SG.hu
Von der Leyen: az EU megadóztathatja az IT-óriásokat
Az Európai Bizottság elnöke "kiegyensúlyozott” megállapodást akar, de megtorlásként az amerikai szolgáltatásokat is sújthatja.
Az EU kész bevetni legerősebb kereskedelmi intézkedéseit, és adókat vethet ki az amerikai digitális vállalatokra, ha a Donald Trumppal folytatott tárgyalások nem vezetnek az Európa elleni vámháború befejezéséhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU „teljesen kiegyensúlyozott” megállapodásra törekszik Washingtonnal a Trump által a további vámok alkalmazására bevezetett 90 napos szünet alatt. A Bizottság elnöke azonban figyelmeztetett, hogy készen áll a transzatlanti kereskedelmi háború drámai kiterjesztésére a szolgáltatásokra, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, beleértve a digitális reklámbevételekre kivetett adót, amely olyan technológiai csoportokat sújtana, mint a Meta, a Google és a Facebook.
„Megtorló intézkedéseket dolgozunk ki” - mondta von der Leyen, kifejtve, hogy ezek között szerepelhet az EU kényszerítés elleni eszközének alkalmazása, amely a szolgáltatásexportot sújthatja. „Az ellenintézkedések széles skálája áll rendelkezésre arra az esetre, ha a tárgyalások nem lennének kielégítőek”. Elmondta, hogy ez magában foglalhatja az USA és az EU közötti szolgáltatáskereskedelemre kivetett vámokat, hangsúlyozva, hogy a pontos intézkedések a Washingtonnal folytatott tárgyalások eredményétől függnek majd. Példaként említette, hogy a digitális szolgáltatások reklámbevételeire adót vethetnének ki. Az intézkedés az egységes piac egészén alkalmazott vám lenne. Ez eltér a digitális forgalmi adótól, amelyet a tagállamok külön-külön vetnek ki.
Von der Leyen, az EU végrehajtó testületének vezetője szerint Trump kereskedelmi háborúja fordulópontot hozott a globális kereskedelemben. „Ez egy fordulópont az Egyesült Államokkal szemben, minden kétséget kizáróan” - mondta, hozzátéve: "Soha többé nem fogunk visszatérni a status quóhoz. Ennek nincsenek nyertesei, csak vesztesei” - folytatta, utalva a részvény- és kötvénypiacokon tapasztalható zavarokra. A Washingtonnal való tárgyalások szükségességére hivatkozva a Bizottság csütörtökön szüneteltette a múlt hónapban kivetett amerikai acél- és alumíniumvámok ellen tervezett megtorló intézkedéseket. Az intézkedések mintegy 21 milliárd euró értékű amerikai importot sújtottak volna, többek között baromfit, narancslevet és jachtokat.
Von der Leyen, aki az EU 27 tagállama nevében felügyeli a kereskedelempolitikát, elmondta, hogy a Bizottság korábban már megpróbált tárgyalni az Egyesült Államokkal, de azt mondták neki, hogy várjon Trump április 2-i bejelentéséig, amely alkalommal 20 százalékos vámot vetett ki az EU-ra. Nyilvánosan felajánlotta az ipari termékekre vonatkozó nulla a nulla ellenében vámmegállapodást, de ez kevés vonzerőt jelentett Washingtonban, ahol a tisztviselők az állítólagos uniós nem vámjellegű kereskedelmi akadályokra panaszkodnak, például az ÁFÁ-ra és a termékszabványokra. Von der Leyen kijelentette, hogy nyitott az uniós és az amerikai szabványok összehangolásának megvitatására, de úgy vélte, hogy ez valószínűleg korlátozott eredményeket hozna. "Szerintem mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy hol tudjuk összehangolni a normáinkat és szabványainkat, hogy megkönnyítsük az üzletmenetet. Szóval nyitott vagyok erre” - mondta.
Kizárta, hogy felülvizsgálják az EU „érinthetetlen”, a digitális tartalomra és a piaci erőre vonatkozó szabályozását, amelyre Trump tisztviselői az amerikai nagy technológiai cégekre kivetett adóként tekintenek. Az EU nem fog tárgyalni az ÁFÁ-ról sem, amely szerinte az amerikai forgalmi adóval egyenértékű: "Ezek nincsenek benne a tárgyalási csomagokban, mert ezek a mi szuverén döntéseink”. Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, az EU automatikusan újra életbe léptetné az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámokra válaszul tervezett megtorló intézkedéseket. Von der Leyen emellett azt mondta, hogy a Trump által úgynevezett kölcsönös vámokra vonatkozó további ellenintézkedések az USA-nak az EU-val szembeni hatalmas szolgáltatási többletét célozhatják.
Az amerikai elnök csak az árukat számolja bele a kereskedelmi számadatokba, a világ többi részébe exportált amerikai szolgáltatásokat nem veszi figyelembe. "A szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jó üzletet csinálnak az uniós piacon. És a szolgáltatások túlnyomó többsége, 80 százaléka az USA-ból érkezik. Tehát ismétlem, olyan tárgyalásos megoldást akarunk, amely a legjobb mindannyiunk számára” - mondta. Von der Leyen szerint Brüsszel olyan lépéseket is fontolgat, mint például az Egyesült Államokba irányuló fémhulladék-exportra kivetett esetleges illeték, mivel az amerikai acélművek nagy keresletet támasztanak az uniós szállítmányok iránt.
A globális kereskedelmi háború lehetséges tovagyűrűző hatásával kapcsolatban von der Leyen kijelentette, hogy az EU „nem fogja eltűrni”, hogy az amerikai vámok által sújtott kínai árukat Európába irányítsák át, és hozzátette, hogy Brüsszel „védintézkedéseket” fog tenni, ha egy új ellenőrzési mechanizmus a kínai import növekedését észleli Von der Leyen elmondta, hogy a héten egy telefonbeszélgetés során ezt a kínai miniszterelnöknek, Li Csiangnak is elmondta, aki azt válaszolta, hogy „ez a kockázat nem áll fenn, mert ezek a vámok ösztönöznék a fogyasztást Kínában”.
Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások kimenetelétől függetlenül Trump politikája radikálisan átalakította a globális kereskedelmi kapcsolatokat - mondta von der Leyen -, és tárgyalásokra sarkallta az EU-t és olyan hatalmakat, mint Malajzia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek. "A világ számos országának érdeke, hogy közelítsenek hozzánk, hogy kiegyensúlyozzuk a rendszert, és hogy a szabadkereskedelem a minőséggel, és ne a vámok terén versenyezzen” - mondta von der Leyen.
A kereskedelmi háború most arra ösztönzi a feleket, hogy „gondolkodjunk el azon, hogyan korszerűsíthetnénk, reformálhatnánk és stabilizálhatnánk a WTO-t. De a hangsúlyt a modernizációra és a reformra kell helyezni, nem lehet cél a jelenlegi állapotok megőrzése, mert túl sok nehézség van” - mondta. „Úgy értem, soha ne pazaroljunk el egy jó válságot.”
Az EU kész bevetni legerősebb kereskedelmi intézkedéseit, és adókat vethet ki az amerikai digitális vállalatokra, ha a Donald Trumppal folytatott tárgyalások nem vezetnek az Európa elleni vámháború befejezéséhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU „teljesen kiegyensúlyozott” megállapodásra törekszik Washingtonnal a Trump által a további vámok alkalmazására bevezetett 90 napos szünet alatt. A Bizottság elnöke azonban figyelmeztetett, hogy készen áll a transzatlanti kereskedelmi háború drámai kiterjesztésére a szolgáltatásokra, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, beleértve a digitális reklámbevételekre kivetett adót, amely olyan technológiai csoportokat sújtana, mint a Meta, a Google és a Facebook.
„Megtorló intézkedéseket dolgozunk ki” - mondta von der Leyen, kifejtve, hogy ezek között szerepelhet az EU kényszerítés elleni eszközének alkalmazása, amely a szolgáltatásexportot sújthatja. „Az ellenintézkedések széles skálája áll rendelkezésre arra az esetre, ha a tárgyalások nem lennének kielégítőek”. Elmondta, hogy ez magában foglalhatja az USA és az EU közötti szolgáltatáskereskedelemre kivetett vámokat, hangsúlyozva, hogy a pontos intézkedések a Washingtonnal folytatott tárgyalások eredményétől függnek majd. Példaként említette, hogy a digitális szolgáltatások reklámbevételeire adót vethetnének ki. Az intézkedés az egységes piac egészén alkalmazott vám lenne. Ez eltér a digitális forgalmi adótól, amelyet a tagállamok külön-külön vetnek ki.
Von der Leyen, az EU végrehajtó testületének vezetője szerint Trump kereskedelmi háborúja fordulópontot hozott a globális kereskedelemben. „Ez egy fordulópont az Egyesült Államokkal szemben, minden kétséget kizáróan” - mondta, hozzátéve: "Soha többé nem fogunk visszatérni a status quóhoz. Ennek nincsenek nyertesei, csak vesztesei” - folytatta, utalva a részvény- és kötvénypiacokon tapasztalható zavarokra. A Washingtonnal való tárgyalások szükségességére hivatkozva a Bizottság csütörtökön szüneteltette a múlt hónapban kivetett amerikai acél- és alumíniumvámok ellen tervezett megtorló intézkedéseket. Az intézkedések mintegy 21 milliárd euró értékű amerikai importot sújtottak volna, többek között baromfit, narancslevet és jachtokat.
Von der Leyen, aki az EU 27 tagállama nevében felügyeli a kereskedelempolitikát, elmondta, hogy a Bizottság korábban már megpróbált tárgyalni az Egyesült Államokkal, de azt mondták neki, hogy várjon Trump április 2-i bejelentéséig, amely alkalommal 20 százalékos vámot vetett ki az EU-ra. Nyilvánosan felajánlotta az ipari termékekre vonatkozó nulla a nulla ellenében vámmegállapodást, de ez kevés vonzerőt jelentett Washingtonban, ahol a tisztviselők az állítólagos uniós nem vámjellegű kereskedelmi akadályokra panaszkodnak, például az ÁFÁ-ra és a termékszabványokra. Von der Leyen kijelentette, hogy nyitott az uniós és az amerikai szabványok összehangolásának megvitatására, de úgy vélte, hogy ez valószínűleg korlátozott eredményeket hozna. "Szerintem mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy hol tudjuk összehangolni a normáinkat és szabványainkat, hogy megkönnyítsük az üzletmenetet. Szóval nyitott vagyok erre” - mondta.
Kizárta, hogy felülvizsgálják az EU „érinthetetlen”, a digitális tartalomra és a piaci erőre vonatkozó szabályozását, amelyre Trump tisztviselői az amerikai nagy technológiai cégekre kivetett adóként tekintenek. Az EU nem fog tárgyalni az ÁFÁ-ról sem, amely szerinte az amerikai forgalmi adóval egyenértékű: "Ezek nincsenek benne a tárgyalási csomagokban, mert ezek a mi szuverén döntéseink”. Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, az EU automatikusan újra életbe léptetné az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámokra válaszul tervezett megtorló intézkedéseket. Von der Leyen emellett azt mondta, hogy a Trump által úgynevezett kölcsönös vámokra vonatkozó további ellenintézkedések az USA-nak az EU-val szembeni hatalmas szolgáltatási többletét célozhatják.
Az amerikai elnök csak az árukat számolja bele a kereskedelmi számadatokba, a világ többi részébe exportált amerikai szolgáltatásokat nem veszi figyelembe. "A szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jó üzletet csinálnak az uniós piacon. És a szolgáltatások túlnyomó többsége, 80 százaléka az USA-ból érkezik. Tehát ismétlem, olyan tárgyalásos megoldást akarunk, amely a legjobb mindannyiunk számára” - mondta. Von der Leyen szerint Brüsszel olyan lépéseket is fontolgat, mint például az Egyesült Államokba irányuló fémhulladék-exportra kivetett esetleges illeték, mivel az amerikai acélművek nagy keresletet támasztanak az uniós szállítmányok iránt.
A globális kereskedelmi háború lehetséges tovagyűrűző hatásával kapcsolatban von der Leyen kijelentette, hogy az EU „nem fogja eltűrni”, hogy az amerikai vámok által sújtott kínai árukat Európába irányítsák át, és hozzátette, hogy Brüsszel „védintézkedéseket” fog tenni, ha egy új ellenőrzési mechanizmus a kínai import növekedését észleli Von der Leyen elmondta, hogy a héten egy telefonbeszélgetés során ezt a kínai miniszterelnöknek, Li Csiangnak is elmondta, aki azt válaszolta, hogy „ez a kockázat nem áll fenn, mert ezek a vámok ösztönöznék a fogyasztást Kínában”.
Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások kimenetelétől függetlenül Trump politikája radikálisan átalakította a globális kereskedelmi kapcsolatokat - mondta von der Leyen -, és tárgyalásokra sarkallta az EU-t és olyan hatalmakat, mint Malajzia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek. "A világ számos országának érdeke, hogy közelítsenek hozzánk, hogy kiegyensúlyozzuk a rendszert, és hogy a szabadkereskedelem a minőséggel, és ne a vámok terén versenyezzen” - mondta von der Leyen.
A kereskedelmi háború most arra ösztönzi a feleket, hogy „gondolkodjunk el azon, hogyan korszerűsíthetnénk, reformálhatnánk és stabilizálhatnánk a WTO-t. De a hangsúlyt a modernizációra és a reformra kell helyezni, nem lehet cél a jelenlegi állapotok megőrzése, mert túl sok nehézség van” - mondta. „Úgy értem, soha ne pazaroljunk el egy jó válságot.”