SG.hu
Miért akarja Macron ennyire eltiltani a gyerekeket a közösségi médiától?
A téma nem új, de lehetővé teszi a francia elnök számára, hogy a szokásosnál nagyobb befolyást gyakoroljon egy belpolitikai kérdésben.
Az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt közösségi médiatilalom a 15 éven aluliak számára jelentős politikai témává vált. Ez egy olyan kérdés, amit ugyan kiemelten szorgalmazhat, de egyelőre nem sok eredményre jutott. A téma annak kapcsán jött elő újra, miután Párizs a közelmúltban megakadályozta a kiskorúak online pornográfiához való hozzáférését, illetve a múlt héten történt egy tragédia, egy 14 éves diák halálra késelt egy 31 éves iskolai alkalmazottat. Aznap este egy interjúban Macron ujjal mutogatott a közösségi médiára. Azt mondta, hogy országa nem várhatja meg, hogy az Európai Unió tegyen valamit, és megfogadta, hogy egyedül is cselekedni fog, ha Brüsszel nem lép elég gyorsan.
Bár a késelés ügyében eljáró helyi ügyész másnap jelezte, hogy a feltételezett elkövető „nagyon keveset használta a közösségi hálózatokat”, és inkább „az erőszakos videojátékok rajongója” volt, a gépezet már mozgásba lendült. A közösségi média korhatárának nyilvános vitába hozása politikai hasznot hozhat Macron számára. A javaslat népszerű - a Harris Interactive piackutató cég tavalyi felmérése szerint a franciák 73 százaléka támogatja korhatár bevezetését a közösségi médiában -, és kutatások szerint a gyerekeknek valóban nem szabadna túl sok időt tölteniük a képernyők előtt.
Az elmúlt évben Macron kormánya azt szorgalmazta, hogy tiltsák ki az okostelefonokat az iskolákból, és korlátozzák a képernyőhasználatot az óvodákban. Még a világ legnagyobb pornóplatformjaival is szembefordult, és arra kényszerítette őket, hogy ellenőrizzék felhasználóik életkorát - ez a lépés arra késztette a Pornhub, a Redtube és a YouPorn tulajdonosát, hogy e hónap elején leállítsa a szolgáltatásaikat Franciaországban.
"Franciaország nem játszhat egyedül, mert a tagállamok elvesztették hatáskörük nagy részét a közösségi médiaplatformok szabályozásával kapcsolatban" - véli Thibault Douville, a francia digitális jog professzora. Brüsszelben azonban az Európai Unió tisztviselői nem támogatják a gyerekek teljes kitiltásának gondolatát. "Legyünk egyértelműek. Az Európai Bizottság nem tervezi a közösségi média széles körű betiltását. Nem ez az, ahová tartunk." - mondta Thomas Regnier bizottsági szóvivő újságíróknak. A kiskorúak online védelmét a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szabályozza, egy olyan uniós szintű rendelet, amely az Európai Bizottságra ruházza a nagyon nagy online platformok, például a főbb közösségi médiumok felügyeletét. A Bizottság saját intézkedéseket készít elő a korhatár-ellenőrzésre vonatkozóan, többek között iránymutatásokat és egy alkalmazást, de a közösségi média betiltását nem tervezi.
Regnier szerint az uniós országok az EU mérföldkőnek számító adatvédelmi szabálya, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében meghatározhatják a digitális nagykorúságot. A 8. cikk értelmében az uniós országok meghatározhatják a felhasználók alsó korhatárát a platformok számára, amennyiben az meghaladja a 13 évet. De az adatok akkor is feldolgozhatók, ha a szülők beleegyezésüket adják - áll a jogszabályban. Papíron ez a GDPR-paragrafus kizárja a korhatár alatti kiskorúakat a közösségi médiához való hozzáférésből, de a platformokra bízza, hogy miként tesznek eleget ennek a szabálynak. Végső soron a Bizottságnak kell majd megtámadnia a tiltást elrendelő francia törvényt - annak formájától függően -, ami hosszú jogi huzavona lehet.
A gyerekek pornóoldalakról való letiltása érdekében Franciaország olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek előírják, hogy a platformoknak kettős vak módszerrel kell ellenőrizniük az online életkort, ahol egy független életkor-ellenőrző ismeri az illető adatait, de azt nem, hogy melyik platformot akarja meglátogatni. Ez elnyerte az ország adatvédelmi szabályozó hatóságának, a CNIL-nek a jóváhagyását, amely szerint a rendszer kellőképpen védi a magánéletet. Az adatvédelmi hatóság azonban hangsúlyozta, hogy az internetes életkor-ellenőrzésre csak különleges körülmények között kerülhet sor, például ha a kiskorúakat veszély fenyegeti. Ha az életkor igazolása általánosabbá válik, az „egy olyan zárt digitális világ kialakulásához vezethet, amelyben az egyéneknek folyamatosan igazolniuk kell életkorukat vagy akár személyazonosságukat, ami jelentős veszélyeket jelent a jogaikra és szabadságaikra, többek között a véleménynyilvánítás szabadságára nézve” - figyelmeztetett a szabályozó hatóság.
Andy Yen, a Proton adatvédelmi technológiai vállalat vezérigazgatója szerint "valójában nem a gyermekek életkorának ellenőrzéséről vitatkozunk, hanem arról, hogy van-e értelme mindenki számára életkor-ellenőrzést végezni”. És ha mindenkire vonatkozóan korellenőrzést végzünk, akkor ennek mindenképpen adatvédelmi és biztonsági megfontolások is vannak". Urs Buscke, a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet vezető jogtanácsosa szerint hatalmas mennyiségű információ összegyűjtésével jár, ha valaki életkorát online tevékenységének profilozásával vagy mesterséges intelligencia segítségével próbáljuk megállapítani egy szelfi alapján. Szerinte ez ellentétes a GDPR adatminimalizálásról szóló alapelvével, amely szerint csak akkor gyűjtenek adatokat, ha az feltétlenül szükséges.
A szabályozók és a technológiai cégek számára egyaránt rémálom a gyerekekre vonatkozó közösségi médiatilalom érvényesítése. "A jogi védelem ellenére Dániában a 10 év alatti gyermekek csaknem felének van közösségi médiafiókja" - mondta Caroline Stage Olsen, az ország digitális minisztere a múlt héten. "Nincsenek adatok” arra vonatkozóan, hogy az ilyen jellegű tiltások hatékonyak lennének - mondta Jessica Piotrowski, az Amszterdami Egyetem Kommunikációkutató Iskolájának vezetője, aki a YouTube tanácsadója a kiskorúak védelmével kapcsolatos kérdésekben. Ehelyett „van néhány adat, amely azt sugallja, hogy ha megpróbáljuk betiltani, az valójában kárt okozhat nekik, mert a kiskorúak más utakat találnak helyette” - mondta Piotrowski.
Ráadásul a nagy techcégek között komoly ellentétek alakultak ki arról, hogy kinek kellene ellenőriznie az internetezők életkorát. Az egyik oldalon a Meta, valamint a pornóplatformok és mások azt állítják, hogy az operációs rendszereket üzemeltető vállalatoknak kellene ezt megtenniük - leginkább az Apple-nek a mobilrendszerén, az iOS-en keresztül, illetve a Google-nek az Androidon keresztül. A másik oldalon az operációs rendszerek tulajdonosai szerint maguknak a közösségi médiaalkalmazásoknak a felelőssége, hogy megakadályozzák a káros tartalmak kiskorúakhoz való eljutását.
A legegyértelműbb adat, amely azt mutatja, hogy Párizs nehéz harc elé néz, azután érkezett, miután a pornóplatformok leállították a felnőtt tartalmak kiszolgálását Franciaországban. Megugrott a kereslet a virtuális magánhálózatok iránti kereslet, mert ezek lehetővé teszik az internetezők számára a földrajzi korlátozások megkerülését. A felfüggesztést követő fél órán belül a ProtonVPN a regisztrációk 1000 százalékos növekedését tapasztalta - közölte a VPN-szolgáltatás az X-en közzétett bejegyzésében. A VPN-ek iránti kereslet összességében 334 százalékkal nőtt június 4-én az előző 28 nap átlagához képest - közölte a Top10VPN rangsoroló oldal. Bármi is legyen Macron terve, számíthat a gyerekekre, hogy minden lehetséges módot kitalálnak, hogy meghiúsítsák azokat.
Macron egyik korábbi tanácsadója azt mondta, hogy a javaslat lebegtetése „egy módja annak, hogy azt a benyomást keltse, hogy ő a főnök”. A tanácsadó kifejtette, hogy ha az erőfeszítései kudarcot vallanak, Macron egyszerűen a parlamentet hibáztathatja. Ha azonban sikerrel járnak, a francia elnök azt állíthatja, hogy „képes a politikai napirendet olyan kérdésekre ráirányítani, amelyek túlmutatnak a pártpolitikán. Bármilyen történetet elmondhat ebben a témában” - mondta a tanácsadó.
A technológia egy olyan terület, ahol Macron nagyobb tekintéllyel rendelkezik, mint elődei, tekintettel arra, hogy erőfeszítéseket tett Franciaország "startup nemzetté” való átalakítására. Ez egyben azon kevés területek egyike, ahol még mindig erős belföldi befolyással rendelkezik a katasztrofális előrehozott választások után, amelyek a parlament döntésképtelenségéhez vezettek. A Big Tech-en belül azonban egyre nagyobb az elkeseredettség amiatt, amit egy iparági képviselő Macron „reflexszerű válaszának” nevezett, hogy a közösségi médiát hibáztatja, amikor a tiltakozó megmozdulások erőszakba torkollnak, mint például a 2018-as tüntetések során, vagy a két évvel ezelőtti zavargásoknál, amikor egy tinédzsert megölt egy rendőr Párizs külvárosában. "Azt a narratívát sulykolja, hogy az erőszak a platformokról származik. Az elnök számára nincsenek problémák a társadalomban, mindent a közösségi hálózatok súlyosbítanak”.
Macron második ciklusának kezdete óta korhatár bevezetését szorgalmazza a közösségi média, illetve bármilyen képernyőhasználat terén. A 15 évnél fiatalabbak közösségi médiahasználatát korlátozó törvényt 2023-ban még az Elysée kifejezett támogatása nélkül is elfogadtak, de az kudarcba fulladt az életkor ellenőrzésével járó technikai bonyodalmak miatt, és azért is, mert ütközött az európai joggal, nevezetesen a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel. Az elnök által szervezett szakértői bizottság 2024 áprilisában hivatalosan is javasolta a 15 éves korhatárt a közösségi médiára, és még az év júniusában Macron megesküdött, hogy ezt életbe lépteti. De aztán elvesztette parlamenti többségét.
Kevesen számítanak azonnali cselekvésre, annak ellenére, hogy Macron sürgetőleg nyilatkozik. A Fondation pour l'Enfance, egy a gyermekek jogait védő francia nem kormányzati szervezet egyik ügyvédje szerint Macron csapata gyakran csak „bejelentésekkel operál, nem pedig konkrét intézkedésekkel”. Mindazonáltal az elnök hivatala már több találkozót szervezett a következő hetekre és hónapokra, hogy gyorsan lépéseket tegyenek mind a közösségi médiahasználat, mind a képernyő előtt töltött idő korlátozása érdekében a francia gyerekek számára.
Az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt közösségi médiatilalom a 15 éven aluliak számára jelentős politikai témává vált. Ez egy olyan kérdés, amit ugyan kiemelten szorgalmazhat, de egyelőre nem sok eredményre jutott. A téma annak kapcsán jött elő újra, miután Párizs a közelmúltban megakadályozta a kiskorúak online pornográfiához való hozzáférését, illetve a múlt héten történt egy tragédia, egy 14 éves diák halálra késelt egy 31 éves iskolai alkalmazottat. Aznap este egy interjúban Macron ujjal mutogatott a közösségi médiára. Azt mondta, hogy országa nem várhatja meg, hogy az Európai Unió tegyen valamit, és megfogadta, hogy egyedül is cselekedni fog, ha Brüsszel nem lép elég gyorsan.
Bár a késelés ügyében eljáró helyi ügyész másnap jelezte, hogy a feltételezett elkövető „nagyon keveset használta a közösségi hálózatokat”, és inkább „az erőszakos videojátékok rajongója” volt, a gépezet már mozgásba lendült. A közösségi média korhatárának nyilvános vitába hozása politikai hasznot hozhat Macron számára. A javaslat népszerű - a Harris Interactive piackutató cég tavalyi felmérése szerint a franciák 73 százaléka támogatja korhatár bevezetését a közösségi médiában -, és kutatások szerint a gyerekeknek valóban nem szabadna túl sok időt tölteniük a képernyők előtt.
Az elmúlt évben Macron kormánya azt szorgalmazta, hogy tiltsák ki az okostelefonokat az iskolákból, és korlátozzák a képernyőhasználatot az óvodákban. Még a világ legnagyobb pornóplatformjaival is szembefordult, és arra kényszerítette őket, hogy ellenőrizzék felhasználóik életkorát - ez a lépés arra késztette a Pornhub, a Redtube és a YouPorn tulajdonosát, hogy e hónap elején leállítsa a szolgáltatásaikat Franciaországban.
"Franciaország nem játszhat egyedül, mert a tagállamok elvesztették hatáskörük nagy részét a közösségi médiaplatformok szabályozásával kapcsolatban" - véli Thibault Douville, a francia digitális jog professzora. Brüsszelben azonban az Európai Unió tisztviselői nem támogatják a gyerekek teljes kitiltásának gondolatát. "Legyünk egyértelműek. Az Európai Bizottság nem tervezi a közösségi média széles körű betiltását. Nem ez az, ahová tartunk." - mondta Thomas Regnier bizottsági szóvivő újságíróknak. A kiskorúak online védelmét a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szabályozza, egy olyan uniós szintű rendelet, amely az Európai Bizottságra ruházza a nagyon nagy online platformok, például a főbb közösségi médiumok felügyeletét. A Bizottság saját intézkedéseket készít elő a korhatár-ellenőrzésre vonatkozóan, többek között iránymutatásokat és egy alkalmazást, de a közösségi média betiltását nem tervezi.
Regnier szerint az uniós országok az EU mérföldkőnek számító adatvédelmi szabálya, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében meghatározhatják a digitális nagykorúságot. A 8. cikk értelmében az uniós országok meghatározhatják a felhasználók alsó korhatárát a platformok számára, amennyiben az meghaladja a 13 évet. De az adatok akkor is feldolgozhatók, ha a szülők beleegyezésüket adják - áll a jogszabályban. Papíron ez a GDPR-paragrafus kizárja a korhatár alatti kiskorúakat a közösségi médiához való hozzáférésből, de a platformokra bízza, hogy miként tesznek eleget ennek a szabálynak. Végső soron a Bizottságnak kell majd megtámadnia a tiltást elrendelő francia törvényt - annak formájától függően -, ami hosszú jogi huzavona lehet.
A gyerekek pornóoldalakról való letiltása érdekében Franciaország olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek előírják, hogy a platformoknak kettős vak módszerrel kell ellenőrizniük az online életkort, ahol egy független életkor-ellenőrző ismeri az illető adatait, de azt nem, hogy melyik platformot akarja meglátogatni. Ez elnyerte az ország adatvédelmi szabályozó hatóságának, a CNIL-nek a jóváhagyását, amely szerint a rendszer kellőképpen védi a magánéletet. Az adatvédelmi hatóság azonban hangsúlyozta, hogy az internetes életkor-ellenőrzésre csak különleges körülmények között kerülhet sor, például ha a kiskorúakat veszély fenyegeti. Ha az életkor igazolása általánosabbá válik, az „egy olyan zárt digitális világ kialakulásához vezethet, amelyben az egyéneknek folyamatosan igazolniuk kell életkorukat vagy akár személyazonosságukat, ami jelentős veszélyeket jelent a jogaikra és szabadságaikra, többek között a véleménynyilvánítás szabadságára nézve” - figyelmeztetett a szabályozó hatóság.
Andy Yen, a Proton adatvédelmi technológiai vállalat vezérigazgatója szerint "valójában nem a gyermekek életkorának ellenőrzéséről vitatkozunk, hanem arról, hogy van-e értelme mindenki számára életkor-ellenőrzést végezni”. És ha mindenkire vonatkozóan korellenőrzést végzünk, akkor ennek mindenképpen adatvédelmi és biztonsági megfontolások is vannak". Urs Buscke, a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet vezető jogtanácsosa szerint hatalmas mennyiségű információ összegyűjtésével jár, ha valaki életkorát online tevékenységének profilozásával vagy mesterséges intelligencia segítségével próbáljuk megállapítani egy szelfi alapján. Szerinte ez ellentétes a GDPR adatminimalizálásról szóló alapelvével, amely szerint csak akkor gyűjtenek adatokat, ha az feltétlenül szükséges.
A szabályozók és a technológiai cégek számára egyaránt rémálom a gyerekekre vonatkozó közösségi médiatilalom érvényesítése. "A jogi védelem ellenére Dániában a 10 év alatti gyermekek csaknem felének van közösségi médiafiókja" - mondta Caroline Stage Olsen, az ország digitális minisztere a múlt héten. "Nincsenek adatok” arra vonatkozóan, hogy az ilyen jellegű tiltások hatékonyak lennének - mondta Jessica Piotrowski, az Amszterdami Egyetem Kommunikációkutató Iskolájának vezetője, aki a YouTube tanácsadója a kiskorúak védelmével kapcsolatos kérdésekben. Ehelyett „van néhány adat, amely azt sugallja, hogy ha megpróbáljuk betiltani, az valójában kárt okozhat nekik, mert a kiskorúak más utakat találnak helyette” - mondta Piotrowski.
Ráadásul a nagy techcégek között komoly ellentétek alakultak ki arról, hogy kinek kellene ellenőriznie az internetezők életkorát. Az egyik oldalon a Meta, valamint a pornóplatformok és mások azt állítják, hogy az operációs rendszereket üzemeltető vállalatoknak kellene ezt megtenniük - leginkább az Apple-nek a mobilrendszerén, az iOS-en keresztül, illetve a Google-nek az Androidon keresztül. A másik oldalon az operációs rendszerek tulajdonosai szerint maguknak a közösségi médiaalkalmazásoknak a felelőssége, hogy megakadályozzák a káros tartalmak kiskorúakhoz való eljutását.
A legegyértelműbb adat, amely azt mutatja, hogy Párizs nehéz harc elé néz, azután érkezett, miután a pornóplatformok leállították a felnőtt tartalmak kiszolgálását Franciaországban. Megugrott a kereslet a virtuális magánhálózatok iránti kereslet, mert ezek lehetővé teszik az internetezők számára a földrajzi korlátozások megkerülését. A felfüggesztést követő fél órán belül a ProtonVPN a regisztrációk 1000 százalékos növekedését tapasztalta - közölte a VPN-szolgáltatás az X-en közzétett bejegyzésében. A VPN-ek iránti kereslet összességében 334 százalékkal nőtt június 4-én az előző 28 nap átlagához képest - közölte a Top10VPN rangsoroló oldal. Bármi is legyen Macron terve, számíthat a gyerekekre, hogy minden lehetséges módot kitalálnak, hogy meghiúsítsák azokat.
Macron egyik korábbi tanácsadója azt mondta, hogy a javaslat lebegtetése „egy módja annak, hogy azt a benyomást keltse, hogy ő a főnök”. A tanácsadó kifejtette, hogy ha az erőfeszítései kudarcot vallanak, Macron egyszerűen a parlamentet hibáztathatja. Ha azonban sikerrel járnak, a francia elnök azt állíthatja, hogy „képes a politikai napirendet olyan kérdésekre ráirányítani, amelyek túlmutatnak a pártpolitikán. Bármilyen történetet elmondhat ebben a témában” - mondta a tanácsadó.
A technológia egy olyan terület, ahol Macron nagyobb tekintéllyel rendelkezik, mint elődei, tekintettel arra, hogy erőfeszítéseket tett Franciaország "startup nemzetté” való átalakítására. Ez egyben azon kevés területek egyike, ahol még mindig erős belföldi befolyással rendelkezik a katasztrofális előrehozott választások után, amelyek a parlament döntésképtelenségéhez vezettek. A Big Tech-en belül azonban egyre nagyobb az elkeseredettség amiatt, amit egy iparági képviselő Macron „reflexszerű válaszának” nevezett, hogy a közösségi médiát hibáztatja, amikor a tiltakozó megmozdulások erőszakba torkollnak, mint például a 2018-as tüntetések során, vagy a két évvel ezelőtti zavargásoknál, amikor egy tinédzsert megölt egy rendőr Párizs külvárosában. "Azt a narratívát sulykolja, hogy az erőszak a platformokról származik. Az elnök számára nincsenek problémák a társadalomban, mindent a közösségi hálózatok súlyosbítanak”.
Macron második ciklusának kezdete óta korhatár bevezetését szorgalmazza a közösségi média, illetve bármilyen képernyőhasználat terén. A 15 évnél fiatalabbak közösségi médiahasználatát korlátozó törvényt 2023-ban még az Elysée kifejezett támogatása nélkül is elfogadtak, de az kudarcba fulladt az életkor ellenőrzésével járó technikai bonyodalmak miatt, és azért is, mert ütközött az európai joggal, nevezetesen a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel. Az elnök által szervezett szakértői bizottság 2024 áprilisában hivatalosan is javasolta a 15 éves korhatárt a közösségi médiára, és még az év júniusában Macron megesküdött, hogy ezt életbe lépteti. De aztán elvesztette parlamenti többségét.
Kevesen számítanak azonnali cselekvésre, annak ellenére, hogy Macron sürgetőleg nyilatkozik. A Fondation pour l'Enfance, egy a gyermekek jogait védő francia nem kormányzati szervezet egyik ügyvédje szerint Macron csapata gyakran csak „bejelentésekkel operál, nem pedig konkrét intézkedésekkel”. Mindazonáltal az elnök hivatala már több találkozót szervezett a következő hetekre és hónapokra, hogy gyorsan lépéseket tegyenek mind a közösségi médiahasználat, mind a képernyő előtt töltött idő korlátozása érdekében a francia gyerekek számára.