SG.hu
Grok, o3 és ELMo - miért van hülye nevük az MI-modelleknek?
Az összefüggéstelen elnevezéseknek hagyománya van a technológiai szektorban. A nevek célja sokkal inkább a csapatok szórakoztatása, mint a felhasználók vagy a marketingesek szempontjainak való megfelelés.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó OpenAI o3-mini nevű modelljének neve aranyos hangzású, amit a nagy kínai rivális, a Deepsek ellen terveztek, és egyben újabb példája az ágazat azon rejtélyes inkompetenciájának, hogy koherens neveket találjon ki. Az o3-mini hat hónappal a 4o mini után jelent meg. A 4o mini pedig a 4 után jelent meg, amely a 3.5 után jött ki.
Az OpenAI korábban értelmes számokat használt, így az MI-modelleket ugyanolyan könnyen nyomon lehetett követni, mint mondjuk az iPhone-kiadásokat. Amikor azonban a technológiai fejlődés következő nagy ugrása nehezen volt megragadható, a vállalat elnevezési stratégiája furcsa új irányokba indult el. Ahelyett, hogy 3-ról 4-re váltott volna, további betűkkel és szavakkal kezdett el bővülni. Természetesen az OpenAI is tisztában van a problémával. Tavaly Altman egyetértett egy kommentelővel, aki azt mondta, hogy szükség lenne az elnevezési rendszer átalakítására. Altman egyébként sem tűnik túlságosan lelkesnek az OpenAI nevezéktanáért. Cége leghíresebb terméke, a ChatGPT nevét "szörnyűnek” nevezte, és egy interjúalanyának azt mondta, hogy ha visszamehetne az időben valami mást választana.
A furcsa nevek természetesen technológiai hagyományok. Az iparág legismertebb vállalatai közül néhányat a 2000-es évek elején hoztak létre, amikor a képtelen szavakat még olcsón lehetett domainnévként megvásárolni - gondoljunk csak a Zynga, a Flickr és a Zillow nevekre. Az elmúlt évtized MI startupjai józanabb utat választottak (OpenAI, xAI stb.), de az ágazat máshol folytatta a szokást, például a Muppet nevű modell akronimáival: ELMo, Big BIRD és ERNIE. Ennek egyetlen oka volt, mégpedig hogy a kutatók szórakoztassák magukat és egymást.
A belső viccek és az olyan nevek, amelyek többet jelentenek a projekten dolgozó embereknek, mint azoknak, akik egy nap talán használni fogják azt, sok más, látszólag furcsa választást is megmagyaráznak - köztük Elon Musk chatbotját, a Grokot. A szó a műszaki szakemberek kifejezése arra, hogy megértsünk valamit (például hogy „grokolunk” egy dizájnt). Musk egy 1960-as évekbeli, Stranger in a Strange Land (Idegenben idegen földön) című sci-fi regényéből származik, amely egy marslakók által felnevelt emberről szól, aki a Földre utazik. Direkt úgy választották, hogy ne legyen rezonancia az átlagfelhasználókkal.
A Google tavaly átnevezte saját chatbotját Gemini névre, ami egyben a nagy nyelvi modelljének neve is. De mi köze van a Gemini névnek a mesterséges intelligenciához? Alapvetően semmi. A vállalat hivatalos magyarázatában megjegyzi, hogy a görög mitológiában szereplő ikerpárhoz kapcsolódó csillagképről van szó, és arra utal, hogy az MI asszisztensnek „kettős természetű, gyors alkalmazkodásra képes személyiséggel” kell rendelkeznie. De van egy másik, meggyőzőbb kiegészítés is. Gemini volt a neve annak a NASA-projektnek, amely az Apollo űrprogramot elindította. Ez tehát jelzi az alkalmazottaknak, hogy ez egy olyan ambiciózus projekt, amelynek ugyanolyan maradandó hatása van, mint a holdraszállásnak.
A nagy múltú fogyasztói értékesítéssel rendelkező vállalatok általában felhasználóbarátabb megközelítést alkalmaznak a mesterséges intelligencia terméknevek esetében. A Microsoft mesterséges intelligencia asszisztense a Copilot, ami jól jellemzi, hogy úgy segíti a felhasználókat, mint az első tiszt a kapitányt. Mégis, sokszor a fogyasztói központú vállalatok sem tudnak ellenállni annak, hogy elfajuljanak a dolgok. Az Apple megpróbálta eltéríteni az AI rövidítés feloldását azzal, hogy Apple Intelligence-nek nevezte el rendszerét. A koreai technológiai óriás LG még ennél is tovább ment, és otthoni mesterséges intelligencia rendszerét Affectionate Intelligence-nek (Szeretetteljes Intelligencia) nevezi.
Az OpenAI ChatGPT legalább fülbemászó. A GPT-rövidítés nem sokat segít abban, hogy megmagyarázza, mit csinál, de az megragadt összes generatív MI chatbot rövidítéseként. Tavaly azonban az OpenAI megerősítette, hogy megvásárolta a chat.com URL-címet, ami olyan találgatásokhoz vezetett, hogy esetleg megpróbálja elvetni az eredeti becenevet, és a ChatGPT-t egyszerűen Chat-nek nevezi át. Nem nehéz kitalálni, hogy ez valószínűleg milyen fogadtatásra találna, lásd a nyilvánosság nemtetszését Mark Zuckerberg azon döntése kapcsán, hogy a Facebookot Meta néven indította újra, a Google az anyavállalatát Alphabetnek nevezte el, Musk pedig a Twittert X-re nevezte át.
Végül a mesterséges intelligencia racionális elnevezési stratégiái érvényesülhetnek. A Dell nemrégiben jelentette be, hogy elhagyja az Inspironhoz hasonló számítógép almárkákat, és egyszerű, a Pro kifejezés köré épülő neveket alkalmaz a PC-ire. A Dell 1985-ben adta el első PC-jét. Ha a mesterséges intelligencia ugyanezt a pályát követi, akkor még körülbelül 40 évet kell várnunk.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó OpenAI o3-mini nevű modelljének neve aranyos hangzású, amit a nagy kínai rivális, a Deepsek ellen terveztek, és egyben újabb példája az ágazat azon rejtélyes inkompetenciájának, hogy koherens neveket találjon ki. Az o3-mini hat hónappal a 4o mini után jelent meg. A 4o mini pedig a 4 után jelent meg, amely a 3.5 után jött ki.
Az OpenAI korábban értelmes számokat használt, így az MI-modelleket ugyanolyan könnyen nyomon lehetett követni, mint mondjuk az iPhone-kiadásokat. Amikor azonban a technológiai fejlődés következő nagy ugrása nehezen volt megragadható, a vállalat elnevezési stratégiája furcsa új irányokba indult el. Ahelyett, hogy 3-ról 4-re váltott volna, további betűkkel és szavakkal kezdett el bővülni. Természetesen az OpenAI is tisztában van a problémával. Tavaly Altman egyetértett egy kommentelővel, aki azt mondta, hogy szükség lenne az elnevezési rendszer átalakítására. Altman egyébként sem tűnik túlságosan lelkesnek az OpenAI nevezéktanáért. Cége leghíresebb terméke, a ChatGPT nevét "szörnyűnek” nevezte, és egy interjúalanyának azt mondta, hogy ha visszamehetne az időben valami mást választana.
A furcsa nevek természetesen technológiai hagyományok. Az iparág legismertebb vállalatai közül néhányat a 2000-es évek elején hoztak létre, amikor a képtelen szavakat még olcsón lehetett domainnévként megvásárolni - gondoljunk csak a Zynga, a Flickr és a Zillow nevekre. Az elmúlt évtized MI startupjai józanabb utat választottak (OpenAI, xAI stb.), de az ágazat máshol folytatta a szokást, például a Muppet nevű modell akronimáival: ELMo, Big BIRD és ERNIE. Ennek egyetlen oka volt, mégpedig hogy a kutatók szórakoztassák magukat és egymást.
A belső viccek és az olyan nevek, amelyek többet jelentenek a projekten dolgozó embereknek, mint azoknak, akik egy nap talán használni fogják azt, sok más, látszólag furcsa választást is megmagyaráznak - köztük Elon Musk chatbotját, a Grokot. A szó a műszaki szakemberek kifejezése arra, hogy megértsünk valamit (például hogy „grokolunk” egy dizájnt). Musk egy 1960-as évekbeli, Stranger in a Strange Land (Idegenben idegen földön) című sci-fi regényéből származik, amely egy marslakók által felnevelt emberről szól, aki a Földre utazik. Direkt úgy választották, hogy ne legyen rezonancia az átlagfelhasználókkal.
A Google tavaly átnevezte saját chatbotját Gemini névre, ami egyben a nagy nyelvi modelljének neve is. De mi köze van a Gemini névnek a mesterséges intelligenciához? Alapvetően semmi. A vállalat hivatalos magyarázatában megjegyzi, hogy a görög mitológiában szereplő ikerpárhoz kapcsolódó csillagképről van szó, és arra utal, hogy az MI asszisztensnek „kettős természetű, gyors alkalmazkodásra képes személyiséggel” kell rendelkeznie. De van egy másik, meggyőzőbb kiegészítés is. Gemini volt a neve annak a NASA-projektnek, amely az Apollo űrprogramot elindította. Ez tehát jelzi az alkalmazottaknak, hogy ez egy olyan ambiciózus projekt, amelynek ugyanolyan maradandó hatása van, mint a holdraszállásnak.
A nagy múltú fogyasztói értékesítéssel rendelkező vállalatok általában felhasználóbarátabb megközelítést alkalmaznak a mesterséges intelligencia terméknevek esetében. A Microsoft mesterséges intelligencia asszisztense a Copilot, ami jól jellemzi, hogy úgy segíti a felhasználókat, mint az első tiszt a kapitányt. Mégis, sokszor a fogyasztói központú vállalatok sem tudnak ellenállni annak, hogy elfajuljanak a dolgok. Az Apple megpróbálta eltéríteni az AI rövidítés feloldását azzal, hogy Apple Intelligence-nek nevezte el rendszerét. A koreai technológiai óriás LG még ennél is tovább ment, és otthoni mesterséges intelligencia rendszerét Affectionate Intelligence-nek (Szeretetteljes Intelligencia) nevezi.
Az OpenAI ChatGPT legalább fülbemászó. A GPT-rövidítés nem sokat segít abban, hogy megmagyarázza, mit csinál, de az megragadt összes generatív MI chatbot rövidítéseként. Tavaly azonban az OpenAI megerősítette, hogy megvásárolta a chat.com URL-címet, ami olyan találgatásokhoz vezetett, hogy esetleg megpróbálja elvetni az eredeti becenevet, és a ChatGPT-t egyszerűen Chat-nek nevezi át. Nem nehéz kitalálni, hogy ez valószínűleg milyen fogadtatásra találna, lásd a nyilvánosság nemtetszését Mark Zuckerberg azon döntése kapcsán, hogy a Facebookot Meta néven indította újra, a Google az anyavállalatát Alphabetnek nevezte el, Musk pedig a Twittert X-re nevezte át.
Végül a mesterséges intelligencia racionális elnevezési stratégiái érvényesülhetnek. A Dell nemrégiben jelentette be, hogy elhagyja az Inspironhoz hasonló számítógép almárkákat, és egyszerű, a Pro kifejezés köré épülő neveket alkalmaz a PC-ire. A Dell 1985-ben adta el első PC-jét. Ha a mesterséges intelligencia ugyanezt a pályát követi, akkor még körülbelül 40 évet kell várnunk.