SG.hu
A Foxconn elnöke szerint az MI és a robotok kombinációja megsemmisíti az alacsony bérezésű munkahelyeket
A Foxconn elnöke, Young Liu szerint véget ér az olcsó munkaerő után hajsza és felszólította a világ vezetőit, hogy ismerjék fel az elkerülhetetlen geopolitikai változásokat, amelyek ezt követni fogják.
Liu a tajvani Computex konferencián tartott beszédet, és kifejtette azt az elméletét, miszerint a gazdag nemzetek két dolgot tesznek azért, hogy alacsonyan tartsák a gyártott áruk költségeit: engedélyezik a bevándorlást, hogy több olyan ember jöjjön be, aki hajlandó alacsony bérekért dolgozni, és kiszervezik azt az alacsony GDP-jű országokba, ahol a költségek alacsonyabbak. A bérgyártó óriáscég elnöke úgy látja, hogy ezeknek a tendenciáknak korlátai vannak, mivel „előbb-utóbb elfogynak az alacsony GDP-jű országok”, és a bevándorlás politikai kérdéssé válik.
„A generatív mesterséges intelligencia és a robotika fogja betölteni az űrt” - mondta. "Ez az a lehetőség, amit én akkor látok, amikor egy ország virágzóvá válik - az alacsony GDP-jű munkát az MI és a robotika fogja elvégezni. Szerintem ez az igazi kihívás minden fejlett ország számára” - tette hozzá Liu. „Arra kérem a fejlett országok vezetőit, hogy ezt a trendet nagyon alaposan figyeljék.” Szerinte a Foxconn a mesterséges intelligencia által kiváltott változás bizonyítéka, mivel miután a generatív mesterséges intelligenciát saját műveleteire alkalmazta, azt tapasztalta, hogy szoftverekkel elvégezhető a berendezések új gyártáshoz való beállításához szükséges munka 80 százaléka - gyorsabban, mintha azt emberek végeznék. Az MI nem tudja elvégezni a munkákat emberi segítség nélkül, de a robotok és az emberek kombinációja hatékonyabb, mint önmagában az utóbbi.
Liu azt is elmondta, hogy a generatív MI segít a Foxconnnak a gyártási problémák gyorsabb megoldásában. "Kezdetben azt gondoltuk, hogy minden embert helyettesíthetünk” - ismerte el Liu. "De hamar rájöttünk, hogy ez nem megvalósítható.” De a Foxconn elég időt takarított meg ahhoz, hogy szakemberei most már a kényes problémákra koncentrálhatnak, ami az elnök szerint azért fontos, mivel nehezen tud képzett és tapasztalt munkatársakat felvenni, és inkább a nagy értékű feladatokkal szeretne foglalkozni. A Foxconn ezért a mesterséges intelligenciába fektet be gyárai működtetéséhez.
Liu elárulta, hogy a vállalat „FoxBrain” néven saját gyártás-központú modellt hoz létre, amely a Meta Llama 3 és 4 modelljeit és a saját műveleteiből származó adatokat fogja ötvözni, hogy létrehozza az általa „ügynöki munkafolyamatnak nevezett, nagyon területspecifikus alkalmazásokat”. A gyártóóriás - hivatalos nevén Hon Hai Technology Group - ezt a modellt nyílt forráskódúvá kívánja tenni, és a modellt valamennyi gyárukban bevezetik. A gyáraknak adatokat kell szolgáltatniuk a teljesítményükről, hogy a Foxconn központja folyamatosan finomíthassa a vállalati mesterséges intelligenciát.
A Foxconn az Nvidia Omniverse mesterséges intelligencia eszközét alkalmazza a gyárak szimulálásához, hogy létrehozzon egy digitális ikert - még azelőtt, hogy a fizikai gyárat felépítenék. Ezután egy mesterséges intelligencia virtuálisan működteti a digitális ikert, és optimalizálási javaslatokat készít, amelyeket később újramodelleznek a digitális ikerben. Amint a Foxconn úgy érzi, hogy ez a folyamat kellően hatékony tervezést eredményezett, elkezdi a valós világban építeni.
A Foxconn már most is képes robotok segítségével robotokat építeni, amit Liu csodálatosnak tart. Említette a Foxconn azon terveit is, hogy egy elektromos jármű referenciatervével belépjen az autópiacra. „Egy jó referenciaterv rengeteg időt takarít meg, és javítja az ügyfeleink számára a piacra jutás idejét és a költségeket” - mondta, és az új modellek létrehozásához szükséges munka 80 százalékos csökkenését említette. Elmondta a Computex közönségének, hogy a Foxconn ezt a megközelítést alkalmazza a PC-gyártókkal való együttműködés során is, akik átveszik a terveit, és egyedi termékek létrehozásához igazítják azokat.
Liu a tajvani Computex konferencián tartott beszédet, és kifejtette azt az elméletét, miszerint a gazdag nemzetek két dolgot tesznek azért, hogy alacsonyan tartsák a gyártott áruk költségeit: engedélyezik a bevándorlást, hogy több olyan ember jöjjön be, aki hajlandó alacsony bérekért dolgozni, és kiszervezik azt az alacsony GDP-jű országokba, ahol a költségek alacsonyabbak. A bérgyártó óriáscég elnöke úgy látja, hogy ezeknek a tendenciáknak korlátai vannak, mivel „előbb-utóbb elfogynak az alacsony GDP-jű országok”, és a bevándorlás politikai kérdéssé válik.
„A generatív mesterséges intelligencia és a robotika fogja betölteni az űrt” - mondta. "Ez az a lehetőség, amit én akkor látok, amikor egy ország virágzóvá válik - az alacsony GDP-jű munkát az MI és a robotika fogja elvégezni. Szerintem ez az igazi kihívás minden fejlett ország számára” - tette hozzá Liu. „Arra kérem a fejlett országok vezetőit, hogy ezt a trendet nagyon alaposan figyeljék.” Szerinte a Foxconn a mesterséges intelligencia által kiváltott változás bizonyítéka, mivel miután a generatív mesterséges intelligenciát saját műveleteire alkalmazta, azt tapasztalta, hogy szoftverekkel elvégezhető a berendezések új gyártáshoz való beállításához szükséges munka 80 százaléka - gyorsabban, mintha azt emberek végeznék. Az MI nem tudja elvégezni a munkákat emberi segítség nélkül, de a robotok és az emberek kombinációja hatékonyabb, mint önmagában az utóbbi.
Liu azt is elmondta, hogy a generatív MI segít a Foxconnnak a gyártási problémák gyorsabb megoldásában. "Kezdetben azt gondoltuk, hogy minden embert helyettesíthetünk” - ismerte el Liu. "De hamar rájöttünk, hogy ez nem megvalósítható.” De a Foxconn elég időt takarított meg ahhoz, hogy szakemberei most már a kényes problémákra koncentrálhatnak, ami az elnök szerint azért fontos, mivel nehezen tud képzett és tapasztalt munkatársakat felvenni, és inkább a nagy értékű feladatokkal szeretne foglalkozni. A Foxconn ezért a mesterséges intelligenciába fektet be gyárai működtetéséhez.
Liu elárulta, hogy a vállalat „FoxBrain” néven saját gyártás-központú modellt hoz létre, amely a Meta Llama 3 és 4 modelljeit és a saját műveleteiből származó adatokat fogja ötvözni, hogy létrehozza az általa „ügynöki munkafolyamatnak nevezett, nagyon területspecifikus alkalmazásokat”. A gyártóóriás - hivatalos nevén Hon Hai Technology Group - ezt a modellt nyílt forráskódúvá kívánja tenni, és a modellt valamennyi gyárukban bevezetik. A gyáraknak adatokat kell szolgáltatniuk a teljesítményükről, hogy a Foxconn központja folyamatosan finomíthassa a vállalati mesterséges intelligenciát.
A Foxconn az Nvidia Omniverse mesterséges intelligencia eszközét alkalmazza a gyárak szimulálásához, hogy létrehozzon egy digitális ikert - még azelőtt, hogy a fizikai gyárat felépítenék. Ezután egy mesterséges intelligencia virtuálisan működteti a digitális ikert, és optimalizálási javaslatokat készít, amelyeket később újramodelleznek a digitális ikerben. Amint a Foxconn úgy érzi, hogy ez a folyamat kellően hatékony tervezést eredményezett, elkezdi a valós világban építeni.
A Foxconn már most is képes robotok segítségével robotokat építeni, amit Liu csodálatosnak tart. Említette a Foxconn azon terveit is, hogy egy elektromos jármű referenciatervével belépjen az autópiacra. „Egy jó referenciaterv rengeteg időt takarít meg, és javítja az ügyfeleink számára a piacra jutás idejét és a költségeket” - mondta, és az új modellek létrehozásához szükséges munka 80 százalékos csökkenését említette. Elmondta a Computex közönségének, hogy a Foxconn ezt a megközelítést alkalmazza a PC-gyártókkal való együttműködés során is, akik átveszik a terveit, és egyedi termékek létrehozásához igazítják azokat.