SG.hu
Ausztrália példát mutathat a világnak az internetes korhatárszabályozásban
A nagy techcégek a panaszkodást abbahagyva elkezdték bevezetni a tizenévesek számára bevezetett közösségi média tilalmat.
Az ausztrál törvényhozás világelső intézkedésére, amely szerint december 10-től kezdve életbe kell léptetni a kiskorúak közösségi médiahasználatának tiltását, a nagy platformok most már megállapodóbbak és érdemi lépéseket tesznek. A cégek a közeljövőben több mint egymillió fiatal felhasználót értesítenek arról, hogy letölthetik adataikat, befagyaszthatják a profiljukat, vagy - ha nem igazolják életkorukat - el fogják veszíteni azt. A TikTok, a Snapchat és a Meta szolgáltatásai - Facebook, Instagram, Threads - arra készülnek, hogy deaktiválják a 16 évesnél fiatalabb felhasználók által regisztrált fiókokat. A többi, összesen mintegy 20 millió ausztrál közösségi médiafelhasználó (az ország lakosságának nagyjából négyötöde) számára pedig a platformok szerint alig lesz észlelhető fennakadás, mert a vállalatok egyszerű, kevéssé zavaró megfelelési módokat ígérnek.
A kép jelentősen eltér attól a kaotikus forgatókönyvtől, amelyet a szolgáltatók egy évvel ezelőtt vázoltak: akkor a platformok azt állították, hogy a kötelező életkor-ellenőrzés felhasználói lemorzsolódáshoz, végtelen ideig tartó bejelentkezésekhez, túlzott adatgyűjtéshez, pontatlan eredményekhez és könnyű megkerüléshez vezet. A nem teljesítés esetére belengetett 49,5 millió ausztrál dollár bírság hatott: a most kialakuló, gyakorlatiasabb megoldás lényegében azt jelenti, hogy a cégek a marketingeszközökből kinőtt, már meglévő életkor-becslő szoftverekre támaszkodnak - például lájkokon, aktivitáson vagy más használati mintákon alapuló algoritmusokra -, és csak ritkán kérik majd a felhasználó aktív bevonását vagy dokumentumok bemutatását. Az úgynevezett age assurance, vagy életkor-igazolásra szolgáló alkalmazásokat általában csak akkor vetik be, ha a felhasználó vitatja a platform beazonosítását.
A gyakorlatba ültetés azonban nem lesz mindenhol súrlódásmentes. Az igazoló appok - amelyek többek közt önarckép alapján becsülik a felhasználó életkorát, és szükség esetén személyi okmány feltöltését kérik - országos szinten történő bevezetése most történik meg először. A próbák során kimutathatóan előfordultak elfogadhatatlan hibaarányok: például 16-17 éveseket tévesen blokkoltak, vagy 15 éveseket tévesen átengedtek. Az előbbi esetek különösen problémásak, hiszen Ausztráliában mintegy 600 ezer 16-17 éves fiatal van, és pont ez a csoport van a leginkább kitéve annak, hogy a fényképalapú becslés pontatlansága miatt rövid távon elveszítse a hozzáférését. A szolgáltatók egyben azt hangsúlyozzák, hogy a tényleges fennakadás a legtöbb felhasználónál minimális lesz: a korbecslő szoftvert készítő Yoti vezető szakértője szerint két-három hét „átállás után” a folyamat rutinná válik, és korlátozott mértékű zavar jelentkezik csak.
A technikai megoldások részletei fontos szerepet játszanak az ügyben. A platformok preferenciája a passzív, viselkedésalapú becslés irányába mutat, mely kevesebb belépési kényszert és jobb felhasználói élményt ígér -, miközben a harmadik fél által kínált életkor-ellenőrző appok a szelfi elemzést alkalmazzák, és csak a vitás esetekben kérik a felhasználótól egy azonosító dokumentum feltöltését. Ez a módszer viszont nehéz ügy a 16-17 éveseknél, mert ebben a sávban a fotós életkorbecslés pontossága csökken, és gyakorlati okokból sokuknak nincs útlevele vagy jogosítványa sem, amelyet feltölthetnének. Szakemberek figyelmeztetnek: a „ebben a szűk sávban a műszaki megoldások sokszor hibáznak, így szolgáltatási torzulások vagy rövidebb kiesések előfordulhatnak, amíg a platformok finomítani nem tudják a rendszereket”.
A szabályozás célja, hogy a szolgáltatók „érsszerű lépéseket” tegyenek a kiskorúak blokkolására. Az ausztrál online biztonságért felelős hatóság, az eSafety Commissioner hangsúlyozta, hogy a platformoknak fel kell ismerniük és kezelniük kell a megkerülés eszközeit, például a virtuális magánhálózatokat (VPN), amelyek elrejthetik a készülékek helyét. A törvény ugyanakkor nem vonja be a szülői hozzájárulást, mint alapkövetelményt, azaz a platformoknak maguknak kell megoldaniuk, hogy a fiatalokat blokkolják anélkül, hogy állandóan szülői jóváhagyást kérnének.
A szabályozás nem csupán technikai kérdéseket vet fel, hanem geopolitikai és piaci következményekkel is jár. A világon sok ország figyeli Ausztrália megoldását: az Egyesült Királyság és Franciaország idén június-júliusban életkor-ellenőrzést vezetett be pornográf tartalmakhoz, Dánia pedig bejelentette, hogy tiltani fogja a 15 év alattiak közösségi médiahasználatát. Más helyeken, például az amerikai Florida államban a gyakorlati kivitelezés és a szólásszabadság sérelmére vonatkozó aggályok miatt problémák merültek fel. Az ausztrál megoldás sikeres vagy zökkenőmentes bevezetése ezért nem pusztán hazai ügy: ha működik, mintapéldává válhat más országok számára is, ha azonban jelentős hibákat hoz, az elrettentő példa lehet.
A helyi és globális szempontok mellett piaci dinamika is formálja a döntést. A platformok korábban attól tartottak, hogy a kötelező ellenőrzések felhasználók elvesztéséhez vezetnek, illetve a hamisítási kockázat - például hogy a fiatalok egyszerűen hamis életkort adnak meg - megkerülhetővé teszi a szabályt. A mostani, inkább kompromisszumos járulékos megoldás enyhít e félelmeken. Lényeges hangsúlyozni, hogy a kisebb, feltörekvő platformok - amelyek jelenleg nincsenek kifejezetten szabályozva vagy amelyek nem estek a törvény hatálya alá - nagyobb piaci esélyt kaphatnak, ha a nagyok szigorúbban korlátozottak lesznek. A szakértők szerint ez megváltoztathatja a platformok versenyét és a fiatalok online ökoszisztémáját: ha egyes szolgáltatások nem engedélyezik a 16 év alattiakat, más, kevésbé szabályozott niche-platformok átvehetik ezeket a felhasználókat.
A parlamenti meghallgatásokon októberben a nagy cégek - leszámítva a Google-t - jelezték, hogy tervezik a megfelelést és fel fogják venni a kapcsolatot a fiatal felhasználókkal, de nem részletezték a pontos módszereket. A TikTok például azt mondta, hogy körülbelül 200 000 ausztrál felhasználója van a 13-15 éves korosztályban, és a vállalat állítása szerint egy gombot fognak kirakni, amelyen bejelentéseket lehet tenni. A kizárólag ausztrál tulajdonban lévő Kick livestream platform is megerősítette, hogy eleget fog tenni a szabályoknak és több intézkedést tervez bevezetni.
Az ausztrál modell tehát gyors alkalmazkodásra kényszeríti a nagy technológiai cégeket. A korábbi ellenállás eltűnni látszik, a hangsúly most már a megvalósítható, a felhasználói élményt relatíve kevésbé zavaró technológiák és a jogi megfelelés közötti egyensúly megtalálásán van. A siker egyaránt függ majd a platformok technikai kivitelezésétől, az életkorbecslő rendszerek pontosságától - különösen a 16–17 éveseknél -, valamint a hatósági ellenőrzéstől, amelynek feladata a megkerülési kísérletek és a VPN-használat kiszűrése lesz. Ha Ausztrália meg tudja valósítani a célzott, alacsony károkozású tiltást, akkor sok ország számára válhat mintaadó politikává; ha nem, akkor a nemzetközi kritikusok új érvekkel támaszkodhatnak a hasonló szabályozások ellen.
Az ausztrál törvényhozás világelső intézkedésére, amely szerint december 10-től kezdve életbe kell léptetni a kiskorúak közösségi médiahasználatának tiltását, a nagy platformok most már megállapodóbbak és érdemi lépéseket tesznek. A cégek a közeljövőben több mint egymillió fiatal felhasználót értesítenek arról, hogy letölthetik adataikat, befagyaszthatják a profiljukat, vagy - ha nem igazolják életkorukat - el fogják veszíteni azt. A TikTok, a Snapchat és a Meta szolgáltatásai - Facebook, Instagram, Threads - arra készülnek, hogy deaktiválják a 16 évesnél fiatalabb felhasználók által regisztrált fiókokat. A többi, összesen mintegy 20 millió ausztrál közösségi médiafelhasználó (az ország lakosságának nagyjából négyötöde) számára pedig a platformok szerint alig lesz észlelhető fennakadás, mert a vállalatok egyszerű, kevéssé zavaró megfelelési módokat ígérnek.
A kép jelentősen eltér attól a kaotikus forgatókönyvtől, amelyet a szolgáltatók egy évvel ezelőtt vázoltak: akkor a platformok azt állították, hogy a kötelező életkor-ellenőrzés felhasználói lemorzsolódáshoz, végtelen ideig tartó bejelentkezésekhez, túlzott adatgyűjtéshez, pontatlan eredményekhez és könnyű megkerüléshez vezet. A nem teljesítés esetére belengetett 49,5 millió ausztrál dollár bírság hatott: a most kialakuló, gyakorlatiasabb megoldás lényegében azt jelenti, hogy a cégek a marketingeszközökből kinőtt, már meglévő életkor-becslő szoftverekre támaszkodnak - például lájkokon, aktivitáson vagy más használati mintákon alapuló algoritmusokra -, és csak ritkán kérik majd a felhasználó aktív bevonását vagy dokumentumok bemutatását. Az úgynevezett age assurance, vagy életkor-igazolásra szolgáló alkalmazásokat általában csak akkor vetik be, ha a felhasználó vitatja a platform beazonosítását.
A gyakorlatba ültetés azonban nem lesz mindenhol súrlódásmentes. Az igazoló appok - amelyek többek közt önarckép alapján becsülik a felhasználó életkorát, és szükség esetén személyi okmány feltöltését kérik - országos szinten történő bevezetése most történik meg először. A próbák során kimutathatóan előfordultak elfogadhatatlan hibaarányok: például 16-17 éveseket tévesen blokkoltak, vagy 15 éveseket tévesen átengedtek. Az előbbi esetek különösen problémásak, hiszen Ausztráliában mintegy 600 ezer 16-17 éves fiatal van, és pont ez a csoport van a leginkább kitéve annak, hogy a fényképalapú becslés pontatlansága miatt rövid távon elveszítse a hozzáférését. A szolgáltatók egyben azt hangsúlyozzák, hogy a tényleges fennakadás a legtöbb felhasználónál minimális lesz: a korbecslő szoftvert készítő Yoti vezető szakértője szerint két-három hét „átállás után” a folyamat rutinná válik, és korlátozott mértékű zavar jelentkezik csak.
A technikai megoldások részletei fontos szerepet játszanak az ügyben. A platformok preferenciája a passzív, viselkedésalapú becslés irányába mutat, mely kevesebb belépési kényszert és jobb felhasználói élményt ígér -, miközben a harmadik fél által kínált életkor-ellenőrző appok a szelfi elemzést alkalmazzák, és csak a vitás esetekben kérik a felhasználótól egy azonosító dokumentum feltöltését. Ez a módszer viszont nehéz ügy a 16-17 éveseknél, mert ebben a sávban a fotós életkorbecslés pontossága csökken, és gyakorlati okokból sokuknak nincs útlevele vagy jogosítványa sem, amelyet feltölthetnének. Szakemberek figyelmeztetnek: a „ebben a szűk sávban a műszaki megoldások sokszor hibáznak, így szolgáltatási torzulások vagy rövidebb kiesések előfordulhatnak, amíg a platformok finomítani nem tudják a rendszereket”.
A szabályozás célja, hogy a szolgáltatók „érsszerű lépéseket” tegyenek a kiskorúak blokkolására. Az ausztrál online biztonságért felelős hatóság, az eSafety Commissioner hangsúlyozta, hogy a platformoknak fel kell ismerniük és kezelniük kell a megkerülés eszközeit, például a virtuális magánhálózatokat (VPN), amelyek elrejthetik a készülékek helyét. A törvény ugyanakkor nem vonja be a szülői hozzájárulást, mint alapkövetelményt, azaz a platformoknak maguknak kell megoldaniuk, hogy a fiatalokat blokkolják anélkül, hogy állandóan szülői jóváhagyást kérnének.
A szabályozás nem csupán technikai kérdéseket vet fel, hanem geopolitikai és piaci következményekkel is jár. A világon sok ország figyeli Ausztrália megoldását: az Egyesült Királyság és Franciaország idén június-júliusban életkor-ellenőrzést vezetett be pornográf tartalmakhoz, Dánia pedig bejelentette, hogy tiltani fogja a 15 év alattiak közösségi médiahasználatát. Más helyeken, például az amerikai Florida államban a gyakorlati kivitelezés és a szólásszabadság sérelmére vonatkozó aggályok miatt problémák merültek fel. Az ausztrál megoldás sikeres vagy zökkenőmentes bevezetése ezért nem pusztán hazai ügy: ha működik, mintapéldává válhat más országok számára is, ha azonban jelentős hibákat hoz, az elrettentő példa lehet.
A helyi és globális szempontok mellett piaci dinamika is formálja a döntést. A platformok korábban attól tartottak, hogy a kötelező ellenőrzések felhasználók elvesztéséhez vezetnek, illetve a hamisítási kockázat - például hogy a fiatalok egyszerűen hamis életkort adnak meg - megkerülhetővé teszi a szabályt. A mostani, inkább kompromisszumos járulékos megoldás enyhít e félelmeken. Lényeges hangsúlyozni, hogy a kisebb, feltörekvő platformok - amelyek jelenleg nincsenek kifejezetten szabályozva vagy amelyek nem estek a törvény hatálya alá - nagyobb piaci esélyt kaphatnak, ha a nagyok szigorúbban korlátozottak lesznek. A szakértők szerint ez megváltoztathatja a platformok versenyét és a fiatalok online ökoszisztémáját: ha egyes szolgáltatások nem engedélyezik a 16 év alattiakat, más, kevésbé szabályozott niche-platformok átvehetik ezeket a felhasználókat.
A parlamenti meghallgatásokon októberben a nagy cégek - leszámítva a Google-t - jelezték, hogy tervezik a megfelelést és fel fogják venni a kapcsolatot a fiatal felhasználókkal, de nem részletezték a pontos módszereket. A TikTok például azt mondta, hogy körülbelül 200 000 ausztrál felhasználója van a 13-15 éves korosztályban, és a vállalat állítása szerint egy gombot fognak kirakni, amelyen bejelentéseket lehet tenni. A kizárólag ausztrál tulajdonban lévő Kick livestream platform is megerősítette, hogy eleget fog tenni a szabályoknak és több intézkedést tervez bevezetni.
Az ausztrál modell tehát gyors alkalmazkodásra kényszeríti a nagy technológiai cégeket. A korábbi ellenállás eltűnni látszik, a hangsúly most már a megvalósítható, a felhasználói élményt relatíve kevésbé zavaró technológiák és a jogi megfelelés közötti egyensúly megtalálásán van. A siker egyaránt függ majd a platformok technikai kivitelezésétől, az életkorbecslő rendszerek pontosságától - különösen a 16–17 éveseknél -, valamint a hatósági ellenőrzéstől, amelynek feladata a megkerülési kísérletek és a VPN-használat kiszűrése lesz. Ha Ausztrália meg tudja valósítani a célzott, alacsony károkozású tiltást, akkor sok ország számára válhat mintaadó politikává; ha nem, akkor a nemzetközi kritikusok új érvekkel támaszkodhatnak a hasonló szabályozások ellen.