen jelentkeznek használatuk során. „A vizsgált hatások rövid időtartam alatt voltak különösen erőteljesek, de mivel a tinédzserek az idejük nagy részét online töltik, még ezek a rövid távú hatások is jelentősek” - teszi hozzá Vandenbosch. Az egyik legmeghatározóbb tényező ebben a kérdésben az egyén környezete, különösen a szülők szerepe. „Azok, akiknek szülei rendelkeznek szilárd digitális kompetenciákkal, általában jobban boldogulnak az interneten” – állítja Vandenbosch.
Berginc egyetért ezzel. „Megpróbáljuk bevonni a szülőket, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy gyermekeiknek problémáik lehetnek. Gyakran nem ellenőrzik gyermekeik online tevékenységét, vagy nem tesznek elegendő erőfeszítést annak érdekében, hogy megismerjék az internet különböző felhasználási lehetőségeit.” Szerinte az őszinte beszélgetés kulcsfontosságú. „A tinédzsereknek tudniuk kell, hogy az interneten csak mások életének legjobb pillanatait látják. Ezért továbbra is értékelniük kell a saját életüket, annak minden hibájával együtt.” És ugyan alapvető fontosságú, hogy a szülők beszéljenek gyermekeikkel a virtuális világról, de Vandenbosch szerint a felelősség nem hárulhat csak rájuk. „A platformoknak és a törvényhozóknak is felelősséget kell vállalniuk.”
A MIMIc kutatás eredményei értékes ötleteket nyújtanak az intelligens megelőzési és beavatkozási stratégiák kidolgozásához. „Most már tudjuk, mely tinédzserek a legsebezhetőbbek és mikor vannak a legnagyobb veszélyben” - mutat rá Vandenbosch. „Ez szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk a platformokra, hogy tegyenek lépéseket a védelmük érdekében.” Vandenbosch nagyra értékeli az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét, valamint a gyermekek számára biztonságosabb internetre vonatkozó európai stratégiát, amelyet 2022 májusában fogadtak el. Ez utóbbi egy „digitális évtized” vízióját vázolja fel, amelyben a gyermekeket megvédik a káros tartalmaktól, elősegítik a digitális képességek fejlesztését, és prioritásként kezelik az online platformok biztonságos és a felhasználók életkorának megfelelő kialakítását.
Vandenbosch reméli, hogy az Európai Bizottság figyelembe veszi a MIMIc tanulmány következtetéseit, és fontolóra veszi további intézkedések bevezetését annak érdekében, hogy az internet biztonságos környezet legyen a gyermekek számára. Különösen azt javasolja, hogy fokozottabban figyeljék a 13 éves korhatár alkalmazását a közösségi médiában. Vandenbosch azt is szeretné, ha a kutatók és a gyermekek védelmével foglalkozó szakértők nagyobb felügyeleti jogkörrel rendelkeznének a közösségi médiában bevezetett új funkciók, például a mesterséges intelligenciával működő csevegőrobotok felett. „Ez a kutatásnak az európai digitális írástudás előmozdítását kell szolgálnia” - mondja.
A MIMIc tanulmányt a 2025-ös világkiállításon mutatják be Oszakában, Japánban. Ott az Európai Bizottság által szervezett, EU-finanszírozású kutatások kiállításának része lesz, példaként arra, hogy Európa elkötelezett a társadalmi kihívásokra a tudomány és az innováció segítségével adott válaszok iránt. "Fantasztikus, hogy az egész világon emberek tanulhatnak a felfedezéseinkből” - mondja a szakértő. „A tudás döntő fontosságú a gyermekek internetes felhatalmazása és védelme szempontjából.”
A tinédzserek minden eddiginél többet használják az internetet, és a közösségi média alapvető eleme lett kapcsolataiknak és önkifejezésüknek. Egyre sürgetőbbé válik annak megértése, hogy ez milyen hatással van mentális egészségükre. Klavdija Berginc matematika- és informatika tanár egy kobaridi iskolában, Szlovéniában. Több mint egy évtizede szemtanúja ennek a nehézségnek az osztályteremben. "Egyik 12 éves diákunk egyszerűen nem tudott semmit csinálni képernyő nélkül. Bármilyen feladat elvégzéséért, a néhány perces tanulástól a fogorvoshoz járásig, ezt kérte jutalomként. Meg kell tanítanunk a fiatalokat az eszközök intelligens használatára” - mondja Berginc. „És segítenünk kell nekik abban, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az online tevékenységükért.”
Berginc diákjai részt vettek egy nagyszabású, az Európai Unió által finanszírozott, MIMIc nevű projektben, amely a digitális média szerepét vizsgálja a tizenévesek életében. Több ezer tizenéves vesz részt ebben a tanulmányban, amely 2025 decemberében zárul le. "Célunk megérteni, hogy a fiatalok képesek-e egészséges egyensúlyt fenntartani a digitális világban” - magyarázza a tanulmány koordinátora, Laura Vandenbosch, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem (KU Leuven) digitális médiapszichológiai laboratóriumának igazgatója. A MIMIc kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy a tinédzserek hogyan kerülnek kapcsolatba olyan platformokkal, mint az Instagram, a TikTok és a Snapchat, mit posztolnak és fogyasztanak, valamint hogy ez hogyan befolyásolja hangulatukat, önképüket és világnézetüket.
"Elemeztük a tinédzserek körében legnépszerűbb influencerek által posztolt tartalmakat, valamint az általuk kifejezett politikai és etikai véleményeket is” - mondja Vandenbosch. A projekt csapata hatalmas mennyiségű online tartalmat elemezett, a dalszövegektől a hírességek, influencerek és sportolók Instagram-bejegyzéseiig. "Az influencerek végső soron véleményformálók” - pontosítja. „Nem csak szépségápolási tippeket adnak vagy vásárlási szokásokat népszerűsítenek, hanem erkölcsi értékeket és identitást is eladnak közönségüknek, amely egy különösen sebezhető életszakaszban van.”
Vandenbosch szerint kétségtelen, hogy ez a kitettség meghatározó szerepet játszhat a fejlődőben lévő emberek életében. „A tinédzserek még keresik a saját identitásukat, és nagyon sebezhetőek a társaik befolyására, mind a digitális környezetben, mind a valós világban.” A tanulmány megerősíti, hogy a közösségi média jelentősen befolyásolhatja a tinédzserek önképét, különösen a megjelenésükkel és önbecsülésükkel kapcsolatban. „Közvetlen összefüggést látunk a közösségi média használata és az érzelmi jólét között” - magyarázza Vandenbosch. Az ideálisnak tűnő képek rendszeres megtekintése a digitális médiában nagyobb nyomást gyakorolhat a tökéletesség elérésére, mind a társaik, mind a szüleik előtt.
A kutatást végző csapat azonban néhány pozitív hatást is azonosított. Például azok a tinédzserek, akik testpozitív képeket láttak, azt állították, hogy jobban érzik magukat a testükben. Ezek az előnyök azonban, akárcsak a hátrányok, nem érintették egyformán az összes megkérdezett személyt. Alapvető fontosságú megtanulni kezelni a közösségi médiának való kitettségből fakadó negatív reakciókat. Szerencsére ez egy megtanulható készség. A kutatócsoport megállapította, hogy ha a tinédzserek képesek megállni és elgondolkodni, amikor negatív érzelmeket tapasztalnak a közösségi média használata során, és lépéseket tesznek ezek enyhítésére, akkor sokkal jobban védettek.
Laura Vandenbosch
"Nem elég tudatában lenni a közösségi média hatásának” - mutat rá Vandenbosch. „Konkrét lépéseket kell tenni, például abbahagyni az ujjal való görgetést, nem posztolni, kimenni a házból vagy felhívni egy barátot.” A közösségi média negatív következményei különösen erőteljesen jelentkeznek használatuk során. „A vizsgált hatások rövid időtartam alatt voltak különösen erőteljesek, de mivel a tinédzserek az idejük nagy részét online töltik, még ezek a rövid távú hatások is jelentősek” - teszi hozzá Vandenbosch. Az egyik legmeghatározóbb tényező ebben a kérdésben az egyén környezete, különösen a szülők szerepe. „Azok, akiknek szülei rendelkeznek szilárd digitális kompetenciákkal, általában jobban boldogulnak az interneten” – állítja Vandenbosch.
Berginc egyetért ezzel. „Megpróbáljuk bevonni a szülőket, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy gyermekeiknek problémáik lehetnek. Gyakran nem ellenőrzik gyermekeik online tevékenységét, vagy nem tesznek elegendő erőfeszítést annak érdekében, hogy megismerjék az internet különböző felhasználási lehetőségeit.” Szerinte az őszinte beszélgetés kulcsfontosságú. „A tinédzsereknek tudniuk kell, hogy az interneten csak mások életének legjobb pillanatait látják. Ezért továbbra is értékelniük kell a saját életüket, annak minden hibájával együtt.” És ugyan alapvető fontosságú, hogy a szülők beszéljenek gyermekeikkel a virtuális világról, de Vandenbosch szerint a felelősség nem hárulhat csak rájuk. „A platformoknak és a törvényhozóknak is felelősséget kell vállalniuk.”
A MIMIc kutatás eredményei értékes ötleteket nyújtanak az intelligens megelőzési és beavatkozási stratégiák kidolgozásához. „Most már tudjuk, mely tinédzserek a legsebezhetőbbek és mikor vannak a legnagyobb veszélyben” - mutat rá Vandenbosch. „Ez szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk a platformokra, hogy tegyenek lépéseket a védelmük érdekében.” Vandenbosch nagyra értékeli az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét, valamint a gyermekek számára biztonságosabb internetre vonatkozó európai stratégiát, amelyet 2022 májusában fogadtak el. Ez utóbbi egy „digitális évtized” vízióját vázolja fel, amelyben a gyermekeket megvédik a káros tartalmaktól, elősegítik a digitális képességek fejlesztését, és prioritásként kezelik az online platformok biztonságos és a felhasználók életkorának megfelelő kialakítását.
Vandenbosch reméli, hogy az Európai Bizottság figyelembe veszi a MIMIc tanulmány következtetéseit, és fontolóra veszi további intézkedések bevezetését annak érdekében, hogy az internet biztonságos környezet legyen a gyermekek számára. Különösen azt javasolja, hogy fokozottabban figyeljék a 13 éves korhatár alkalmazását a közösségi médiában. Vandenbosch azt is szeretné, ha a kutatók és a gyermekek védelmével foglalkozó szakértők nagyobb felügyeleti jogkörrel rendelkeznének a közösségi médiában bevezetett új funkciók, például a mesterséges intelligenciával működő csevegőrobotok felett. „Ez a kutatásnak az európai digitális írástudás előmozdítását kell szolgálnia” - mondja.
A MIMIc tanulmányt a 2025-ös világkiállításon mutatják be Oszakában, Japánban. Ott az Európai Bizottság által szervezett, EU-finanszírozású kutatások kiállításának része lesz, példaként arra, hogy Európa elkötelezett a társadalmi kihívásokra a tudomány és az innováció segítségével adott válaszok iránt. "Fantasztikus, hogy az egész világon emberek tanulhatnak a felfedezéseinkből” - mondja a szakértő. „A tudás döntő fontosságú a gyermekek internetes felhatalmazása és védelme szempontjából.”