Elemzők szerint ez nem fog megtörténni, mert rengeteg akadály áll ez előtt: az adatközpont-kapacitás hiánya, magasak a kilépési díjak, nincsenek meg a platformkészségek és túl sokfélék a felhőszolgáltatások.

Az amerikai felhőszolgáltatóktól megszabadulni kívánó európai szervezetek reményei az iparági elemzők szerint több okból is szertefoszolhatnak, többek között az adatközpont-kapacitás puszta hiánya miatt. A közelmúlt washingtoni eseményei után az Atlanti-óceán itteni partján sokan elgondolkodtak azon, hogy vajon biztonságban vannak-e az adataik, és kifejezték azt a vágyukat, hogy kevésbé függjenek az amerikai megavállalatoktól, és helyette inkább a helyi tulajdonú és működtetésű felhőalapú erőforrásokat vegyék igénybe. De még az Európai Bizottság is beismerte, hogy ez a cél nem reális. Ami az olyan nagy szereplőket illeti, mint az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft Azure és a Google Cloud, "a szétválasztás irreális, és az együttműködés továbbra is jelentős marad a technológiai értéklánc egészében" - áll az EB dokumentumában.

Iparági szakértők nagyrészt egyetértenek abban, hogy Európa nem tudja elkerülni a domináns amerikai gyártókat: az AWS, a Microsoft és a Google több mint 70 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a nyilvános felhőszolgáltatás terén Európában. "Elméletileg semmi sem akadályozza meg az európai vállalatokat abban, hogy adataikat és alkalmazásaikat európai felhőkbe repatriálják, vagy akár mindent visszahozzanak helyben lévő felhőkbe” - mondta Steve Brazier, a Canalys korábbi vezérigazgatója, aki jelenleg az Informa munkatársa. "De a gyakorlatban azonban ez szinte lehetetlen. Az akadályok jelentősek, és gyorsan felhalmozódnak" - mondta. A probléma részben abból adódik, hogy az európai mérnökök az amerikai hiperskalálókon csiszolták képességeiket, és az ő architektúráikon optimalizálták a költségeket és a teljesítményt. "Egy új platformot a semmiből megtanulni nem csak ijesztő, de mélységesen ellenszenves is - a legtöbben inkább gyökérkezelésre mennek, minthogy újrakezdjék” - tette hozzá Brazier.

Egy másik probléma a puszta kapacitás, amelyet a vállalati adatok és alkalmazások összessége jelent, és nem csak a három nagyvállalat által évek során bevezetett, hanem a vállalati adatközpontokban még mindig tárolt mennyiség. "Az egyik dolog, amire mindig rámutatok, hogy ha Európában mindenki átállna a nyilvános felhőre, akkor is körülbelül 20 évbe telne (a korábbi építési ütemek alapján), hogy elegendő kapacitást építsenek ki a nyilvános felhőinfrastruktúra-szolgáltatások iránti jelenlegi kereslet kielégítésére, nem beszélve arról, hogy milyen kapacitásra lesz szükség az új IT és a GenAI+ típusú munkaterhelésekkel” - mondta Andrew Buss, az IDC vezető kutatási igazgatója.

Arra a nemrégiben megjelent hírre reagálva, miszerint a Microsoft új európai „digitális kötelezettségvállalásokat” tett, mert félt az esetleges üzletvesztés miatt, Buss elmondta, hogy ez annak felismerése volt Redmond részéről, hogy az adatok és alkalmazások feletti szuverenitás és ellenőrzés létfontosságúvá válik. "Szerintem kevésbé arról van szó, hogy megijedtek volna attól, hogy a vállalatok le akarnak mondani az amerikai székhelyű hiperskalálókról (ez nagyon fájdalmas, drága és lassú lenne), hanem sokkal inkább arról, hogy hosszú távon csökkentsék a helyi infrastruktúra hiányának lehetséges hatásait, amely a helyi igények kielégítését szolgálja mind a szuverenitás, mind a szállítás tekintetében” - mondta.


Úgy tűnik azonban, hogy a fő buktatókat a munkaterheléseknek a felhőóriásoktól a helyi vagy szuverénebb felhőbe történő áthelyezésekor a technikai akadályok és a műveletek nagyságrendje jelenti. A három nagy cég már jóval több mint egy évtizede érleli platformjait, és számos olyan szolgáltatást kínálnak, amelyek túlmutatnak azon, hogy csak felhasználói kódot futtatnak egy virtuális gépen vagy konténeren belül. Világméretű adatközpont-hálózatokat építettek ki, hogy kiszolgálják a több országban jelen lévő ügyfeleket. "A három nagy cég (és egyre inkább az Oracle) az egyetlenek, amelyek valóban átfogó felhőszolgáltatási palettával, valamint európai hálózattal és szolgáltatási kínálattal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az európai ügyfelek teljes körét megszólítsák. Ezen túlmenően a legtöbb más felhőszolgáltató csak egy adott szolgáltatásra vagy földrajzi résre korlátozódik" - mondta John Dinsdale, a Synergy Research Group vezető elemzője és kutatási igazgatója.

"Az olyan multinacionális vállalatok számára, amelyeknek széles körű felhőigényeik vannak, és nem akarnak több szolgáltatóval foglalkozni, a lehetőségek nagyon korlátozottak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a helyi lehetőségek némelyike maga is az Amazon, a Microsoft vagy a Google partnere, így még ha egy vállalat nem is közvetlenül a három nagy céggel üzletel, a háttérben könnyen lehet, hogy ők nyújtanak szolgáltatásokat. Az igazság az, hogy amikor a felhőtechnológia és a kapcsolódó piac még gyerekcipőben járt, majd rohamosan fejlődött, egyetlen európai technológiai vállalat sem volt képes felvenni a versenyt; vagy más prioritások miatt inkább nem tették. Most felzárkózni pedig már rendkívül nagy kihívás" - mondta Dinsdale.

A Gartner szerint a globális felhőpiac erősen koncentrált, az amerikai székhelyű óriáscégek az üzlet mintegy 84 százalékát képviselik. "A legtöbb regionális felhőszolgáltató sem a végrehajtás, sem a jövőkép tekintetében nem áll a globális felhőóriásokkal egy szinten. Ezért a tőlük való függőség teljes megszüntetése jelentős funkciók elvesztése nélkül jelenleg szinte lehetetlen" - mondta Joe Rogus tanácsadó igazgató. "Javasoljuk, hogy mindenki alaposan mérlegelje digitális szuverenitási követelményeit, hogy megfelelő megoldást vagy megoldáskombinációt választhasson. Például az elosztott vagy szuverén felhőajánlatok felhasználása jó módja annak, hogy egyensúlyt teremtsen a csökkentett kockázat között, miközben fenntartja a fejlett funkciók és funkcionalitások használatának lehetőségét" - mondta.

Brazier további okokat azonosít, amelyek miatt trükkös lehet a nagy felhőkről való elmozdulás, esetleg a helyi megoldásokhoz való visszatérés. "A felhőre való gyors áttérésnek ára volt: sok szervezet kiüresítette belső IT-képességeit. Azok az emberek, akik tudták, hogyan kell az infrastruktúrát házon belül működtetni, nyugdíjba vonultak vagy átképezték magukat. Ezt a házon belüli szakértelmet most rendkívül nehéz lenne újjáépíteni" - mondta. "Aztán ott vannak a kilépési díjak: ha az adatok egyszer már a felhőben vannak, a kivonásuk megfizethetetlenül drága lehet. Ez egy klasszikus vendor lock-in" - tette hozzá. Ezt viszont a felhőszolgáltatók megkérdőjelezik, például az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóságának (CMA) tavalyi meghallgatásán, amely azt vizsgálta, hogy a felhőpiac megfelelően működik-e (a hatóság szerint nem). A Microsoft ragaszkodott ahhoz, hogy a kilépési díjak nem jelentenek jelentős problémát az ügyfelek számára, míg az AWS szerint ezek korlátozására tett kísérletek a bevételek kiszámíthatóságának csökkenését eredményeznék, és befolyásolnák a jövőbeli befektetéseket.

Roy Illsley, az Omdia vezető elemzője szerint azonban a geopolitika változása megváltoztatja a kockázatértékelést, amelyet sok szervezet és kormányzat végez az IT-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. "Nyugat-Európában ez nagyon is bináris választás volt: Kínai vagy amerikai hiperskalálók, és az USA volt a választott szállító. A Trump-kormányzat azonban hatással volt a kockázatra vonatkozó hosszabb távú stratégiára" - mondta. "Hallottam, hogy a nagy globális európai vállalatok arról beszélnek, hogy kettős ellátási stratégiával rendelkeznek, amit sokan már meg is tettek, de az újdonság az, hogy ahol lehetséges, ezeknek földrajzi jellegűnek is kell lenniük. Például a Red Hat és a SUSE, mindkettő Linux operációs rendszer, de az egyik egy amerikai, a másik egy német cégtől származik" - mondta Illsey.

Egy ilyen stratégia átvétele időbe telik, és szükség van arra, hogy Európában is legyenek alternatívák, így nem várható a vállalkozások hirtelen tömeges kivonulása az AWS-től, a Google-től és az Azure-tól. "Az igazság az, hogy a migráció nehéz és költséges, így valószínűbb, hogy az új munkaterheléseknél jobban meg kell vizsgálni, hogy hol fussanak, ami középtávon azt jelentheti, hogy egy amerikai szállítótól származó szuverén felhő opciót választunk” - mondta. De még ha a következő amerikai elnök inkább olyan is lesz, mint a legtöbb korábbi, az a tény, hogy az amerikaiak esetleg egy másik Trumpot választanak, már most olyan realitás, amelyre a szervezeteknek enyhítési tervekkel kell rendelkezniük” - figyelmeztetett Ilsley.