SG.hu
Dollármilliárdokat költenek MI-chipekre a kínaiak
A kínai vállalatok kétségbeesetten vásárolnak fel minden elérhető GPU-t, mielőtt teljesen életbe lépnének az amerikai kormányzati szankciók.
A kínai technológiai óriások, a ByteDance - a TikTok tulajdonosa -, a Tencent, a Baidu és az Alibaba egyszerűen nem tudnak betelni az Nvidia nagy számítási teljesítményű (HPC) termékeivel. A kínai médiában megjelent hír szerint a TikTok készítője, a ByteDance egymaga már most annyit költött dollárban Nvidia processzorokra, mint a teljes kínai piac 2022-ben. A Jitwei kiadványban megjelent írás szerint a ByteDance 2023-ban eddig 100 000 darab Nvidia A100-as és H800-as kártyát vett. A régebbi, Ampere-alapú A100-as darabokat még azelőtt rendelték meg, hogy az amerikai kormányzat 2022 augusztusában közölte volna az Nvidiával, hogy állítsa le a csúcsteljesítményű HPC-kártyák Kínába történő értékesítését.
A H800-as egy egyedi termék, a 2022 "Hopper" H100-as zászlóshajó lebutított változata, amit az Nvidia szándékosan az exportkorlátozások betartása érdekében épített. Gyengesége ellenére darabonként 10 ezer dollárba kerül. Érdemes kiemelni, hogy a H800-as kártyák gyártása csak idén márciusban kezdődött, és szállításuk az egész évben zajlik majd. Nem világos, hogy a közölt 1 milliárd dolláros adat a már leszállított vagy csak megrendelt szállításokról szól. Persze a ByteDance tavaly 3 milliárd dollárt költött csak részvény-visszavásárlásokra a befektetőitől - mit számít egy-két plusz milliárd? Egyébként az Nvidia már az exportkorlátozások bevezetésekor közölte, hogy nagyjából 400 millió dollár veszteségre számít az új szabályok miatt.
A mennyiség valóban megdöbbentő, ha figyelembe vesszük a többi kínai technológiai óriást, amelyek szintén jelentősen megnövelték a HPC-hardverekbe való befektetéseiket. Ha a ByteDance önmagában már egy egész évre visszamenőleg túlszárnyalta az Nvidia kínai eladásait, akkor mi folyhat azon a piacon? Kínai ipari források szerint az ország technológiai óriásvállalatainak igényeit nem tudják kiszolgálni a helyi forgalmazók, ezért a ByteDance és az Alibaba (és még ki tudja hogy mely cégek) közvetlenül tárgyalnak az Nvidia-val a termékekről. Persze ez nem meglepő, hiszen a H800 sem létezne ha nem így lenne.
Kínának egyébként már három nagy chatbotja is van: Ernie (Baidu), Tongyi Qianwen (Alibaba) és SenseNova (SenseTime). A ByteDance-nél szintén saját chatbotot fejlesztenek "Grace" kódnéven, és mind ennek a modellnek, mind a jövőbeli fejlesztéseknek a betanításához szükséges a nagy számítási teljesítmény.
A megnövekedett befektetések nyilvánvalóak, ahogyan a motiváció is: Kína nem engedheti meg magának, hogy a nyugati országok teljesen leuralják a mesterséges intelligencia területét. Kína érdeklődését nemcsak az a 4,4 billió dollár ígérete táplálja, amelyet a mesterséges intelligencia a világgazdaság számára jelenthet, hanem politikai és szociológiai szempontok is szerepet játszanak, mivel a kínai állami ellenőrző apparátusnak szüksége van a csúcstechnológiai megoldásokra. Az MI nem csak generatív mesterséges intelligenciáról és a nagy nyelvi modellekről szól, hanem olyan dolgokat is működtet, mint a köztéri kamerás megfigyelés és az arcfelismerő technológia.
A kínai technológiai óriások, a ByteDance - a TikTok tulajdonosa -, a Tencent, a Baidu és az Alibaba egyszerűen nem tudnak betelni az Nvidia nagy számítási teljesítményű (HPC) termékeivel. A kínai médiában megjelent hír szerint a TikTok készítője, a ByteDance egymaga már most annyit költött dollárban Nvidia processzorokra, mint a teljes kínai piac 2022-ben. A Jitwei kiadványban megjelent írás szerint a ByteDance 2023-ban eddig 100 000 darab Nvidia A100-as és H800-as kártyát vett. A régebbi, Ampere-alapú A100-as darabokat még azelőtt rendelték meg, hogy az amerikai kormányzat 2022 augusztusában közölte volna az Nvidiával, hogy állítsa le a csúcsteljesítményű HPC-kártyák Kínába történő értékesítését.
A H800-as egy egyedi termék, a 2022 "Hopper" H100-as zászlóshajó lebutított változata, amit az Nvidia szándékosan az exportkorlátozások betartása érdekében épített. Gyengesége ellenére darabonként 10 ezer dollárba kerül. Érdemes kiemelni, hogy a H800-as kártyák gyártása csak idén márciusban kezdődött, és szállításuk az egész évben zajlik majd. Nem világos, hogy a közölt 1 milliárd dolláros adat a már leszállított vagy csak megrendelt szállításokról szól. Persze a ByteDance tavaly 3 milliárd dollárt költött csak részvény-visszavásárlásokra a befektetőitől - mit számít egy-két plusz milliárd? Egyébként az Nvidia már az exportkorlátozások bevezetésekor közölte, hogy nagyjából 400 millió dollár veszteségre számít az új szabályok miatt.
A mennyiség valóban megdöbbentő, ha figyelembe vesszük a többi kínai technológiai óriást, amelyek szintén jelentősen megnövelték a HPC-hardverekbe való befektetéseiket. Ha a ByteDance önmagában már egy egész évre visszamenőleg túlszárnyalta az Nvidia kínai eladásait, akkor mi folyhat azon a piacon? Kínai ipari források szerint az ország technológiai óriásvállalatainak igényeit nem tudják kiszolgálni a helyi forgalmazók, ezért a ByteDance és az Alibaba (és még ki tudja hogy mely cégek) közvetlenül tárgyalnak az Nvidia-val a termékekről. Persze ez nem meglepő, hiszen a H800 sem létezne ha nem így lenne.
Kínának egyébként már három nagy chatbotja is van: Ernie (Baidu), Tongyi Qianwen (Alibaba) és SenseNova (SenseTime). A ByteDance-nél szintén saját chatbotot fejlesztenek "Grace" kódnéven, és mind ennek a modellnek, mind a jövőbeli fejlesztéseknek a betanításához szükséges a nagy számítási teljesítmény.
A megnövekedett befektetések nyilvánvalóak, ahogyan a motiváció is: Kína nem engedheti meg magának, hogy a nyugati országok teljesen leuralják a mesterséges intelligencia területét. Kína érdeklődését nemcsak az a 4,4 billió dollár ígérete táplálja, amelyet a mesterséges intelligencia a világgazdaság számára jelenthet, hanem politikai és szociológiai szempontok is szerepet játszanak, mivel a kínai állami ellenőrző apparátusnak szüksége van a csúcstechnológiai megoldásokra. Az MI nem csak generatív mesterséges intelligenciáról és a nagy nyelvi modellekről szól, hanem olyan dolgokat is működtet, mint a köztéri kamerás megfigyelés és az arcfelismerő technológia.