SG.hu

Az MI hozama messze nem indokolja a mostani befektetési mániát

Az ígéretek (és a hype) továbbra is fényesek, de nehéz elképzelni, honnan fog származni a szükséges bevétel.

Egy évvel ezelőtt komoly valóságpróba elé került a Szilícium-völgyön és a Wall Streeten végigsöprő generatív MI-mánia. Egy széles körben idézett jegyzetében Jim Covello, a Goldman Sachs részvénykutatási vezetője megkérdőjelezte, hogy azok a vállalatok, amelyek masszív pénzeket szánnak generatív MI fejlesztésre, valaha is megtérülést fognak látni a befektetésükből. Eközben a Sequoia kockázati tőke társaság egyik partnere úgy becsülte, hogy a technológiai vállalatoknak 600 milliárd dollár extra bevételt kell generálniuk ahhoz, hogy igazolják a 2024-es extra tőkekiadásaikat – ez körülbelül hatszorosa annak, amit valószínűleg termelni fognak.

A figyelmeztetések hozzájárultak ahhoz, hogy a ChatGPT bevezetése óta először igazán próbára tették a befektetői hangulatot. Azok a végfelhasználók, akiknek ez az új technológia előnyös lett volna, elhanyagolható bevételt regisztráltak. Hol vannak a generatív mesterséges intelligencia „gyilkos alkalmazásai”? Ez a technológiai befektetők számára egész nyáron át tartó szorongáshoz vezetett.

Nem sokkal később a vezető MI-részvények újabb ingadozáson mentek keresztül. A kínai DeepSeek által létrehozott olcsó MI-modellekkel kapcsolatos aggodalmakat lerázva az Nvidia újra hajrázott, és ezen a héten új rekordmagasságot ért el, ami körülbelül 1,5 billió dolláros nyereséget jelent az áprilisi mélypontjához képest. A Microsoft is 1 billió dolláros piaci kapitalizáció-növekedést regisztrált kevesebb mint három hónap alatt.

Ami azonban figyelemre méltó, az az, hogy a generatív MI szélesebb körű bevételi kilátásai alig változtak az egy évvel ezelőtti figyelmeztetések óta. A remény (és a hype) ugyanolyan erős, mint eddig, de továbbra is nehéz megmondani, honnan fog származni a hozam, amely igazolja a mesterséges intelligenciára fordított hatalmas tőkekiadásokat, legalábbis rövid távon.

A költségek tekintetében az MI-mánia hatásai túlságosan is nyilvánvalóak. A négy vezető technológiai vállalat – az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Microsoft – 2024-ben közel kétharmadával, vagyis 95 milliárd dollárral növelte beruházásait. Az év elején további 75 milliárd dollárral tervezték növelni beruházásaikat. A következő évtizedben további növekedés várható. A Bank of America Securities előrejelzése szerint a technológiai iparág egészében a adatközpontokra fordított kiadások a tavalyi 333 milliárd dollárról 2030-ra körülbelül 1 billió dollárra emelkednek. Az időszak végére a pénz 83 százaléka MI-vel kapcsolatos beruházásokba fog kerülni.

A bevételi oldalon eközben néhány mesterséges intelligencia-ipari vezető ugyan kétszámjegyű százalékos növekedést kezd el elérni, de a többletbevétel inkább tízmilliárdokban, mint százmilliárdokban számolható. Az év elején a Microsoft bejelentette, hogy mesterséges intelligenciából származó éves bevétele 175 százalékkal emelkedett, és elérte a 13 milliárd dollárt. Ez azonban még mindig csak körülbelül 5 százaléka a vállalat idei várható teljes bevételének. Az OpenAI fő bevételi forrását jelentő előfizetésekből származó összeg éppen hogy meghaladta a 10 milliárd dollárt, ami a tavalyi év végéhez képest megduplázódott. A növekedés üteme figyelemre méltó, de az abszolút számok még mindig elmaradnak a beruházásoktól.

Az elmúlt egy évben a chatbotok használatának robbanásszerű növekedése is megfigyelhető, ami szinte egyik napról a másikra az OpenAI-t egy váratlan fogyasztói technológiai vállalattá tette. De ugyan ma már sokan használnak MI-alapú chatbotokat, az üzletág még mindig kicsi. A Menlo Ventures által 5000 amerikai felnőtt körében végzett felmérés szerint csak körülbelül 3 százalékuk fizet az általuk használt MI-szolgáltatásért, ami körülbelül 12 milliárd dolláros éves bevételt jelent.

Eközben az üzleti világ még mindig keresi azokat a generatív MI-alkalmazásokat, amelyek indokolnák a komoly kiadásokat. A technológia rengeteg új generációs, gyorsan növekvő szoftverstartup megjelenését ösztönözte, különösen a kódolás területén, amely az első olyan „tudásmunka” terület, amelyet komolyan felforgatott. De még nem okozott fordulatot a legnagyobb szoftvercégek bevételének növekedésében, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy az MI-t új generációs MI-alapú alkalmazások formájában bevezessék az üzleti világba.

Az MI-alapú másodpilóták és asszisztensek első hulláma alig változtatott a munkahelyi életen. A remény most az ügynökökre, azaz az egyes feladatokat, sőt egész munkafolyamatokat automatizálni képes eszközökre irányul. A McKinsey szerint az ügynökök komoly üzleti értéket teremthetnek az összetett és fontos műveletek automatizálásával. A tanácsadók azonban arra is figyelmeztetnek, hogy ehhez egész üzleti folyamatok átgondolása szükséges.

A technológiai iparág számára nagy kihívás lesz rávenni ügyfeleit, hogy lépjenek túl a vállalati világot elárasztó számos kísérleti projekten. Ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon a generatív MI-nak nincs esélye arra, hogy a támogatói által ígért átalakulást hozza a munka világában. De egyelőre a beruházások és a bevételek közötti szakadék nem mutatja a szűkülés jeleit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • takysoft #3
    A hozam lényegtelen. A részvények számtanak.
    A Tesla-nak sincs hozama, mégis egekben a részvények (legalább is Musk ámokfutása előtt)
  • jonyeasyrider #2
    Még mindig szándékosan alulértékeltnek állítjátok be az MI-t. Mi a célotok ezzel a lemaradáson kívül?
  • Kryon #1
    Az MI fejlesztést nem csak a hozam, hanem konkrétan a hatalom motiválja. Az illetékesek pontosan tudják, hogy egy olyan kulcs technológiáról van szó, amilyen még sohasem volt korábban. Aki ebben a versenyben nyer, azé a világ. (Valójában a győztes MI-jé, de hát naivan azt hiszik, hogy majd kontrollálni tudják.)