SG.hu
Az európai politikusok szerint nem reális leválni az amerikai IT-cégekről
Az EU kijózanító üzenetet készül átadni az Európában egyre erősödő mozgalomnak, amely az amerikai Big Tech-től való elszakadást követeli: ez nem fog egyhamar bekövetkezni. Trump konfrontációjával szemben az új uniós stratégia az együttműködést helyezi előtérbe.
Miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb hangsúlyt fektet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezésére, Európában egyre erősödnek azok a hangok, hogy csökkentsék a kontinens függőségét az amerikai technológiától az olyan kritikus területeken, mint a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a mikrochipek, és helyette európai alternatívákat válasszanak. Az Európai Bizottság azonban arra készül, hogy nyilvánosan kimondja azt, amit sokan négyszemközt újságíróknak elismernek: Európa még közel sem képes leválasztani magát az amerikai cégekről.
Az EU új nemzetközi digitális stratégiájában ehelyett az Egyesült Államokkal, valamint más technológiai szereplőkkel, köztük Kínával, Japánnal, Indiával és Dél-Koreával való együttműködést fogja előmozdítani. "A szétválasztás nem reális, és az együttműködés továbbra is jelentős marad a technológiai értéklánc egészében” - olvasható a tervezetben. Ez egy nagy pofon egy olyan év után, amelyben a technológiailag szuverén Európa létrehozására irányuló felhívások jelentős teret nyertek. Decemberben a Bizottság a finn Henna Virkkunent nevezte ki a technológiai szuverenitásért felelős biztosnak. Hivatalba lépése után néhány hónappal az Európai Parlament törvényhozói megkezdték a technológiai szuverenitás tervezetének kidolgozását.
Még ennél is fontosabb volt az úgynevezett Eurostack mozgalom gyors felemelkedése, amely az európai technológiai infrastruktúra kiépítését szorgalmazza. A problémát illetően széles körű az egyetértés: az amerikai felhőóriások az európai piac több mint kétharmadát birtokolják, az USA megelőzi az EU-t a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok támogatásában, Európa részesedése a globális mikrochip-piacon pedig 10 százalék körülire morzsolódott. Az új EU-stratégia elismeri az Egyesült Államok „fölényes innovációs képességét” és azt, hogy „Európa nem tudta kihasználni a digitális forradalmat”. Ami hiányzik, az egy életképes megoldás a mélyen gyökerező függőségek feloldásának összetett problémájára.
"A digitális infrastruktúra kulcsfontosságú infrastruktúra. Nem tűrnénk el, hogy a víz- és villamosenergia-ellátás, a távközlési hálózatok, a vasút, a repülőterek és az utak 80-90%-a nem európai szervezetek kezében legyen" - véli Cristina Caffarra közgazdász, az EuroStack mozgalom támogatója. "Az európai vállalkozások és polgárok kiszolgáltatottak a külföldi szereplőknek. Hogyan van ennek értelme?" Caffarra szerint - aki tanácsadóként évtizedeken át segített az amerikai nagyvállalatoknak az EU trösztellenes ügyeiben - Európa abba a hitbe ringatta magát, hogy a technológiai szabályozás tisztességes piacot teremt, ami viszont jelentős európai technológiai vállalatokat eredményez. Caffara egyértelműen úgy gondolja, hogy ez egy baromság - és ezt a véleményét már gyakran hangoztatta a hamuszürke arcú eurokratáknak. Szerinte a jelenlegi szabályozás "mindig csak marginális hatással lesz a vállalatok magatartásának korlátozott aspektusaira”.
Az EU megkezdte a felzárkózást az MI-infrastruktúra terén, és több milliárd eurót különített el az MI-optimalizált szuperszámítógépekre, hogy így próbáljon szembeszállni az OpenAI és más amerikai cégek terveivel. Azonban még a technológiabarát törvényhozók is kételyeiket fejezték ki, hogy ez sikerülni fog. "Európának ki kellene józanodnia a technológiai szuverenitás iránti törekvésében, és el kellene fogadnia, hogy bizonyos vonatok már elmentek” - mondta Eva Maydell konzervatív bolgár törvényhozó. "Nagyon világos tervre van szükségünk, amely mindenekelőtt felméri, hol vannak erősségeink, hol vannak bizonyos függőségeink, és hol kell együttműködnünk” - mondta Maydell.
A mostani stratégia pontosan ezt teszi, és hosszú listát tartalmaz az együttműködési lehetőségekről olyan területeken, mint a chipek, a kvantumtechnológia, a mesterséges intelligencia és a biztonságos összeköttetés. "A stratégia pragmatikusabb, mintha politikailag abszolutista lenne, és azt mondaná, hogy mindent Európában fogunk csinálni” - mondta Dan Nechita, Dragos Tudorache európai törvényhozó korábbi kabinetfőnöke, aki jelenleg a Transatlantic Policy Network uniós igazgatója. Ezt ahhoz hasonlította, mintha otthon paradicsomot vagy burgonyát termesztenénk: "Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnék, de nincs értelme”.
Miközben még Európa néhány atlantista, szabadpiaci sarkában is ódzkódni kezdenek az USA-tól való függőségük miatt, néhány ország és város saját politikai erőfeszítésekbe kezd, hogy kiszabaduljon. Hágai nemzeti törvényhozók nyomást gyakoroltak a holland kormányra, hogy az szakadjon el az amerikai szolgáltatóktól - de erőfeszítéseiket Geert Wilders döntése, miszerint kilép a kormánykoalícióból, kisiklatta. Koppenhága és Aarhus dán városok kedden úgy döntöttek, hogy alternatívák után néznek, amelyek lehetővé teszik számukra a Microsoft irodai termékeinek és felhőszolgáltatásainak elhagyását, mivel Dánia arra készül, hogy július 1-jétől vezető szerepet vállaljon Brüsszelben az uniós miniszterek találkozóinak lebonyolításában.
Az új EU-stratégia azonban szkepticizmusra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a kontinens valóban rendelkezik-e alternatívákkal, amelyekre ezek a politikai éllovasok támaszkodhatnak, vagy hogy van-e értelme több milliárd eurót költeni ezek bevezetésére. Virkkunen, az EU technológiai vezetője hivatalba lépésének első hónapjaiban hangsúlyozta, hogy a Bizottság a világ felé nyitottnak kívánja tartani a szervezetet: Indiába, Japánba és az Egyesült Államokba utazott, és következetesen hangsúlyozta a párbeszéd és a szoros együttműködés fontosságát.
Miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb hangsúlyt fektet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezésére, Európában egyre erősödnek azok a hangok, hogy csökkentsék a kontinens függőségét az amerikai technológiától az olyan kritikus területeken, mint a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a mikrochipek, és helyette európai alternatívákat válasszanak. Az Európai Bizottság azonban arra készül, hogy nyilvánosan kimondja azt, amit sokan négyszemközt újságíróknak elismernek: Európa még közel sem képes leválasztani magát az amerikai cégekről.
Az EU új nemzetközi digitális stratégiájában ehelyett az Egyesült Államokkal, valamint más technológiai szereplőkkel, köztük Kínával, Japánnal, Indiával és Dél-Koreával való együttműködést fogja előmozdítani. "A szétválasztás nem reális, és az együttműködés továbbra is jelentős marad a technológiai értéklánc egészében” - olvasható a tervezetben. Ez egy nagy pofon egy olyan év után, amelyben a technológiailag szuverén Európa létrehozására irányuló felhívások jelentős teret nyertek. Decemberben a Bizottság a finn Henna Virkkunent nevezte ki a technológiai szuverenitásért felelős biztosnak. Hivatalba lépése után néhány hónappal az Európai Parlament törvényhozói megkezdték a technológiai szuverenitás tervezetének kidolgozását.
Még ennél is fontosabb volt az úgynevezett Eurostack mozgalom gyors felemelkedése, amely az európai technológiai infrastruktúra kiépítését szorgalmazza. A problémát illetően széles körű az egyetértés: az amerikai felhőóriások az európai piac több mint kétharmadát birtokolják, az USA megelőzi az EU-t a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok támogatásában, Európa részesedése a globális mikrochip-piacon pedig 10 százalék körülire morzsolódott. Az új EU-stratégia elismeri az Egyesült Államok „fölényes innovációs képességét” és azt, hogy „Európa nem tudta kihasználni a digitális forradalmat”. Ami hiányzik, az egy életképes megoldás a mélyen gyökerező függőségek feloldásának összetett problémájára.
"A digitális infrastruktúra kulcsfontosságú infrastruktúra. Nem tűrnénk el, hogy a víz- és villamosenergia-ellátás, a távközlési hálózatok, a vasút, a repülőterek és az utak 80-90%-a nem európai szervezetek kezében legyen" - véli Cristina Caffarra közgazdász, az EuroStack mozgalom támogatója. "Az európai vállalkozások és polgárok kiszolgáltatottak a külföldi szereplőknek. Hogyan van ennek értelme?" Caffarra szerint - aki tanácsadóként évtizedeken át segített az amerikai nagyvállalatoknak az EU trösztellenes ügyeiben - Európa abba a hitbe ringatta magát, hogy a technológiai szabályozás tisztességes piacot teremt, ami viszont jelentős európai technológiai vállalatokat eredményez. Caffara egyértelműen úgy gondolja, hogy ez egy baromság - és ezt a véleményét már gyakran hangoztatta a hamuszürke arcú eurokratáknak. Szerinte a jelenlegi szabályozás "mindig csak marginális hatással lesz a vállalatok magatartásának korlátozott aspektusaira”.
Az EU megkezdte a felzárkózást az MI-infrastruktúra terén, és több milliárd eurót különített el az MI-optimalizált szuperszámítógépekre, hogy így próbáljon szembeszállni az OpenAI és más amerikai cégek terveivel. Azonban még a technológiabarát törvényhozók is kételyeiket fejezték ki, hogy ez sikerülni fog. "Európának ki kellene józanodnia a technológiai szuverenitás iránti törekvésében, és el kellene fogadnia, hogy bizonyos vonatok már elmentek” - mondta Eva Maydell konzervatív bolgár törvényhozó. "Nagyon világos tervre van szükségünk, amely mindenekelőtt felméri, hol vannak erősségeink, hol vannak bizonyos függőségeink, és hol kell együttműködnünk” - mondta Maydell.
A mostani stratégia pontosan ezt teszi, és hosszú listát tartalmaz az együttműködési lehetőségekről olyan területeken, mint a chipek, a kvantumtechnológia, a mesterséges intelligencia és a biztonságos összeköttetés. "A stratégia pragmatikusabb, mintha politikailag abszolutista lenne, és azt mondaná, hogy mindent Európában fogunk csinálni” - mondta Dan Nechita, Dragos Tudorache európai törvényhozó korábbi kabinetfőnöke, aki jelenleg a Transatlantic Policy Network uniós igazgatója. Ezt ahhoz hasonlította, mintha otthon paradicsomot vagy burgonyát termesztenénk: "Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnék, de nincs értelme”.
Miközben még Európa néhány atlantista, szabadpiaci sarkában is ódzkódni kezdenek az USA-tól való függőségük miatt, néhány ország és város saját politikai erőfeszítésekbe kezd, hogy kiszabaduljon. Hágai nemzeti törvényhozók nyomást gyakoroltak a holland kormányra, hogy az szakadjon el az amerikai szolgáltatóktól - de erőfeszítéseiket Geert Wilders döntése, miszerint kilép a kormánykoalícióból, kisiklatta. Koppenhága és Aarhus dán városok kedden úgy döntöttek, hogy alternatívák után néznek, amelyek lehetővé teszik számukra a Microsoft irodai termékeinek és felhőszolgáltatásainak elhagyását, mivel Dánia arra készül, hogy július 1-jétől vezető szerepet vállaljon Brüsszelben az uniós miniszterek találkozóinak lebonyolításában.
Az új EU-stratégia azonban szkepticizmusra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a kontinens valóban rendelkezik-e alternatívákkal, amelyekre ezek a politikai éllovasok támaszkodhatnak, vagy hogy van-e értelme több milliárd eurót költeni ezek bevezetésére. Virkkunen, az EU technológiai vezetője hivatalba lépésének első hónapjaiban hangsúlyozta, hogy a Bizottság a világ felé nyitottnak kívánja tartani a szervezetet: Indiába, Japánba és az Egyesült Államokba utazott, és következetesen hangsúlyozta a párbeszéd és a szoros együttműködés fontosságát.