SG.hu
Nem tud mit kezdeni felesleges számítási kapacitásaival Kína
Kína lépéseket tesz egy a felesleges számítási teljesítményeket értékesítő hálózat kiépítésére, így próbálva megfékezni az adatközpontok növekedését, miután az országban több ezer helyi önkormányzat által támogatott szerverterem okoz kapacitásfelesleget és veszélyezteti a szektor életképességét.
Három éve tart az adatközpont-építési boom Kínában, ezért jelenleg az állam próbálja felmérni az ágazat helyzetét. A kínai kormány politikai tanácsadói szerint Peking egy országos, állami felhőszolgáltatás létrehozására is törekszik a felesleges számítási teljesítmény hasznosítására. Az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (MIIT) az ország három vezető távközlési vállalatával azt próbálja kitalálni, hogyan lehetne az adatközpontokat hálózatba kapcsolni, hogy olyan platformot hozzanak létre, amely képes értékesíteni a számítási teljesítményt.
A számítási teljesítmény kulcsfontosságú elem a Kína és az USA közötti technológiai fölényért folytatott versenyben. Amellett, hogy a kihasználatlan számítási teljesítmény kínos helyzetbe hozza Pekinget, a pénzügyileg ingatag adatközpontok akadályozhatják Kína mesterséges intelligencia képességek fejlesztésére irányuló ambícióit. "Mindent belerakunk majd egy felhőbe, és egy egységes szervezési platformot hozunk létre” - mondta Chen Yili, a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia, egy az ipari minisztériumhoz tartozó agytröszt főmérnök-helyettese. Csen nem részletezte a felhőszolgáltatási javaslat részleteit, de prezentációs anyagai szerint Kína 2028-ra a nyilvános számítási teljesítmény országos szinten szabványosított összekapcsolását tűzte ki célul, még akkor is, ha egyes elemzők szkeptikusan nyilatkoztak a tervről, tekintettel a technológiai kihívásokra.
Kína adatközpont-építési boomja 2022-ben indult be, miután Peking elindította a „Keleti adatok, nyugati számítástechnika” elnevezésű ambiciózus infrastrukturális projektet, amelynek célja az adatközpontok építésének összehangolása azáltal, hogy a létesítményeket a nyugati régiókban - ahol az energiaköltségek olcsóbbak - koncentrálják, hogy kielégítsék a keleti gazdasági központok keresletét. Csen a júniusi rendezvényen elmondta, hogy az ipari minisztérium eddig 7000 számítóközpontot engedélyezett.
Az adatközpontok kormányzati beszerzési dokumentumainak áttekintése azt mutatja, hogy az állami beruházások tavaly megugrottak, összesen 24,7 milliárd jüan (3,4 milliárd dollár) értékben, szemben a 2023-as több mint 2,4 milliárd jüannal. Idén már 12,4 milliárd jüant fektettek be ezekbe a központokba, a legtöbbet a távol-nyugati Hszincsiang régióban. De míg 2023-ban csak 11 ilyen adatközpontokkal kapcsolatos projektet töröltek, az elmúlt 18 hónapban több mint 100 törlésre került sor, ami arra utal, hogy a helyi önkormányzatok egyre jobban aggódnak a befektetéseik megtérülése miatt. A kihasználtsági arányok pedig a becslések szerint alacsonyak, négy forrás szerint 20-30% körüli.
A kormányzati és állami tulajdonú vállalatokkal szembeni elvárások miatt a befektetők és a helyi önkormányzatok hajlamosak úgy építkezni, hogy nem veszik figyelembe a valós piaci igényeket - mondta egy projektmenedzser, aki egy ilyen adatközpontok számára termékeket szállító szerveripari vállalatnál dolgozik. "Az adatközpontok távoli nyugati tartományokban történő építésének ötlete gazdaságilag eleve nem indokolt” - mondta Charlie Chai, a 86Research elemzője, hozzátéve, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költségeket a teljesítmény és a hozzáférhetőség romlásával szemben kell vizsgálni.
Az ágazat növekedésének szabályozása érdekében Kína állami tervezője, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) az év elején országos értékelést kezdeményezett, amely megszigorította a március 20. után tervezett új adatközpont-projektek ellenőrzését, és megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy részt vegyenek a kis méretű számítástechnikai infrastruktúra-projektekben. Az NDRC célja az erőforrások pazarlásának megakadályozása azáltal, hogy konkrét küszöbértékeket határoz meg - például a számítástechnikai áramvásárlási szerződés és a minimális kihasználtsági arány megkövetelését -, hogy kiszűrje a nem megfelelő projekteket.
Ipari források és kínai politikai tanácsadók szerint a számítási hálózat kialakítása nem lesz egyszerű, mivel az adatközpontok energiahatékony, valós idejű átvitelére szolgáló technológia még mindig fejletlen. Amikor a kínai kormány elindította a „Keleti adatok, nyugati számítástechnika” projektet, 2025-re 20 milliszekundumos maximális késleltetési időt céloztak meg, ami a valós idejű alkalmazásokhoz, például a nagyfrekvenciás kereskedéshez és a pénzügyi szolgáltatásokhoz szükséges küszöbérték. A projektvezető szerint azonban sok létesítmény, különösen a távoli nyugati régiókban építettek, még mindig nem érte el ezt a szabványt.
A központok közül sokba az Nvidia különböző chipjei vannak beépítve, de helyi alternatívák, például a Huawei Ascend chipjeivel is épültek létesítmények, ami megnehezíti a különböző hardver- és szoftverarchitektúrájú masinák integrálását egy egységes felhőszolgáltatás létrehozása érdekében. Chen azonban optimista, víziója szerint a felhő áthidalja a mögöttes számítási teljesítmény és a fizikai infrastruktúra közötti különbségeket. "A felhasználóknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy milyen chipek vannak az alsó rétegben; csak meg kell határozniuk az igényeiket, például a szükséges számítási teljesítményt és hálózati kapacitást” - mondta.
Három éve tart az adatközpont-építési boom Kínában, ezért jelenleg az állam próbálja felmérni az ágazat helyzetét. A kínai kormány politikai tanácsadói szerint Peking egy országos, állami felhőszolgáltatás létrehozására is törekszik a felesleges számítási teljesítmény hasznosítására. Az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (MIIT) az ország három vezető távközlési vállalatával azt próbálja kitalálni, hogyan lehetne az adatközpontokat hálózatba kapcsolni, hogy olyan platformot hozzanak létre, amely képes értékesíteni a számítási teljesítményt.
A számítási teljesítmény kulcsfontosságú elem a Kína és az USA közötti technológiai fölényért folytatott versenyben. Amellett, hogy a kihasználatlan számítási teljesítmény kínos helyzetbe hozza Pekinget, a pénzügyileg ingatag adatközpontok akadályozhatják Kína mesterséges intelligencia képességek fejlesztésére irányuló ambícióit. "Mindent belerakunk majd egy felhőbe, és egy egységes szervezési platformot hozunk létre” - mondta Chen Yili, a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia, egy az ipari minisztériumhoz tartozó agytröszt főmérnök-helyettese. Csen nem részletezte a felhőszolgáltatási javaslat részleteit, de prezentációs anyagai szerint Kína 2028-ra a nyilvános számítási teljesítmény országos szinten szabványosított összekapcsolását tűzte ki célul, még akkor is, ha egyes elemzők szkeptikusan nyilatkoztak a tervről, tekintettel a technológiai kihívásokra.
Kína adatközpont-építési boomja 2022-ben indult be, miután Peking elindította a „Keleti adatok, nyugati számítástechnika” elnevezésű ambiciózus infrastrukturális projektet, amelynek célja az adatközpontok építésének összehangolása azáltal, hogy a létesítményeket a nyugati régiókban - ahol az energiaköltségek olcsóbbak - koncentrálják, hogy kielégítsék a keleti gazdasági központok keresletét. Csen a júniusi rendezvényen elmondta, hogy az ipari minisztérium eddig 7000 számítóközpontot engedélyezett.
Az adatközpontok kormányzati beszerzési dokumentumainak áttekintése azt mutatja, hogy az állami beruházások tavaly megugrottak, összesen 24,7 milliárd jüan (3,4 milliárd dollár) értékben, szemben a 2023-as több mint 2,4 milliárd jüannal. Idén már 12,4 milliárd jüant fektettek be ezekbe a központokba, a legtöbbet a távol-nyugati Hszincsiang régióban. De míg 2023-ban csak 11 ilyen adatközpontokkal kapcsolatos projektet töröltek, az elmúlt 18 hónapban több mint 100 törlésre került sor, ami arra utal, hogy a helyi önkormányzatok egyre jobban aggódnak a befektetéseik megtérülése miatt. A kihasználtsági arányok pedig a becslések szerint alacsonyak, négy forrás szerint 20-30% körüli.
A kormányzati és állami tulajdonú vállalatokkal szembeni elvárások miatt a befektetők és a helyi önkormányzatok hajlamosak úgy építkezni, hogy nem veszik figyelembe a valós piaci igényeket - mondta egy projektmenedzser, aki egy ilyen adatközpontok számára termékeket szállító szerveripari vállalatnál dolgozik. "Az adatközpontok távoli nyugati tartományokban történő építésének ötlete gazdaságilag eleve nem indokolt” - mondta Charlie Chai, a 86Research elemzője, hozzátéve, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költségeket a teljesítmény és a hozzáférhetőség romlásával szemben kell vizsgálni.
Az ágazat növekedésének szabályozása érdekében Kína állami tervezője, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) az év elején országos értékelést kezdeményezett, amely megszigorította a március 20. után tervezett új adatközpont-projektek ellenőrzését, és megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy részt vegyenek a kis méretű számítástechnikai infrastruktúra-projektekben. Az NDRC célja az erőforrások pazarlásának megakadályozása azáltal, hogy konkrét küszöbértékeket határoz meg - például a számítástechnikai áramvásárlási szerződés és a minimális kihasználtsági arány megkövetelését -, hogy kiszűrje a nem megfelelő projekteket.
Ipari források és kínai politikai tanácsadók szerint a számítási hálózat kialakítása nem lesz egyszerű, mivel az adatközpontok energiahatékony, valós idejű átvitelére szolgáló technológia még mindig fejletlen. Amikor a kínai kormány elindította a „Keleti adatok, nyugati számítástechnika” projektet, 2025-re 20 milliszekundumos maximális késleltetési időt céloztak meg, ami a valós idejű alkalmazásokhoz, például a nagyfrekvenciás kereskedéshez és a pénzügyi szolgáltatásokhoz szükséges küszöbérték. A projektvezető szerint azonban sok létesítmény, különösen a távoli nyugati régiókban építettek, még mindig nem érte el ezt a szabványt.
A központok közül sokba az Nvidia különböző chipjei vannak beépítve, de helyi alternatívák, például a Huawei Ascend chipjeivel is épültek létesítmények, ami megnehezíti a különböző hardver- és szoftverarchitektúrájú masinák integrálását egy egységes felhőszolgáltatás létrehozása érdekében. Chen azonban optimista, víziója szerint a felhő áthidalja a mögöttes számítási teljesítmény és a fizikai infrastruktúra közötti különbségeket. "A felhasználóknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy milyen chipek vannak az alsó rétegben; csak meg kell határozniuk az igényeiket, például a szükséges számítási teljesítményt és hálózati kapacitást” - mondta.