SG.hu
A Meta sorsa most már a bírón múlik
Lezárult a trösztellenes per, amelyben a közösségi médiaóriást azzal vádolták, hogy az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával megszilárdította dominanciáját.
Lezárult a Meta online hatalmának kihívását jelentő per, amely a közösségi hálózatépítő óriás jövőjét egy szövetségi bíró kezébe helyezte. Az ügy - Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) kontra Meta Platforms - 38 tanú hathetes vallomása után zárult le az amerikai District Court for the District of Columbia bíróságon. A tanúk között volt a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is, akit a kormány ügyvédei azzal vádoltak, hogy a „vedd meg vagy temesd el” stratégia keretében megvásárolta az Instagramot és a WhatsAppot, hogy megszilárdítsa cége közösségi hálózati monopóliumát. A Meta azzal védekezett, hogy rengeteg rivális, köztük a TikTok és a YouTube által támasztott versennyel néz szembe, és hogy bőséges erőforrásokkal támogatta a születőben lévő alkalmazásokat.
Most mindkét félnek lehetősége lesz arra, hogy nyáron utólagos tájékoztatókat nyújtson be. James E. Boasberg bíró, aki az ügyben elnököl, azt mondta, hogy „gyorsan” dolgozik majd azon, hogy véleményt adjon ki arról, hogy a Meta megszegte-e a törvényt. Várhatóan nem tart záróbeszédet. Boasberg bíró a kormány vádját fogja megvizsgálni, miszerint a Meta - amely akkoriban Facebook néven volt ismert - túlfizetett, amikor 2012-ben 1 milliárd dollárért megvásárolta az Instagramot, 2014-ben pedig 19 milliárd dollárért a WhatsAppot, hogy megölje a versenytársakat. A kormány azzal érvelt, hogy a Meta megsértette a 135 éves Sherman Antitrust Act 2. szakaszát, egy olyan szövetségi törvényt, amely tiltja egy iparág monopolizálását versenyellenes gyakorlatok révén.
A bíró döntése átformálhatja a Meta közösségi hálózatépítő üzletágát, amely azóta határozza meg a közösségi médiateret, mióta Zuckerberg 2004-ben a Harvard kollégiumi szobájában társalapítója volt a Facebooknak. Az FTC előzetesen kérte a bírót, hogy kényszerítse a Metát az Instagram és a WhatsApp eladására, és ha ez a kérés sikerrel jár, alapvetően megváltoztathatja a Szilícium-völgy hatalmi dinamikáját. A kormány ügyének középpontjában egy több mint 400 belső dokumentumból álló tárház állt, amelyben Zuckerberg és más vezetők megvitatták az Instagram és a WhatsApp konkurenciája miatti aggodalmukat, valamint indokolták a megvásárlásukat.
Boasberg bíró elmondta, hogy a kulcskérdés, amelyre választ kell adnia, az, hogy miként kell definiálni a közösségi médiahálózatot, amely az elmúlt évtizedben gyorsan változott, mivel a platformok a szórakoztatás, a játék és a kereskedelem területére is kiterjedtek. Az FTC megpróbálta szűken meghatározni a piacot, mondván, hogy a Meta csak más, barátokat és családtagokat összekötő alkalmazásokkal, főként a Snapchattel versenyez. Ezzel szemben a Meta azt állítja, hogy a felhasználók elsősorban azért látogatják a Facebookot és az Instagramot, hogy rövid videókat görgessenek a szórakozás érdekében, így a TikTok, a YouTube és mások riválisai.
"Ez az ügy egy nagyon fontos jogi elvet mutat be, mégpedig azt, hogy egy monopolhelyzetben lévő cég nem szerezheti meg a legfenyegetőbb versenytársait” - mondta az FTC egyik magas rangú tisztviselője egy múlt heti sajtóértekezleten. "A trösztellenes jog megköveteli az érdemi versenyt, még a digitális piacokon is, és az érdemi verseny az, ami az innovációt ösztönzi, és végső soron a fogyasztókat segíti.” A Meta szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy „az FTC csak azt mutatta meg, hogy a technológiai ipar múltja, jelene és jövője dinamikus, hipermértékben versenyző”.
Boasberg bíró döntésének mélyreható következményei lehetnek az üzleti világra. Ha az FTC győzedelmeskedik, az azt az üzenetet küldi a vállalkozásoknak, hogy a szabályozó hatóságok fokozott ellenőrzéssel fognak szembesülni, amikor induló vállalkozásokat vásárolnak fel. "Ez dermesztő hatással lehet a nagy szereplőkre, akik új tehetségeket vagy vállalatokat próbálnak megszerezni” - mondta Jennifer Huddleston, a Cato Institute agytröszt vezető munkatársa. Jogi szakértők szerint azonban az FTC-nek nehéz lesz nyernie, mert olyan évekkel ezelőtti fúziókat akar visszacsinálni, amelyeket a szabályozó hatóságok akkoriban jóváhagytak. A Meta négy nap alatt mindössze nyolc tanút idézett be, hogy visszavágjon a kormány vádjainak. "A Meta magabiztos lehet az érveiben” - mondta Sruthi Thatchenkery, a Vanderbilt Egyetem Owen Graduate School of Management stratégiai tanszékének adjunktusa. "Egy fúziót is nagyon nehéz visszacsinálni.”
Az öt évvel ezelőtt indított ügy része a kormányzati tisztviselők évek óta tartó erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy megfékezzék a domináns technológiai vállalatokat. Az igazságügyi minisztérium két trösztellenes ügyet is megnyert a Google ellen, és beperelte az Apple-t azzal az állítással, hogy az jogellenesen fojtotta el a versenyt az alkalmazásboltjában. Az FTC emellett az Amazont is beperelte, azzal vádolva, hogy károsítja a versenyt azzal, hogy előnyben részesíti a a platformján a saját termékeit és szolgáltatásait a harmadik féltől származó eladókkal szemben.
Lezárult a Meta online hatalmának kihívását jelentő per, amely a közösségi hálózatépítő óriás jövőjét egy szövetségi bíró kezébe helyezte. Az ügy - Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) kontra Meta Platforms - 38 tanú hathetes vallomása után zárult le az amerikai District Court for the District of Columbia bíróságon. A tanúk között volt a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is, akit a kormány ügyvédei azzal vádoltak, hogy a „vedd meg vagy temesd el” stratégia keretében megvásárolta az Instagramot és a WhatsAppot, hogy megszilárdítsa cége közösségi hálózati monopóliumát. A Meta azzal védekezett, hogy rengeteg rivális, köztük a TikTok és a YouTube által támasztott versennyel néz szembe, és hogy bőséges erőforrásokkal támogatta a születőben lévő alkalmazásokat.
Most mindkét félnek lehetősége lesz arra, hogy nyáron utólagos tájékoztatókat nyújtson be. James E. Boasberg bíró, aki az ügyben elnököl, azt mondta, hogy „gyorsan” dolgozik majd azon, hogy véleményt adjon ki arról, hogy a Meta megszegte-e a törvényt. Várhatóan nem tart záróbeszédet. Boasberg bíró a kormány vádját fogja megvizsgálni, miszerint a Meta - amely akkoriban Facebook néven volt ismert - túlfizetett, amikor 2012-ben 1 milliárd dollárért megvásárolta az Instagramot, 2014-ben pedig 19 milliárd dollárért a WhatsAppot, hogy megölje a versenytársakat. A kormány azzal érvelt, hogy a Meta megsértette a 135 éves Sherman Antitrust Act 2. szakaszát, egy olyan szövetségi törvényt, amely tiltja egy iparág monopolizálását versenyellenes gyakorlatok révén.
A bíró döntése átformálhatja a Meta közösségi hálózatépítő üzletágát, amely azóta határozza meg a közösségi médiateret, mióta Zuckerberg 2004-ben a Harvard kollégiumi szobájában társalapítója volt a Facebooknak. Az FTC előzetesen kérte a bírót, hogy kényszerítse a Metát az Instagram és a WhatsApp eladására, és ha ez a kérés sikerrel jár, alapvetően megváltoztathatja a Szilícium-völgy hatalmi dinamikáját. A kormány ügyének középpontjában egy több mint 400 belső dokumentumból álló tárház állt, amelyben Zuckerberg és más vezetők megvitatták az Instagram és a WhatsApp konkurenciája miatti aggodalmukat, valamint indokolták a megvásárlásukat.
Boasberg bíró elmondta, hogy a kulcskérdés, amelyre választ kell adnia, az, hogy miként kell definiálni a közösségi médiahálózatot, amely az elmúlt évtizedben gyorsan változott, mivel a platformok a szórakoztatás, a játék és a kereskedelem területére is kiterjedtek. Az FTC megpróbálta szűken meghatározni a piacot, mondván, hogy a Meta csak más, barátokat és családtagokat összekötő alkalmazásokkal, főként a Snapchattel versenyez. Ezzel szemben a Meta azt állítja, hogy a felhasználók elsősorban azért látogatják a Facebookot és az Instagramot, hogy rövid videókat görgessenek a szórakozás érdekében, így a TikTok, a YouTube és mások riválisai.
"Ez az ügy egy nagyon fontos jogi elvet mutat be, mégpedig azt, hogy egy monopolhelyzetben lévő cég nem szerezheti meg a legfenyegetőbb versenytársait” - mondta az FTC egyik magas rangú tisztviselője egy múlt heti sajtóértekezleten. "A trösztellenes jog megköveteli az érdemi versenyt, még a digitális piacokon is, és az érdemi verseny az, ami az innovációt ösztönzi, és végső soron a fogyasztókat segíti.” A Meta szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy „az FTC csak azt mutatta meg, hogy a technológiai ipar múltja, jelene és jövője dinamikus, hipermértékben versenyző”.
Boasberg bíró döntésének mélyreható következményei lehetnek az üzleti világra. Ha az FTC győzedelmeskedik, az azt az üzenetet küldi a vállalkozásoknak, hogy a szabályozó hatóságok fokozott ellenőrzéssel fognak szembesülni, amikor induló vállalkozásokat vásárolnak fel. "Ez dermesztő hatással lehet a nagy szereplőkre, akik új tehetségeket vagy vállalatokat próbálnak megszerezni” - mondta Jennifer Huddleston, a Cato Institute agytröszt vezető munkatársa. Jogi szakértők szerint azonban az FTC-nek nehéz lesz nyernie, mert olyan évekkel ezelőtti fúziókat akar visszacsinálni, amelyeket a szabályozó hatóságok akkoriban jóváhagytak. A Meta négy nap alatt mindössze nyolc tanút idézett be, hogy visszavágjon a kormány vádjainak. "A Meta magabiztos lehet az érveiben” - mondta Sruthi Thatchenkery, a Vanderbilt Egyetem Owen Graduate School of Management stratégiai tanszékének adjunktusa. "Egy fúziót is nagyon nehéz visszacsinálni.”
Az öt évvel ezelőtt indított ügy része a kormányzati tisztviselők évek óta tartó erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy megfékezzék a domináns technológiai vállalatokat. Az igazságügyi minisztérium két trösztellenes ügyet is megnyert a Google ellen, és beperelte az Apple-t azzal az állítással, hogy az jogellenesen fojtotta el a versenyt az alkalmazásboltjában. Az FTC emellett az Amazont is beperelte, azzal vádolva, hogy károsítja a versenyt azzal, hogy előnyben részesíti a a platformján a saját termékeit és szolgáltatásait a harmadik féltől származó eladókkal szemben.