SG.hu
A párizsi nagy MI csúcstalálkozó tanulsága, hogy Európa megbánta a szabályozást
Egy versenyen a gyorsabb legyőzi a biztonságosabbat, és ez alól a mesterséges intelligencia sem kivétel. Úgy tűnik, Európa is rájött erre, és most kinyírják az MI-t blokkoló szabályozást - ahogy mindenki más is.
A világ vezetői, technológiai mogulok és különféle csatlósok Párizsban gyűltek össze nemrég egy csúcstalálkozón, egy olyan konferencián, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közösen rendezett, hogy megvitassanak egy sor, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdést. Az eseményen három amerikai MI-cég vezetője volt jelen, Sam Altman az OpenAI-tól, Dario Amodei az Anthropic-tól és Demis Hassabis a Google DeepMind-tól, és mellettük persze számos prominens MI-vezető, tudományos kutató és civil társadalmi csoport.
Az MI-csúcstalálkozó alaphangulata az volt, hogy Európa - amely az elmúlt évtizedben szigorú törvényeket hozott az adatvédelemről és a közösségi médiáról, és az Európai Unió MI-törvényével a technológia szabályozásának élére állt - úgy tűnik, meggondolta magát. Macron, aki bejelentette, hogy 112,5 milliárd dolláros magánberuházást eszközölnek a francia MI ökoszisztémába, korábban is különösen óvakodott attól, hogy lemaradjon. A francia MI startup, a Mistral élharcosa lett, és ellenezte a „büntető” szabályozást, amely csökkentheti az ország technológiai szektorának versenyképességét.
A technológiai vállalatok (és lobbistáik) értékelik a segítséget. De valószínűleg már túl késő megállítani az MI-törvényt, amely a tervek szerint jövőre lépcsőzetesen lép hatályba. Az amerikai MI-vezetők Európát nagy piaci potenciállal bíró, de nehéz terepnek tartják, például Indiával összehasonlítva, ahol a szabályozás viszonylag laza.
A párizsi MI-csúcstalálkozó valójában a harmadik volt a globális MI-csúcstalálkozók sorában. Az első kettő - amelyet 2023-ban Nagy-Britanniában és tavaly Dél-Koreában tartottak - sokkal inkább a fejlett MI-rendszerek lehetséges kockázataira és ártalmaira összpontosított, egészen az emberiség kihalásáig. Párizsban azonban a vészmadárkodás háttérbe szorult a technológia lehetőségeinek napfényesebb, optimistább látásmódja javára. Olyan panelbeszélgetésekre hívtak előadókat, akik az MI azon képességéről beszéltek, hogy felgyorsíthatja a fejlődést olyan területeken, mint az orvostudomány és az éghajlatkutatás, és az MI kockázatairól szóló borúlátóbb beszédek csak nem hivatalos kísérő rendezvényekre korlátozódtak. A csúcstalálkozó hivatalos nyilatkozatát pedig, amelyet - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia alá sem írt - MI biztonsági csoportok kifogásoltak, mert túl kevés figyelmet fordított a katasztrófakockázatokra.
Mindez részben Macron és adminisztrációja szándékos döntését tükrözi, hogy az MI pozitív oldalát hangsúlyozzák - egyikük, Anne Bouverot, a csúcstalálkozó különmegbízottja a nyitóbeszéde során külön megemlítette az MI biztonságára összpontosító emberek "eltúlzott félelmeit". De ez egy nagyobb változást is tükröz az iparágon belül, mert a cégek a jelek szerint felismerték, hogy a döntéshozókat könnyebb lelkesíteni az MI támogatásáért, ha nem aggódnak amiatt, hogy az meg fogja őket ölni.
Ursula von der Leyen bátran bejelentette, hogy Európa csatlakozik az MI-versenyhez, és kijelentette, hogy „a globális vezető szerep még mindig megragadható”. Az Egyesült Államokban Trump eltörölte Biden végrehajtó rendeletét a biztonságos MI-fejlesztésről, és bejelentette, hogy 500 milliárd eurós, teljes egészében magánfinanszírozású MI-infrastruktúra-projektet indít. Kinek kellenek szabályok, ha van tőke? Az Egyesült Királyságban Keir Starmer fordulatot hajtott végre, és a növekedést helyezi előtérbe, miután a választások előtt még a mesterséges intelligencia szabályozására összpontosított. Még a vállalatok kordában tartására hivatott hatóságoknak is növekedési célokat kell teljesíteniük. A brit versenyfelügyelet, a CMA (Competition and Markets Authority) elnökét kirúgták, és egy volt Amazon-vezetővel váltották fel "a növekedés fellendítése érdekében”, miután több MI-partnerséget is ki akart vizsgálni.
Máshol ugyanez a helyzet. India, Brazília és a többi nem nyugati ország azért versenyzik, "meleg és szabályozásmentes” környezetet teremtsenek a mesterséges intelligencia fejlesztések számára. Ez egy klasszikus fogoly dilemma: elméletileg a világnak jót tennének a biztonságosabb MI-szabványok, de a gyakorlatban az az ország nyer, amelyik elsőként hagyja el azokat. Ha szabályozol, lemaradsz. Európa megkapta az üzenetet. Most azon van, hogy visszavegye a szabályozást, és pénzt csoportosítson át a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Párizsban von der Leyen, Emmanuel Macron és Henna Virkkunen, az EU technológiai vezetője újra és újra hangoztatta azon törekvéseit, hogy egyszerűsítsék azokat a jogszabályokat, amelyeket az EU a digitális szabályozás globális aranyzsinórjaként hirdetett meg. De közvetlenül a csúcstalálkozó után a Bizottság visszavonta a felelősségről szóló irányelvet, amely a mérföldkőnek számító uniós MI-törvényt hivatott kiegészíteni, amely az egyszerűsítési erőfeszítések közepette maga is bizonytalan jövő elé néz.
Aki pedig aggódik az új szabályok miatt, ne féljen. A Kommunikációs Hálózatok, Tartalmak és Technológiák Főigazgatóságától (Directorate General for Communications Networks, Content and Technology) "a következő öt évben” nem érkezik semmilyen MI-szabályozás - erősítette meg a főigazgatóság vezetője, Roberto Viola egy mai panelbeszélgetésen. Macron bejelentette, hogy Franciaország 109 milliárd eurót vonzott be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokba, míg von der Leyen egy 150 milliárd eurós magánkezdeményezést támogat az EU mesterséges intelligencia-bajnokai számára, és milliárdos európai közberuházásokat jelentett be a további növekedés ösztönzésére.
A valóság az, hogy a mesterséges intelligencia túl gyorsan változik és túl sok ágazatot érint ahhoz, hogy jogbizonytalanság nélkül lehessen szabályozni. A világ már évek óta Európát használja ki, arra támaszkodva, hogy a kontinens mérsékli ezt a bizonytalanságot, és élvezik a „brüsszeli hatást”. Most azonban, amikor a szervezet egy ellenséges geopolitikai környezetben küzd, hajlandó feladni a világ szabályozási mércéjének szerepét, és megoldatlanul hagyni a fogoly dilemmáját. Persze lenne megoldás: az együttműködés. Párizsban azonban az EU elszalasztotta a legjobb esélyét arra, hogy a vállalatokat rávegye a biztonsági keretrendszerek betartására, valamint arra, hogy nemzetközi információmegosztási és végrehajtási intézmények létrehozására törekedjenek. Ehelyett inkább megmutatta, mennyire utálja a növekedést veszélyeztető szabályozást. Ha már Európát sem érdekli, miért érdekelné ez bárkit is?
A világ vezetői, technológiai mogulok és különféle csatlósok Párizsban gyűltek össze nemrég egy csúcstalálkozón, egy olyan konferencián, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közösen rendezett, hogy megvitassanak egy sor, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdést. Az eseményen három amerikai MI-cég vezetője volt jelen, Sam Altman az OpenAI-tól, Dario Amodei az Anthropic-tól és Demis Hassabis a Google DeepMind-tól, és mellettük persze számos prominens MI-vezető, tudományos kutató és civil társadalmi csoport.
Az MI-csúcstalálkozó alaphangulata az volt, hogy Európa - amely az elmúlt évtizedben szigorú törvényeket hozott az adatvédelemről és a közösségi médiáról, és az Európai Unió MI-törvényével a technológia szabályozásának élére állt - úgy tűnik, meggondolta magát. Macron, aki bejelentette, hogy 112,5 milliárd dolláros magánberuházást eszközölnek a francia MI ökoszisztémába, korábban is különösen óvakodott attól, hogy lemaradjon. A francia MI startup, a Mistral élharcosa lett, és ellenezte a „büntető” szabályozást, amely csökkentheti az ország technológiai szektorának versenyképességét.
A technológiai vállalatok (és lobbistáik) értékelik a segítséget. De valószínűleg már túl késő megállítani az MI-törvényt, amely a tervek szerint jövőre lépcsőzetesen lép hatályba. Az amerikai MI-vezetők Európát nagy piaci potenciállal bíró, de nehéz terepnek tartják, például Indiával összehasonlítva, ahol a szabályozás viszonylag laza.
A párizsi MI-csúcstalálkozó valójában a harmadik volt a globális MI-csúcstalálkozók sorában. Az első kettő - amelyet 2023-ban Nagy-Britanniában és tavaly Dél-Koreában tartottak - sokkal inkább a fejlett MI-rendszerek lehetséges kockázataira és ártalmaira összpontosított, egészen az emberiség kihalásáig. Párizsban azonban a vészmadárkodás háttérbe szorult a technológia lehetőségeinek napfényesebb, optimistább látásmódja javára. Olyan panelbeszélgetésekre hívtak előadókat, akik az MI azon képességéről beszéltek, hogy felgyorsíthatja a fejlődést olyan területeken, mint az orvostudomány és az éghajlatkutatás, és az MI kockázatairól szóló borúlátóbb beszédek csak nem hivatalos kísérő rendezvényekre korlátozódtak. A csúcstalálkozó hivatalos nyilatkozatát pedig, amelyet - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia alá sem írt - MI biztonsági csoportok kifogásoltak, mert túl kevés figyelmet fordított a katasztrófakockázatokra.
Mindez részben Macron és adminisztrációja szándékos döntését tükrözi, hogy az MI pozitív oldalát hangsúlyozzák - egyikük, Anne Bouverot, a csúcstalálkozó különmegbízottja a nyitóbeszéde során külön megemlítette az MI biztonságára összpontosító emberek "eltúlzott félelmeit". De ez egy nagyobb változást is tükröz az iparágon belül, mert a cégek a jelek szerint felismerték, hogy a döntéshozókat könnyebb lelkesíteni az MI támogatásáért, ha nem aggódnak amiatt, hogy az meg fogja őket ölni.
Ursula von der Leyen bátran bejelentette, hogy Európa csatlakozik az MI-versenyhez, és kijelentette, hogy „a globális vezető szerep még mindig megragadható”. Az Egyesült Államokban Trump eltörölte Biden végrehajtó rendeletét a biztonságos MI-fejlesztésről, és bejelentette, hogy 500 milliárd eurós, teljes egészében magánfinanszírozású MI-infrastruktúra-projektet indít. Kinek kellenek szabályok, ha van tőke? Az Egyesült Királyságban Keir Starmer fordulatot hajtott végre, és a növekedést helyezi előtérbe, miután a választások előtt még a mesterséges intelligencia szabályozására összpontosított. Még a vállalatok kordában tartására hivatott hatóságoknak is növekedési célokat kell teljesíteniük. A brit versenyfelügyelet, a CMA (Competition and Markets Authority) elnökét kirúgták, és egy volt Amazon-vezetővel váltották fel "a növekedés fellendítése érdekében”, miután több MI-partnerséget is ki akart vizsgálni.
Máshol ugyanez a helyzet. India, Brazília és a többi nem nyugati ország azért versenyzik, "meleg és szabályozásmentes” környezetet teremtsenek a mesterséges intelligencia fejlesztések számára. Ez egy klasszikus fogoly dilemma: elméletileg a világnak jót tennének a biztonságosabb MI-szabványok, de a gyakorlatban az az ország nyer, amelyik elsőként hagyja el azokat. Ha szabályozol, lemaradsz. Európa megkapta az üzenetet. Most azon van, hogy visszavegye a szabályozást, és pénzt csoportosítson át a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Párizsban von der Leyen, Emmanuel Macron és Henna Virkkunen, az EU technológiai vezetője újra és újra hangoztatta azon törekvéseit, hogy egyszerűsítsék azokat a jogszabályokat, amelyeket az EU a digitális szabályozás globális aranyzsinórjaként hirdetett meg. De közvetlenül a csúcstalálkozó után a Bizottság visszavonta a felelősségről szóló irányelvet, amely a mérföldkőnek számító uniós MI-törvényt hivatott kiegészíteni, amely az egyszerűsítési erőfeszítések közepette maga is bizonytalan jövő elé néz.
Aki pedig aggódik az új szabályok miatt, ne féljen. A Kommunikációs Hálózatok, Tartalmak és Technológiák Főigazgatóságától (Directorate General for Communications Networks, Content and Technology) "a következő öt évben” nem érkezik semmilyen MI-szabályozás - erősítette meg a főigazgatóság vezetője, Roberto Viola egy mai panelbeszélgetésen. Macron bejelentette, hogy Franciaország 109 milliárd eurót vonzott be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokba, míg von der Leyen egy 150 milliárd eurós magánkezdeményezést támogat az EU mesterséges intelligencia-bajnokai számára, és milliárdos európai közberuházásokat jelentett be a további növekedés ösztönzésére.
A valóság az, hogy a mesterséges intelligencia túl gyorsan változik és túl sok ágazatot érint ahhoz, hogy jogbizonytalanság nélkül lehessen szabályozni. A világ már évek óta Európát használja ki, arra támaszkodva, hogy a kontinens mérsékli ezt a bizonytalanságot, és élvezik a „brüsszeli hatást”. Most azonban, amikor a szervezet egy ellenséges geopolitikai környezetben küzd, hajlandó feladni a világ szabályozási mércéjének szerepét, és megoldatlanul hagyni a fogoly dilemmáját. Persze lenne megoldás: az együttműködés. Párizsban azonban az EU elszalasztotta a legjobb esélyét arra, hogy a vállalatokat rávegye a biztonsági keretrendszerek betartására, valamint arra, hogy nemzetközi információmegosztási és végrehajtási intézmények létrehozására törekedjenek. Ehelyett inkább megmutatta, mennyire utálja a növekedést veszélyeztető szabályozást. Ha már Európát sem érdekli, miért érdekelné ez bárkit is?