SG.hu
Az IBM 2029-re tervezi gyakorlati kvantumszámítógépe elkészítését
Az International Business Machines ma közölte, hogy 2029-re tervezi egy gyakorlati kvantumszámítógép kifejlesztését, és részletesen ismertette, hogy milyen lépéseket fog tenni a vállalat az ehhez vezető úton.
A kvantumszámítógépek a kvantummechanikát használják ki olyan problémák megoldására, amelyek megoldásához a klasszikus számítógépeknek több ezer évre vagy még több időre lenne szükségük. A meglévő kvantumszámítógépeknek azonban a számítási teljesítményük olyan nagy részét kell a hibák kijavítására fordítaniuk, hogy nettó értéken nem gyorsabbak a klasszikus számítógépeknél. Az IBM azt is közölte, hogy 2033-ra egy sokkal nagyobb rendszerrel kíván rendelkezni, a „Starling” kvantumszámítógépet a New York-i Poughkeepsie-ben épülő adatközpontban tervezi megépíteni, és azt mondta, hogy az körülbelül 200 logikai qubittal fog rendelkezni. A qubit a kvantumszámítástechnika alapvető egysége, és 200 qubit elég lenne ahhoz, hogy a klasszikus számítógépekkel szembeni előnyöket kezdjen mutatni.
Az IBM a kvantumszámítást más technológiai óriások, például a Microsoft, a Google és az Amazon, valamint egy sor startup cég mellett űzi, amelyek több százmillió dollárnyi tőkét gyűjtöttek. Mindannyian ugyanazt az alapvető problémát próbálják megoldani: a qubitek gyorsak, de sok hibát produkálnak. A tudósok a gép qubitjeinek egy részét felhasználhatják a hibák kijavítására, de a hasznos munkához elegendőnek kell maradnia. Az IBM 2019-ben változtatott a probléma megközelítésén, és azt mondja, úgy véli, hogy egy olyan új algoritmusra jutott, amely drasztikusan csökkenti a hibajavításhoz szükséges qubitek számát.
Egy interjúban Jay Gambetta, az IBM kvantumkezelési kezdeményezéséért felelős alelnöke elmondta, hogy a vállalat kutatói másképp jártak el, mint korábban, amikor egy hibajavítási módszer tudományos elméletét dolgozták ki, majd megpróbáltak egy olyan chipet építeni, amely megfelel ennek az elméletnek. Ehelyett az IBM kvantumcsapata azt vizsgálta, hogy milyen chipeket lehet gyakorlatilag megépíteni, majd ezeken a chipeken alapuló hibajavítási módszert dolgozott ki. Ez bizalmat adott az IBM-nek, hogy az idei év és 2027 között egy sor olyan rendszert építsen, amelyek végül nagyobb rendszereket fognak eredményezni. "Megválaszoltuk ezeket a tudományos kérdéseket. Most már nincs szükség csodára” - mondta Gambetta. „Most egy nagy mérnöki kihívásra van szükség. Nincs szükség az eszközök újbóli feltalálására vagy bármi ilyesmire.”
A kvantumszámítógépek a kvantummechanikát használják ki olyan problémák megoldására, amelyek megoldásához a klasszikus számítógépeknek több ezer évre vagy még több időre lenne szükségük. A meglévő kvantumszámítógépeknek azonban a számítási teljesítményük olyan nagy részét kell a hibák kijavítására fordítaniuk, hogy nettó értéken nem gyorsabbak a klasszikus számítógépeknél. Az IBM azt is közölte, hogy 2033-ra egy sokkal nagyobb rendszerrel kíván rendelkezni, a „Starling” kvantumszámítógépet a New York-i Poughkeepsie-ben épülő adatközpontban tervezi megépíteni, és azt mondta, hogy az körülbelül 200 logikai qubittal fog rendelkezni. A qubit a kvantumszámítástechnika alapvető egysége, és 200 qubit elég lenne ahhoz, hogy a klasszikus számítógépekkel szembeni előnyöket kezdjen mutatni.
Az IBM a kvantumszámítást más technológiai óriások, például a Microsoft, a Google és az Amazon, valamint egy sor startup cég mellett űzi, amelyek több százmillió dollárnyi tőkét gyűjtöttek. Mindannyian ugyanazt az alapvető problémát próbálják megoldani: a qubitek gyorsak, de sok hibát produkálnak. A tudósok a gép qubitjeinek egy részét felhasználhatják a hibák kijavítására, de a hasznos munkához elegendőnek kell maradnia. Az IBM 2019-ben változtatott a probléma megközelítésén, és azt mondja, úgy véli, hogy egy olyan új algoritmusra jutott, amely drasztikusan csökkenti a hibajavításhoz szükséges qubitek számát.
Egy interjúban Jay Gambetta, az IBM kvantumkezelési kezdeményezéséért felelős alelnöke elmondta, hogy a vállalat kutatói másképp jártak el, mint korábban, amikor egy hibajavítási módszer tudományos elméletét dolgozták ki, majd megpróbáltak egy olyan chipet építeni, amely megfelel ennek az elméletnek. Ehelyett az IBM kvantumcsapata azt vizsgálta, hogy milyen chipeket lehet gyakorlatilag megépíteni, majd ezeken a chipeken alapuló hibajavítási módszert dolgozott ki. Ez bizalmat adott az IBM-nek, hogy az idei év és 2027 között egy sor olyan rendszert építsen, amelyek végül nagyobb rendszereket fognak eredményezni. "Megválaszoltuk ezeket a tudományos kérdéseket. Most már nincs szükség csodára” - mondta Gambetta. „Most egy nagy mérnöki kihívásra van szükség. Nincs szükség az eszközök újbóli feltalálására vagy bármi ilyesmire.”