SG.hu
Lesz-e valaha is jó WiFi a vonatokon?
Az internet száguldással való kapcsolata közismerten rossz, és a megoldás nem egyszerű. A vonatok wifije Európa-szerte szinte egyöntetűen borzalmas. Míg a vonattársaságok a fedélzeti kapcsolat örömeit hirdetik, addig ha az internet néha működik is, az ember általában csak értelmetlenül frissítgeti a böngészőjét. Ha a laptopon lévő szimbólum azt is állítja, hogy a kapcsolat létrejött, a sávszélesség borzalmas lehet. A probléma évtizedek óta létezik, de miért?
Három alapvető kihívás van, mondja Federico Protto, a Cellnex, Európa legnagyobb mobiltorony-üzemeltetőjének olaszországi vezetője. A vonatok nagyon gyorsan közlekednek (az európai nagysebességű járatok akár 200 km/óra feletti sebességgel), sok embert szállítanak, akiknek nagy sávszélességre van szükségük, és minden egyes fémkocsi egyfajta Faraday-ketrec, amelyen a mobiljelek nehezen tudnak áthatolni. Ráadásul a mobilszolgáltatók hálózatuk kiépítése során a városi területekre összpontosítottak. A vonatok, amelyek a WiFi-t mobiljelekből nyerik, vidéki területeken közlekednek, ahol kevés az antenna. Például az Eurostar már jóval a Csatorna-alagútba való belépés előtt elveszíti a kapcsolatot.
A megoldás több mobil tornyot jelent. Minél gyorsabban utazik valaki, annál nehezebb az átállás egyik toronyból a másikba. A Cellnex számításai szerint a nagysebességű vonatokon a jó összeköttetéshez minden kilométernyi vasúti pályán egy toronyra lenne szükség. Ez figyelembe veszi, hogy az unatkozó utasok mennyivel több sávszélességet használnának, ha kedvükre streamelhetnének. Összehasonlításképpen, az SNCF, a francia nemzeti vasúttársaság szerint a WiFi - amely korlátozza az utasok streamelésének mértékét - 3 kilométerenként egy toronyra támaszkodik.
A lefedettség bővítésére különböző lehetőségek vannak. Az egyik lehetőség Protto szerint az, hogy egy mobilszolgáltató építi az összes tornyot, és ezt a vonat tetején lévő antennával alakítják át WiFi-vé. A másik lehetőség, hogy a WiFi helyett az összes mobilszolgáltató 4G és 5G hálózatot épít ki a vasútvonalak mentén, és az utasok elsősorban ezt használják, nem pedig a fedélzeti WiFi-t.
A japán Shinkansen gyorsvasútvonalak nagy részén olyan jó az 5G lefedettség, hogy csak a turistáknak (akiknek nincs korlátlan mobiladatuk) van szükségük a WiFi-re. Azonban a 4G és az 5G önmagában nehezen fogja megoldani a problémát, tekintettel a Faraday-kalitkaház-hatásra. A jó lefedettséggel rendelkező országok, mint például Svédország és Németország is sokat költenek fedélzeti wifire.
Fontos kérdés, hogy ki fizessen ezért? A londoni metró a 4G és az 5G kiépítését az Egyesült Királyság mobilszolgáltatói által közvetve finanszírozott módon végzi. Az európai üzemeltetők azonban nem biztos, hogy fizetni akarnak azért, hogy a teljes vasúti hálózat mentén optikai kábelekkel összekötött tornyokat építsenek. Olaszország vasútvonalai például több mint 10 000 kilométert tesznek ki.
A működő internetkapcsolatok a távolsági vonatközlekedés számára is áldásosak lehetnek. Az üzleti szféra szereplői sokkal szívesebben ülnének négy órát (London-Amszterdam), négy és fél órát (Párizs-Zürich) vagy akár hat órát (London-Frankfurt) egy vonaton, ha tudnák, hogy ez olyan, mintha egy kávézóban dolgoznának. Ez azt jelentené, hogy megbízhatóan tudnának csatlakozni a csoportos megbeszélésekhez vagy ügyfélhívásokhoz, nem pedig azt, hogy csak időnként fel tudnak csatlakozni a telefonjukon keresztül. Egyes Shinkansen vonatokon már vannak külön fülkék a videohívások megkönnyítésére.
Nagy-Britanniában 2023-ban a másik irányba indultak el. Pénzmegtakarítás céljából a közlekedési tisztviselők rövid ideig azt fontolgatták, hogy eltörlik az ingyenes wifit a vonatokon. Rámutattak, hogy az utasokat inkább az ár-érték arány és a megbízhatóság érdekli, mint a csatlakozási lehetőség. Mostanra a lendület a nagyobb csatlakoztathatóság irányába mozdult el, a brit vonatok összekapcsolhatóságának javítása nagyjából 200 millió fontba kerülne.
Eközben az Eurostar - amelynek WiFi hálózata 3G és 4G jelekre támaszkodik, mivel az 5G nem áll rendelkezésre - azt közölte, hogy a szolgáltatás javítása az idei év egyik „fókuszpontja”. Németországban a kormány a "zökkenőmentes 5G-t” szorgalmazza a vasútvonalakon. Ez a 280 km hosszú Hamburg-Berlin útvonallal kezdődik, amelynek mentén a Deutsche Bahn 265 5G-állomást tervez telepíteni.
De képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a vonaton utazók zökkenőmentesen bejelentkezhetnének a Zoom-hívásaikba, vagy fejhallgató nélkül streamelhetnének rövid videókat. Mennyi az esélye annak, hogy a nem működő WiFi-re panaszkodó emberek amiatt elégedetlenkednek, hogy a vonaton is elérhetőek, vagy hogy utastársaik hangos csevegése miatt nem tudnak olvasni?
Három alapvető kihívás van, mondja Federico Protto, a Cellnex, Európa legnagyobb mobiltorony-üzemeltetőjének olaszországi vezetője. A vonatok nagyon gyorsan közlekednek (az európai nagysebességű járatok akár 200 km/óra feletti sebességgel), sok embert szállítanak, akiknek nagy sávszélességre van szükségük, és minden egyes fémkocsi egyfajta Faraday-ketrec, amelyen a mobiljelek nehezen tudnak áthatolni. Ráadásul a mobilszolgáltatók hálózatuk kiépítése során a városi területekre összpontosítottak. A vonatok, amelyek a WiFi-t mobiljelekből nyerik, vidéki területeken közlekednek, ahol kevés az antenna. Például az Eurostar már jóval a Csatorna-alagútba való belépés előtt elveszíti a kapcsolatot.
A megoldás több mobil tornyot jelent. Minél gyorsabban utazik valaki, annál nehezebb az átállás egyik toronyból a másikba. A Cellnex számításai szerint a nagysebességű vonatokon a jó összeköttetéshez minden kilométernyi vasúti pályán egy toronyra lenne szükség. Ez figyelembe veszi, hogy az unatkozó utasok mennyivel több sávszélességet használnának, ha kedvükre streamelhetnének. Összehasonlításképpen, az SNCF, a francia nemzeti vasúttársaság szerint a WiFi - amely korlátozza az utasok streamelésének mértékét - 3 kilométerenként egy toronyra támaszkodik.
A lefedettség bővítésére különböző lehetőségek vannak. Az egyik lehetőség Protto szerint az, hogy egy mobilszolgáltató építi az összes tornyot, és ezt a vonat tetején lévő antennával alakítják át WiFi-vé. A másik lehetőség, hogy a WiFi helyett az összes mobilszolgáltató 4G és 5G hálózatot épít ki a vasútvonalak mentén, és az utasok elsősorban ezt használják, nem pedig a fedélzeti WiFi-t.
A japán Shinkansen gyorsvasútvonalak nagy részén olyan jó az 5G lefedettség, hogy csak a turistáknak (akiknek nincs korlátlan mobiladatuk) van szükségük a WiFi-re. Azonban a 4G és az 5G önmagában nehezen fogja megoldani a problémát, tekintettel a Faraday-kalitkaház-hatásra. A jó lefedettséggel rendelkező országok, mint például Svédország és Németország is sokat költenek fedélzeti wifire.
Fontos kérdés, hogy ki fizessen ezért? A londoni metró a 4G és az 5G kiépítését az Egyesült Királyság mobilszolgáltatói által közvetve finanszírozott módon végzi. Az európai üzemeltetők azonban nem biztos, hogy fizetni akarnak azért, hogy a teljes vasúti hálózat mentén optikai kábelekkel összekötött tornyokat építsenek. Olaszország vasútvonalai például több mint 10 000 kilométert tesznek ki.
A működő internetkapcsolatok a távolsági vonatközlekedés számára is áldásosak lehetnek. Az üzleti szféra szereplői sokkal szívesebben ülnének négy órát (London-Amszterdam), négy és fél órát (Párizs-Zürich) vagy akár hat órát (London-Frankfurt) egy vonaton, ha tudnák, hogy ez olyan, mintha egy kávézóban dolgoznának. Ez azt jelentené, hogy megbízhatóan tudnának csatlakozni a csoportos megbeszélésekhez vagy ügyfélhívásokhoz, nem pedig azt, hogy csak időnként fel tudnak csatlakozni a telefonjukon keresztül. Egyes Shinkansen vonatokon már vannak külön fülkék a videohívások megkönnyítésére.
Nagy-Britanniában 2023-ban a másik irányba indultak el. Pénzmegtakarítás céljából a közlekedési tisztviselők rövid ideig azt fontolgatták, hogy eltörlik az ingyenes wifit a vonatokon. Rámutattak, hogy az utasokat inkább az ár-érték arány és a megbízhatóság érdekli, mint a csatlakozási lehetőség. Mostanra a lendület a nagyobb csatlakoztathatóság irányába mozdult el, a brit vonatok összekapcsolhatóságának javítása nagyjából 200 millió fontba kerülne.
Eközben az Eurostar - amelynek WiFi hálózata 3G és 4G jelekre támaszkodik, mivel az 5G nem áll rendelkezésre - azt közölte, hogy a szolgáltatás javítása az idei év egyik „fókuszpontja”. Németországban a kormány a "zökkenőmentes 5G-t” szorgalmazza a vasútvonalakon. Ez a 280 km hosszú Hamburg-Berlin útvonallal kezdődik, amelynek mentén a Deutsche Bahn 265 5G-állomást tervez telepíteni.
De képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a vonaton utazók zökkenőmentesen bejelentkezhetnének a Zoom-hívásaikba, vagy fejhallgató nélkül streamelhetnének rövid videókat. Mennyi az esélye annak, hogy a nem működő WiFi-re panaszkodó emberek amiatt elégedetlenkednek, hogy a vonaton is elérhetőek, vagy hogy utastársaik hangos csevegése miatt nem tudnak olvasni?