SG.hu
A Trump-adminisztráció fokozza az európai digitális szabályok elleni támadásokat
A Trump-adminisztráció az európai digitális törvényeket az alapvető jogokat és az amerikai üzleti életet fenyegető veszélyként látja, ezért az amerikai külügyminisztérium kampányt indít az online felhasználók védelmét célzó európai uniós szabályok ellen.
A Trump-adminisztráció fokozza az európai digitális szabályok elleni támadásokat, új frontot nyitva Washington szövetségesekre irányuló nyomásgyakorlásában, amely a szólásszabadság védelmére vonatkozó állításokat a kereskedelmi érdekek védelmére irányuló erőfeszítésekkel kombinálja. A kezdeményezés nagy részét az amerikai külügyminisztérium vezeti, amely egy kérést küldött az európai nagykövetségeinek, hogy "ismertessenek példákat a szólásszabadság korlátozására irányuló kormányzati erőfeszítésekre”. A törekvés középpontjában az Európai Unió azon jogszabálya áll, amely szabványokat kíván felállítani arra vonatkozóan, hogy a technológiai óriások - köztük az Apple, a Google-tulajdonos Alphabet, az Amazon.com és a Meta Platforms - hogyan felügyeljék az online tartalmakat. Az Egyesült Államok „elkötelezett a globális cenzúra-ipari komplexum leállítása mellett” - áll a külügyminisztériumi közleményben.
Az európai digitális politikáról szóló összecsapás akkor jön, amikor a transzatlanti kapcsolatok már amúgy is feszültek Trump azon döntése miatt, hogy vámokat vet ki a szövetségeseire és elkötelezi magát Oroszország mellett, miközben Ukrajna felé hűvösödik a kapcsolata. Trump és csapata többször is ellenszenvét fejezte ki az EU-val szemben. "Az Európai Unió sok szempontból gonoszabb, mint Kína” - mondta Trump hétfőn.
Az új nyomásgyakorlás középpontjában a 2022-ben elfogadott uniós digitális szolgáltatási törvény (DSA) áll, amely a világ legnagyobb digitális platformjainak - amelyek közül sok amerikai - európai tevékenységét szabályozza. A DSA megköveteli a platformoktól, hogy bizonyítsák, lépéseket tesznek bizonyos kockázatok, köztük az illegális tartalmak terjesztése és a dezinformáció választási eredmények manipulálására való felhasználása ellen. Trump tisztviselői szerint mivel az internet természeténél fogva globális, a platformok által az EU-ban bevezetett korlátozások elkerülhetetlenül átterjedhetnek az Egyesült Államokra.
"Természetesen nem örülünk annak, hogy az európaiak cenzúrázzák a saját állampolgáraikat, de a fő aggodalmat azon tovagyűrűző hatások jelentik, amelyek hatással vannak a tartalom-moderálási politikákra és a szólásszabadsággal kapcsolatos különféle aggályokra az Egyesült Államokban” - mondta Darren Beattie, a közdiplomáciáért felelős helyettes államtitkár. "És a DSA-n belül különböző mechanizmusok vannak, amelyek ebből a szempontból aggályosak.”
Az EU tisztviselői szerint a törvény - amely csak az EU-ban hatályos - nem fenyegeti a szólásszabadságot, és célja az európaiak alapvető jogainak védelme, valamint a gyermekek online biztonságának elősegítése. Szerintük a jogszabály olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a felhasználók védelme a cenzúrával szemben, valamint a platformok átláthatóságának növelése. "A DSA egyáltalán nem a cenzúra eszköze” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője. „Éppen ellenkezőleg, a DSA középpontjában a véleménynyilvánítás szabadsága áll.”
A Trump-kormányzat kampánya eltér a korábbi amerikai politikától, amely inkább támogatta az európai kormányokat, és hangsúlyozta, hogy reagálni kell az Oroszország és más országok dezinformációs és a nyugati politika manipulálására irányuló kísérleteire. "Eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy felvegyük a harcot Oroszország mindenre kiterjedő erőfeszítései ellen, amelyekkel információs hadviselést folytat a világ minden táján. A Biden-kormányzat semmi olyan problémát nem látott az európai jogszabályokban, amiről tudomásunk lett volna, ami sértette volna az amerikaiak vagy az európaiak emberi jogait” - mondta James Rubin, aki a külügyminisztérium azon hivatalát vezette, amely a külföldi dezinformáció ellen igyekezett fellépni külföldön. A Trump-kormányzat bezárta az irodát, arra hivatkozva, hogy az korlátozhatja a szólásszabadságot. Rubin szerint a DSA „csak egy módja annak, hogy rákényszerítsük a közösségi médiavállalatokat, hogy tartsák be a saját szolgáltatási feltételeiket”.
Az amerikai külügyminisztérium új kampánya fokozza az adminisztráció nyomását, az európai szabályozást az alapvető jogokat veszélyeztetőnek állítva be. A belső utasítások egy JD Vance alelnök által az év elején Münchenben tartott beszédet idéznek útmutatásként, amelyben cenzúrával vádolta az uniós „komisszárokat”.
Áprilisban amerikai diplomaták közölték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, egy a nemzetközi stabilitást elősegítő bécsi székhelyű fórummal, hogy Washingtont „nyugtalanítják az európai erőfeszítések, amelyek a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt és más eszközöket használnak a tartalom cenzúrázását elutasító, szólásszabadsággal foglalkozó platformok büntetésére”. A korábban nyilvánosságra nem hozott nyilatkozat szerint az Egyesült Államok „lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy az amerikai vállalatokat ne kényszerítsék egy olyan európai cenzúra-rendszer érvényesítésére, amely káros az amerikai érdekekre, az európai érdekekre és a világra nézve” - olvasható az állásfoglalásban.
Ezt az érvelést a külügyminisztérium emberi jogi irodája nemrégiben egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében nyilvánosan is megismételte. "A Külügyminisztériumot mélységesen aggasztják a kormányok azon erőfeszítései, amelyek arra kényszerítik az amerikai technológiai vállalatokat, hogy magánszemélyeket vegyenek célba cenzúra céljából. A véleménynyilvánítás szabadságát meg kell védeni - online és offline" - tette közzé a minisztérium Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatala.
A külügyminisztérium kampánya egy az egész amerikai kormányzatra kiterjedő erőfeszítés része. Trump februárban utasította a pénzügyminisztert és a kereskedelmi minisztert, valamint az amerikai kereskedelmi képviselőt, hogy vizsgálják meg, hogy az EU vagy az Egyesült Királyság kényszerítette-e amerikai vállalatok termékeit vagy szolgáltatásait arra, hogy „a szólásszabadságot és a politikai szerepvállalást aláásó vagy a tartalmat más módon mérséklő módon” működjenek, és javasoljanak megfelelő ellenintézkedéseket. Az Egyesült Királyság 2023-ban fogadta el saját, az uniós DSA-hoz hasonló digitális tartalomtörvényét. "Ez a kormányzat nem fog elfogadni olyan szabályozásokat, amelyek igazságtalanul célozzák a technológiai vállalatainkat, és alaposan át fogja vizsgálni azt a folyamatot, amelynek során az ilyen döntések születnek” - áll a külügyminisztérium egyik közleményében.
Egyes korábbi amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat éles kritikája szövetségeseivel szemben annál is inkább szembetűnő, mert a kormányzat egyáltalán nem ilyen éles hangú Moszkva emberi jogi teljesítményének nyilvános támadásában. Az európai szabályokat a hagyományok és a múlt századi tapasztalatok keveréke alakította, amikor a demokratikus szabadságjogok kihasználásával totalitárius rezsimek jöttek létre. A szabályok tükrözik a Moszkva által az európai politika befolyásolására és dezinformáció terjesztésére tett erőfeszítéseket is, amelyek az európai tisztviselők szerint olyan országokban történtek, mint az Egyesült Királyság, Németország, Románia és Moldova. Az európai országok eltérően határozzák meg a szólásszabadság és a cenzúra fogalmát, de sokan több korlátozást engednek meg, mint az Egyesült Államok, ahol az első alkotmánymódosítást úgy értelmezik, hogy az kevés korlátozást enged meg a nyilvánosan elmondottakra vonatkozóan.
Az EU trösztellenes jogérvényesítése és a digitális szabályozás felbosszantotta a multinacionális informatikai vállalatokat, amelyek az 1990-es évek dotcom-boomja óta nagyrészt korlátlanul növekedhettek. A digitális piacokról szóló, különálló uniós technológiai versenyjogi jogszabály, a Digital Markets Act (DMA) általában nagyobb aggodalmat váltott ki az érintett vállalatokból, mint a DSA, mivel az egyes vállalatok üzleti modelljeinek megváltoztatását írja elő. Az európai tisztviselők szerint törvényeik támogatják a véleménynyilvánítás szabadságát.
A DSA nem követeli meg a platformoktól a legális tartalmak eltávolítását, és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a platformok tartalommódosítási döntéseinek átláthatóbbá tétele, például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fellebbezzenek a tartalmuk eltávolítására vagy a hozzáférés korlátozására vonatkozó döntések ellen. A legnagyobb platformoktól elvárják, hogy rendelkezzenek olyan eszközökkel, amelyekkel felismerhetik és eltávolíthatják a hatályos európai jogszabályok szerint jogellenes tartalmakat, például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képeket, a gyűlöletbeszéd bizonyos típusait és az eladásra kínált hamisított termékeket. Az EU azt is megköveteli a platformoktól, hogy értékeljék és bizonyítsák, hogy enyhítik az egyéb kockázatokat, beleértve a dezinformáció terjedését, a választási manipulációt és a gyermekeket érő károkat. Az említett kockázatok kezelésének lehetőségei közé tartozhatnak a belső tartalommoderálási politikák és a nagy platformok által a felhasználóknak tartalom ajánlására használt rendszerek megváltoztatása.
A Meta Platforms, amely megszüntette saját tényellenőrzési erőfeszítéseit egy olyan rendszer javára, amelyben a felhasználók megjelölhetik a több kontextust igénylő bejegyzéseket, a globális szabályozás ellen tiltakozó vállalatok közé tartozik. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, aki nyíltan üdvözölte Trump második elnökségét, az év elején azt mondta, hogy együtt akar működni Trumppal az európai törvények megtámadása érdekében, amelyek szerinte „intézményesítik a cenzúrát, és megnehezítik, hogy bármi innovatívat építsünk”.
A Trump-adminisztráció fokozza az európai digitális szabályok elleni támadásokat, új frontot nyitva Washington szövetségesekre irányuló nyomásgyakorlásában, amely a szólásszabadság védelmére vonatkozó állításokat a kereskedelmi érdekek védelmére irányuló erőfeszítésekkel kombinálja. A kezdeményezés nagy részét az amerikai külügyminisztérium vezeti, amely egy kérést küldött az európai nagykövetségeinek, hogy "ismertessenek példákat a szólásszabadság korlátozására irányuló kormányzati erőfeszítésekre”. A törekvés középpontjában az Európai Unió azon jogszabálya áll, amely szabványokat kíván felállítani arra vonatkozóan, hogy a technológiai óriások - köztük az Apple, a Google-tulajdonos Alphabet, az Amazon.com és a Meta Platforms - hogyan felügyeljék az online tartalmakat. Az Egyesült Államok „elkötelezett a globális cenzúra-ipari komplexum leállítása mellett” - áll a külügyminisztériumi közleményben.
Az európai digitális politikáról szóló összecsapás akkor jön, amikor a transzatlanti kapcsolatok már amúgy is feszültek Trump azon döntése miatt, hogy vámokat vet ki a szövetségeseire és elkötelezi magát Oroszország mellett, miközben Ukrajna felé hűvösödik a kapcsolata. Trump és csapata többször is ellenszenvét fejezte ki az EU-val szemben. "Az Európai Unió sok szempontból gonoszabb, mint Kína” - mondta Trump hétfőn.
Az új nyomásgyakorlás középpontjában a 2022-ben elfogadott uniós digitális szolgáltatási törvény (DSA) áll, amely a világ legnagyobb digitális platformjainak - amelyek közül sok amerikai - európai tevékenységét szabályozza. A DSA megköveteli a platformoktól, hogy bizonyítsák, lépéseket tesznek bizonyos kockázatok, köztük az illegális tartalmak terjesztése és a dezinformáció választási eredmények manipulálására való felhasználása ellen. Trump tisztviselői szerint mivel az internet természeténél fogva globális, a platformok által az EU-ban bevezetett korlátozások elkerülhetetlenül átterjedhetnek az Egyesült Államokra.
"Természetesen nem örülünk annak, hogy az európaiak cenzúrázzák a saját állampolgáraikat, de a fő aggodalmat azon tovagyűrűző hatások jelentik, amelyek hatással vannak a tartalom-moderálási politikákra és a szólásszabadsággal kapcsolatos különféle aggályokra az Egyesült Államokban” - mondta Darren Beattie, a közdiplomáciáért felelős helyettes államtitkár. "És a DSA-n belül különböző mechanizmusok vannak, amelyek ebből a szempontból aggályosak.”
Az EU tisztviselői szerint a törvény - amely csak az EU-ban hatályos - nem fenyegeti a szólásszabadságot, és célja az európaiak alapvető jogainak védelme, valamint a gyermekek online biztonságának elősegítése. Szerintük a jogszabály olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a felhasználók védelme a cenzúrával szemben, valamint a platformok átláthatóságának növelése. "A DSA egyáltalán nem a cenzúra eszköze” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője. „Éppen ellenkezőleg, a DSA középpontjában a véleménynyilvánítás szabadsága áll.”
A Trump-kormányzat kampánya eltér a korábbi amerikai politikától, amely inkább támogatta az európai kormányokat, és hangsúlyozta, hogy reagálni kell az Oroszország és más országok dezinformációs és a nyugati politika manipulálására irányuló kísérleteire. "Eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy felvegyük a harcot Oroszország mindenre kiterjedő erőfeszítései ellen, amelyekkel információs hadviselést folytat a világ minden táján. A Biden-kormányzat semmi olyan problémát nem látott az európai jogszabályokban, amiről tudomásunk lett volna, ami sértette volna az amerikaiak vagy az európaiak emberi jogait” - mondta James Rubin, aki a külügyminisztérium azon hivatalát vezette, amely a külföldi dezinformáció ellen igyekezett fellépni külföldön. A Trump-kormányzat bezárta az irodát, arra hivatkozva, hogy az korlátozhatja a szólásszabadságot. Rubin szerint a DSA „csak egy módja annak, hogy rákényszerítsük a közösségi médiavállalatokat, hogy tartsák be a saját szolgáltatási feltételeiket”.
Az amerikai külügyminisztérium új kampánya fokozza az adminisztráció nyomását, az európai szabályozást az alapvető jogokat veszélyeztetőnek állítva be. A belső utasítások egy JD Vance alelnök által az év elején Münchenben tartott beszédet idéznek útmutatásként, amelyben cenzúrával vádolta az uniós „komisszárokat”.
Áprilisban amerikai diplomaták közölték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, egy a nemzetközi stabilitást elősegítő bécsi székhelyű fórummal, hogy Washingtont „nyugtalanítják az európai erőfeszítések, amelyek a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt és más eszközöket használnak a tartalom cenzúrázását elutasító, szólásszabadsággal foglalkozó platformok büntetésére”. A korábban nyilvánosságra nem hozott nyilatkozat szerint az Egyesült Államok „lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy az amerikai vállalatokat ne kényszerítsék egy olyan európai cenzúra-rendszer érvényesítésére, amely káros az amerikai érdekekre, az európai érdekekre és a világra nézve” - olvasható az állásfoglalásban.
Ezt az érvelést a külügyminisztérium emberi jogi irodája nemrégiben egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében nyilvánosan is megismételte. "A Külügyminisztériumot mélységesen aggasztják a kormányok azon erőfeszítései, amelyek arra kényszerítik az amerikai technológiai vállalatokat, hogy magánszemélyeket vegyenek célba cenzúra céljából. A véleménynyilvánítás szabadságát meg kell védeni - online és offline" - tette közzé a minisztérium Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatala.
A külügyminisztérium kampánya egy az egész amerikai kormányzatra kiterjedő erőfeszítés része. Trump februárban utasította a pénzügyminisztert és a kereskedelmi minisztert, valamint az amerikai kereskedelmi képviselőt, hogy vizsgálják meg, hogy az EU vagy az Egyesült Királyság kényszerítette-e amerikai vállalatok termékeit vagy szolgáltatásait arra, hogy „a szólásszabadságot és a politikai szerepvállalást aláásó vagy a tartalmat más módon mérséklő módon” működjenek, és javasoljanak megfelelő ellenintézkedéseket. Az Egyesült Királyság 2023-ban fogadta el saját, az uniós DSA-hoz hasonló digitális tartalomtörvényét. "Ez a kormányzat nem fog elfogadni olyan szabályozásokat, amelyek igazságtalanul célozzák a technológiai vállalatainkat, és alaposan át fogja vizsgálni azt a folyamatot, amelynek során az ilyen döntések születnek” - áll a külügyminisztérium egyik közleményében.
Egyes korábbi amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat éles kritikája szövetségeseivel szemben annál is inkább szembetűnő, mert a kormányzat egyáltalán nem ilyen éles hangú Moszkva emberi jogi teljesítményének nyilvános támadásában. Az európai szabályokat a hagyományok és a múlt századi tapasztalatok keveréke alakította, amikor a demokratikus szabadságjogok kihasználásával totalitárius rezsimek jöttek létre. A szabályok tükrözik a Moszkva által az európai politika befolyásolására és dezinformáció terjesztésére tett erőfeszítéseket is, amelyek az európai tisztviselők szerint olyan országokban történtek, mint az Egyesült Királyság, Németország, Románia és Moldova. Az európai országok eltérően határozzák meg a szólásszabadság és a cenzúra fogalmát, de sokan több korlátozást engednek meg, mint az Egyesült Államok, ahol az első alkotmánymódosítást úgy értelmezik, hogy az kevés korlátozást enged meg a nyilvánosan elmondottakra vonatkozóan.
Az EU trösztellenes jogérvényesítése és a digitális szabályozás felbosszantotta a multinacionális informatikai vállalatokat, amelyek az 1990-es évek dotcom-boomja óta nagyrészt korlátlanul növekedhettek. A digitális piacokról szóló, különálló uniós technológiai versenyjogi jogszabály, a Digital Markets Act (DMA) általában nagyobb aggodalmat váltott ki az érintett vállalatokból, mint a DSA, mivel az egyes vállalatok üzleti modelljeinek megváltoztatását írja elő. Az európai tisztviselők szerint törvényeik támogatják a véleménynyilvánítás szabadságát.
A DSA nem követeli meg a platformoktól a legális tartalmak eltávolítását, és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a platformok tartalommódosítási döntéseinek átláthatóbbá tétele, például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fellebbezzenek a tartalmuk eltávolítására vagy a hozzáférés korlátozására vonatkozó döntések ellen. A legnagyobb platformoktól elvárják, hogy rendelkezzenek olyan eszközökkel, amelyekkel felismerhetik és eltávolíthatják a hatályos európai jogszabályok szerint jogellenes tartalmakat, például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képeket, a gyűlöletbeszéd bizonyos típusait és az eladásra kínált hamisított termékeket. Az EU azt is megköveteli a platformoktól, hogy értékeljék és bizonyítsák, hogy enyhítik az egyéb kockázatokat, beleértve a dezinformáció terjedését, a választási manipulációt és a gyermekeket érő károkat. Az említett kockázatok kezelésének lehetőségei közé tartozhatnak a belső tartalommoderálási politikák és a nagy platformok által a felhasználóknak tartalom ajánlására használt rendszerek megváltoztatása.
A Meta Platforms, amely megszüntette saját tényellenőrzési erőfeszítéseit egy olyan rendszer javára, amelyben a felhasználók megjelölhetik a több kontextust igénylő bejegyzéseket, a globális szabályozás ellen tiltakozó vállalatok közé tartozik. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, aki nyíltan üdvözölte Trump második elnökségét, az év elején azt mondta, hogy együtt akar működni Trumppal az európai törvények megtámadása érdekében, amelyek szerinte „intézményesítik a cenzúrát, és megnehezítik, hogy bármi innovatívat építsünk”.