SG.hu
Macron enyhébb szabályozást javasol az európai MI-boom ösztönzésére
A párizsi csúcstalálkozó számos résztvevője azonban attól tart, hogy az MI kockázatait figyelmen kívül hagyják, miközben a kontinens igyekszik lépést tartani az Egyesült Államokkal és Kínával.
A mesterséges intelligencia versenyfutása egyre inkább felgyorsul az Egyesült Államok és Kína között - de Európát se hagyjuk ki ebből - így kezdte Emmanuel Macron francia elnök a nyitóbeszédét a párizsi MI-csúcstalálkozón. Az eseményen kormányzati és technológiai vezetők, tudományos szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák az MI-t övező reményeket, valamint a gyorsan fejlődő technológia által gerjesztett gazdasági és társadalmi zavaroktól való félelmeket. "Visszatértünk a versenybe” - mondta Macron a Grand Palais magasba törő acél- és üvegtetője alatt, a kiállítóteremben, ahol Franciaország és India összefogott a csúcstalálkozó megtartására.
Macron szerint kulcsfontosságú olyan mesterséges intelligencia kifejlesztése, amely „az emberiség szolgálatában áll”, és amelyet szabályoznak, hogy megóvják a veszélyes buktatóktól. Ugyanakkor sürgette Európát, hogy csökkentse a bürokráciát, támogasson több MI startupot és fektessen be a számítástechnikai képességekbe. Szerinte Európa gyakran túl lassú a befektetők számára. "Egyszerűsíteni fogunk” - mondta Macron. "Nemzeti és európai szinten nagyon világos, hogy újra kell szinkronizálnunk a világ többi részével”. A keddig tartó csúcstalálkozón részt vesz többek között Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, Zhang Guoqing, Kína miniszterelnök-helyettese, valamint JD Vance amerikai alelnök, aki első tengerentúli útját teszi meg.
Franciaország a csúcstalálkozót kulcsfontosságú pillanatnak tekinti az európai MI-befektetések ösztönzésére, a fogyasztóknak a gyorsan fejlődő technológiával való megismertetésére, valamint arra, hogy Európát a globális versenyben - ahol az Egyesült Államok és Kína a legnagyobb játékosok - nem csupán vezető szabályozónak, hanem élharcosnak pozícionálja. "Szeretnénk kihasználni ezt a csúcstalálkozót, hogy kihasználjuk a lehetőséget és gyorsabban haladjunk” - mondta Macron, aki az általa 'Notre-Dame-stratégiának' nevezett megoldást dicsérte, amelyet a francia főváros tűzvész sújtotta katedrálisának szűk ötéves határidőn belüli sikeres újjáépítéséről neveztek el. "Megmutattuk a világ többi részének, hogy ha világos ütemterv mellett kötelezzük el magunkat, akkor képesek vagyunk teljesíteni” - mondta.
A más országokban tartott hasonló találkozókon gyakran az MI potenciális kockázatai kerültek a középpontba a gazdasági felfordulás, a dezinformáció és a nemzetbiztonság szempontjából - mint például a 2023-as brit csúcstalálkozón, amely a technológia potenciálisan „katasztrofális” következményére figyelmeztetett. Ezek az aggodalmak továbbra is fennállnak. "Az elmúlt évtized nagy része arról szólt, hogy a technológia szétszakít bennünket” - mondta Fei-Fei Li, a Stanford informatika professzora és az egyetem Emberközpontú MI Intézetének társigazgatója a csúcstalálkozón. "Az MI egy újabb útelágazásnál tart. Christy Hoffman, az UNI Global Union főtitkára szerint „fennáll a veszélye annak, hogy az MI az egyenlőtlenség egy újabb motorjává válik, és az emberek attól tartanak, hogy tovább csökkenti az autonómiájukat, vagy teljesen kiváltja őket”.
A globális hangulat azonban megváltozott, ahogy az MI széles körben terjed, és az országok azon versengenek, hogy megépítsék a technológia következő óriását. A múlt hónapban Trump elnök bejelentette az úgynevezett Stargate kezdeményezést, amely a következő négy évben akár 500 milliárd dollárt is fordít az MI-t működtető számítástechnikai infrastruktúrába. Kína pedig sokkolta a technológiai világot a DeepSeek nevű céggel, amely az amerikai társaihoz képest töredékáron fejlesztett ki nagy teljesítményű mesterséges intelligenciát. "Ha növekedést, munkahelyeket és fejlődést akarunk, akkor lehetővé kell tennünk az innovátorok számára, hogy újítsanak, az építőknek, hogy építsenek, és a fejlesztőknek, hogy fejlesszenek” - írta Altman a Le Monde című francia napilapban a találkozóra időzített véleménycikkében. „A tétlenség kockázata túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.”
Macron prioritása annak biztosítása, hogy Európa ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött a fejlesztések túlszabályozásával. Elismerte a szabályozás szükségességét - például a szellemi tulajdon védelme érdekében -, de az MI előnyeit is hangoztatta, „a haladás félelmetes technológiai és tudományos forradalmának” nevezve azt. "Ha az innováció előtt szabályozunk, akkor nem lesz saját innovációnk” - mondta Macron vasárnap a France 2 televíziónak. A konferencián részt vevő befektetők osztották nézetét, de arra figyelmeztettek, hogy Európa nem olyan versenyképes, mint az Egyesült Államok vagy Kína, mert több rétegű szabályozás, magasabb adók és kevesebb pénzügyi ösztönző van.
Macron szerint Franciaország jó helyzetben van ahhoz, hogy Európa vezetője legyen az MI-ben, részben azért, mert az ország az áram 70 százalékát atomenergiából nyeri, ami lehetővé teszi, hogy az energiaigényes adatközpontokat úgy támogassa, hogy ne veszélyeztesse az éghajlatváltozással kapcsolatos céljait. "Van egy jó barátom az óceán túloldalán, aki azt mondja: „Fúrj, bébi, fúrj”” - mondta Macron, utalva Trump ígéretére, miszerint megkönnyíti az olajfúrási engedélyek megszerzését az Egyesült Államokban. "Itt nincs szükség fúrásra.” Macron a csúcstalálkozón egy több mint 100 milliárd eurós, az információs technológiához kapcsolódó beruházást jelentett be Franciaországban, beleértve egy megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel egy franciaországi információs technológiai adatközpont és campus finanszírozásáról.
A francia elnök emellett az általa „európai és francia patriotizmusnak” nevezett „európai és francia hazafiság” mellett érvelt a következő MI-vezetők kitermelése érdekében. Többször is sürgette a résztvevőket, hogy töltsék le a Mistral, Franciaország vezető MI-startupja által kifejlesztett chatbotot, és dicsérte a vállalat Stellantisszal kötött partnerségét, mely szerint az autógyártó járműveit a Mistral technológiájával szerelik fel. "Az európaiaknak és a világnak is gyorsabban el kell sajátítania a technológiát” - mondta Arthur Mensch, a Mistral vezérigazgatója a csúcstalálkozón.
A konferencia azonban a világ vezetői előtt álló egyik legégetőbb problémát is felszínre hozta: hogyan maradjunk az egyre növekvő mesterséges intelligencia fegyverkezési verseny élén, miközben kezeljük az ezzel járó félelmeket, amelyek a munkahelyek elvesztésétől a „deepfake” félretájékoztatásig terjednek. "Szeretném megtalálni az egyensúlyt az EU-ban az MI innováció ösztönzése és a legsúlyosabb kockázatok mérséklése között” - mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai, élükön az olyan amerikai óriásokkal, mint a Meta, a Google és az OpenAI, gyors fejlődést sürgetnek, enyhébb szabályozással és annak a gondolatnak a globális elfogadásával, hogy az MI az emberiséget fogja szolgálni, nem pedig károsítani. A párizsi csúcstalálkozón részt vevő szabályozók, civil társadalmi aktivisták és szakszervezeti vezetők azonban arra figyelmeztettek, hogy széles körben aggodalomra adnak okot azon emberek milliói, akiknek a munkáját és életmódját leginkább érinti majd a gyors átalakulás. "Elveszítjük a közös emberi sors érzését?” - kérdezte Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államtitkára. „Biztosítanunk kell, hogy az MI kiaknázza az emberiség helyzetének javítását szolgáló lehetőségeit”.
Az Airbus, a világ legnagyobb repülőgépgyártója is fellépett, és közölte, hogy az MI-t számos tevékenységébe integrálta, beleértve a fejlesztést és a biztonságot. Az Airbus egyike annak a több mint 60 vállalatnak, amelyek csatlakoztak az EU AI Champions Initiative nevű kezdeményezéséhez, amely arra szólítja fel Európát, hogy globális vezető szerepet töltsön be a technológiában. A világ egyik legnagyobb védelmi berendezés-gyártójaként az Airbus egyre inkább integrálja az MI-t védelmi alkalmazásaiba, ami etikai kérdéseket vet fel. A csúcstalálkozón Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója elismerte, hogy „a dolgok nagyon gyorsan fejlődnek”, de a globális vezetőknek meg kell győződniük arról, hogy az MI-nek „jót kell tennie a társadalomnak. Ez azt is magában foglalja, hogy ne engedjék, hogy az MI átvegye a vezetői széket - tette hozzá. "Lényeges, hogy az ember is a folyamat része maradjon - hogy valaki, aki ember, felelős legyen” - mondta Faury.
A mesterséges intelligencia versenyfutása egyre inkább felgyorsul az Egyesült Államok és Kína között - de Európát se hagyjuk ki ebből - így kezdte Emmanuel Macron francia elnök a nyitóbeszédét a párizsi MI-csúcstalálkozón. Az eseményen kormányzati és technológiai vezetők, tudományos szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák az MI-t övező reményeket, valamint a gyorsan fejlődő technológia által gerjesztett gazdasági és társadalmi zavaroktól való félelmeket. "Visszatértünk a versenybe” - mondta Macron a Grand Palais magasba törő acél- és üvegtetője alatt, a kiállítóteremben, ahol Franciaország és India összefogott a csúcstalálkozó megtartására.
Macron szerint kulcsfontosságú olyan mesterséges intelligencia kifejlesztése, amely „az emberiség szolgálatában áll”, és amelyet szabályoznak, hogy megóvják a veszélyes buktatóktól. Ugyanakkor sürgette Európát, hogy csökkentse a bürokráciát, támogasson több MI startupot és fektessen be a számítástechnikai képességekbe. Szerinte Európa gyakran túl lassú a befektetők számára. "Egyszerűsíteni fogunk” - mondta Macron. "Nemzeti és európai szinten nagyon világos, hogy újra kell szinkronizálnunk a világ többi részével”. A keddig tartó csúcstalálkozón részt vesz többek között Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, Zhang Guoqing, Kína miniszterelnök-helyettese, valamint JD Vance amerikai alelnök, aki első tengerentúli útját teszi meg.
Franciaország a csúcstalálkozót kulcsfontosságú pillanatnak tekinti az európai MI-befektetések ösztönzésére, a fogyasztóknak a gyorsan fejlődő technológiával való megismertetésére, valamint arra, hogy Európát a globális versenyben - ahol az Egyesült Államok és Kína a legnagyobb játékosok - nem csupán vezető szabályozónak, hanem élharcosnak pozícionálja. "Szeretnénk kihasználni ezt a csúcstalálkozót, hogy kihasználjuk a lehetőséget és gyorsabban haladjunk” - mondta Macron, aki az általa 'Notre-Dame-stratégiának' nevezett megoldást dicsérte, amelyet a francia főváros tűzvész sújtotta katedrálisának szűk ötéves határidőn belüli sikeres újjáépítéséről neveztek el. "Megmutattuk a világ többi részének, hogy ha világos ütemterv mellett kötelezzük el magunkat, akkor képesek vagyunk teljesíteni” - mondta.
A más országokban tartott hasonló találkozókon gyakran az MI potenciális kockázatai kerültek a középpontba a gazdasági felfordulás, a dezinformáció és a nemzetbiztonság szempontjából - mint például a 2023-as brit csúcstalálkozón, amely a technológia potenciálisan „katasztrofális” következményére figyelmeztetett. Ezek az aggodalmak továbbra is fennállnak. "Az elmúlt évtized nagy része arról szólt, hogy a technológia szétszakít bennünket” - mondta Fei-Fei Li, a Stanford informatika professzora és az egyetem Emberközpontú MI Intézetének társigazgatója a csúcstalálkozón. "Az MI egy újabb útelágazásnál tart. Christy Hoffman, az UNI Global Union főtitkára szerint „fennáll a veszélye annak, hogy az MI az egyenlőtlenség egy újabb motorjává válik, és az emberek attól tartanak, hogy tovább csökkenti az autonómiájukat, vagy teljesen kiváltja őket”.
A globális hangulat azonban megváltozott, ahogy az MI széles körben terjed, és az országok azon versengenek, hogy megépítsék a technológia következő óriását. A múlt hónapban Trump elnök bejelentette az úgynevezett Stargate kezdeményezést, amely a következő négy évben akár 500 milliárd dollárt is fordít az MI-t működtető számítástechnikai infrastruktúrába. Kína pedig sokkolta a technológiai világot a DeepSeek nevű céggel, amely az amerikai társaihoz képest töredékáron fejlesztett ki nagy teljesítményű mesterséges intelligenciát. "Ha növekedést, munkahelyeket és fejlődést akarunk, akkor lehetővé kell tennünk az innovátorok számára, hogy újítsanak, az építőknek, hogy építsenek, és a fejlesztőknek, hogy fejlesszenek” - írta Altman a Le Monde című francia napilapban a találkozóra időzített véleménycikkében. „A tétlenség kockázata túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.”
Macron prioritása annak biztosítása, hogy Európa ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött a fejlesztések túlszabályozásával. Elismerte a szabályozás szükségességét - például a szellemi tulajdon védelme érdekében -, de az MI előnyeit is hangoztatta, „a haladás félelmetes technológiai és tudományos forradalmának” nevezve azt. "Ha az innováció előtt szabályozunk, akkor nem lesz saját innovációnk” - mondta Macron vasárnap a France 2 televíziónak. A konferencián részt vevő befektetők osztották nézetét, de arra figyelmeztettek, hogy Európa nem olyan versenyképes, mint az Egyesült Államok vagy Kína, mert több rétegű szabályozás, magasabb adók és kevesebb pénzügyi ösztönző van.
Macron szerint Franciaország jó helyzetben van ahhoz, hogy Európa vezetője legyen az MI-ben, részben azért, mert az ország az áram 70 százalékát atomenergiából nyeri, ami lehetővé teszi, hogy az energiaigényes adatközpontokat úgy támogassa, hogy ne veszélyeztesse az éghajlatváltozással kapcsolatos céljait. "Van egy jó barátom az óceán túloldalán, aki azt mondja: „Fúrj, bébi, fúrj”” - mondta Macron, utalva Trump ígéretére, miszerint megkönnyíti az olajfúrási engedélyek megszerzését az Egyesült Államokban. "Itt nincs szükség fúrásra.” Macron a csúcstalálkozón egy több mint 100 milliárd eurós, az információs technológiához kapcsolódó beruházást jelentett be Franciaországban, beleértve egy megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel egy franciaországi információs technológiai adatközpont és campus finanszírozásáról.
A francia elnök emellett az általa „európai és francia patriotizmusnak” nevezett „európai és francia hazafiság” mellett érvelt a következő MI-vezetők kitermelése érdekében. Többször is sürgette a résztvevőket, hogy töltsék le a Mistral, Franciaország vezető MI-startupja által kifejlesztett chatbotot, és dicsérte a vállalat Stellantisszal kötött partnerségét, mely szerint az autógyártó járműveit a Mistral technológiájával szerelik fel. "Az európaiaknak és a világnak is gyorsabban el kell sajátítania a technológiát” - mondta Arthur Mensch, a Mistral vezérigazgatója a csúcstalálkozón.
A konferencia azonban a világ vezetői előtt álló egyik legégetőbb problémát is felszínre hozta: hogyan maradjunk az egyre növekvő mesterséges intelligencia fegyverkezési verseny élén, miközben kezeljük az ezzel járó félelmeket, amelyek a munkahelyek elvesztésétől a „deepfake” félretájékoztatásig terjednek. "Szeretném megtalálni az egyensúlyt az EU-ban az MI innováció ösztönzése és a legsúlyosabb kockázatok mérséklése között” - mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai, élükön az olyan amerikai óriásokkal, mint a Meta, a Google és az OpenAI, gyors fejlődést sürgetnek, enyhébb szabályozással és annak a gondolatnak a globális elfogadásával, hogy az MI az emberiséget fogja szolgálni, nem pedig károsítani. A párizsi csúcstalálkozón részt vevő szabályozók, civil társadalmi aktivisták és szakszervezeti vezetők azonban arra figyelmeztettek, hogy széles körben aggodalomra adnak okot azon emberek milliói, akiknek a munkáját és életmódját leginkább érinti majd a gyors átalakulás. "Elveszítjük a közös emberi sors érzését?” - kérdezte Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán államtitkára. „Biztosítanunk kell, hogy az MI kiaknázza az emberiség helyzetének javítását szolgáló lehetőségeit”.
Az Airbus, a világ legnagyobb repülőgépgyártója is fellépett, és közölte, hogy az MI-t számos tevékenységébe integrálta, beleértve a fejlesztést és a biztonságot. Az Airbus egyike annak a több mint 60 vállalatnak, amelyek csatlakoztak az EU AI Champions Initiative nevű kezdeményezéséhez, amely arra szólítja fel Európát, hogy globális vezető szerepet töltsön be a technológiában. A világ egyik legnagyobb védelmi berendezés-gyártójaként az Airbus egyre inkább integrálja az MI-t védelmi alkalmazásaiba, ami etikai kérdéseket vet fel. A csúcstalálkozón Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója elismerte, hogy „a dolgok nagyon gyorsan fejlődnek”, de a globális vezetőknek meg kell győződniük arról, hogy az MI-nek „jót kell tennie a társadalomnak. Ez azt is magában foglalja, hogy ne engedjék, hogy az MI átvegye a vezetői széket - tette hozzá. "Lényeges, hogy az ember is a folyamat része maradjon - hogy valaki, aki ember, felelős legyen” - mondta Faury.