SG.hu
"Töf, töf!" - a malacok röfögését próbálja megérteni az MI
Európai tudósok olyan mesterséges intelligencia algoritmust fejlesztettek ki, amely képes értelmezni a sertések hangjait. Céljuk egy olyan eszköz létrehozása, amely segíthet a gazdáknak javítani az állatok jólétét.
Elodie Mandel-Briefer, a Koppenhágai Egyetem viselkedésbiológusa, a tanulmány társvezetője szerint az algoritmus potenciálisan figyelmeztetheti a gazdákat a sertések negatív érzelmeire, és ezáltal javíthatja az állatok jólétét. A dán, német, svájci, francia, norvég és cseh egyetemek tudósai több ezer rögzített sertéshangot használtak fel különböző helyzetekben, többek között játék, elszigeteltség és az élelemért folytatott verseny során, és megállapították, hogy a röfögések és visítások pozitív vagy negatív érzelmekről árulkodnak.
Bár sok gazdálkodó már most is jól tudja azonosítani az állatok állapotát, ha megfigyeli őket a sertéskarámban, a meglévő eszközök többnyire a fizikai állapotukat mérik - mondta Mandel-Briefer. "Az állatok érzelmei központi szerepet játszanak az állatok jólétében, de ezt nem nagyon mérjük a gazdaságokban” - mondta. Az algoritmus kimutatta, hogy a szabad tartású vagy biogazdaságokban tartott sertések, amelyekben lehetőségük van kóborolni és ásni a földben, kevesebb stresszhívást produkáltak, mint a hagyományos módon nevelt sertések. A kutatók úgy vélik, hogy ez a módszer, ha egyszer teljesen ki lesz dolgozva, a gazdaságok címkézésére is használható lesz, segítve a fogyasztókat a tájékozott választásban.
"Ha az eszköz működik, a gazdáknak lesz egy olyan alkalmazás lesz a telefonjukon, amely le tudja fordítani, hogy mit mondanak a sertéseik az érzelmek szempontjából” - mondta Mandel-Briefer. A rövid morgások jellemzően pozitív érzelmeket jeleznek, míg a hosszú morgások gyakran kellemetlen érzéseket jeleznek, például amikor a sertések egymást lökdösik a vályú mellett. A magas frekvenciájú hangok, mint a sikolyok vagy a visítások általában azt jelentik, hogy a sertések stresszesek, például amikor fájdalmat éreznek, harcolnak, vagy amikor elválasztják őket egymástól.
A tudósok ezeket a megállapításokat egy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmus létrehozásához használták fel. "A mesterséges intelligencia segít nekünk mind a beérkező hatalmas mennyiségű hangok feldolgozásában, mind pedig azok automatikus osztályozásában” - mondta Mandel-Briefer.
Elodie Mandel-Briefer, a Koppenhágai Egyetem viselkedésbiológusa, a tanulmány társvezetője szerint az algoritmus potenciálisan figyelmeztetheti a gazdákat a sertések negatív érzelmeire, és ezáltal javíthatja az állatok jólétét. A dán, német, svájci, francia, norvég és cseh egyetemek tudósai több ezer rögzített sertéshangot használtak fel különböző helyzetekben, többek között játék, elszigeteltség és az élelemért folytatott verseny során, és megállapították, hogy a röfögések és visítások pozitív vagy negatív érzelmekről árulkodnak.
Bár sok gazdálkodó már most is jól tudja azonosítani az állatok állapotát, ha megfigyeli őket a sertéskarámban, a meglévő eszközök többnyire a fizikai állapotukat mérik - mondta Mandel-Briefer. "Az állatok érzelmei központi szerepet játszanak az állatok jólétében, de ezt nem nagyon mérjük a gazdaságokban” - mondta. Az algoritmus kimutatta, hogy a szabad tartású vagy biogazdaságokban tartott sertések, amelyekben lehetőségük van kóborolni és ásni a földben, kevesebb stresszhívást produkáltak, mint a hagyományos módon nevelt sertések. A kutatók úgy vélik, hogy ez a módszer, ha egyszer teljesen ki lesz dolgozva, a gazdaságok címkézésére is használható lesz, segítve a fogyasztókat a tájékozott választásban.
"Ha az eszköz működik, a gazdáknak lesz egy olyan alkalmazás lesz a telefonjukon, amely le tudja fordítani, hogy mit mondanak a sertéseik az érzelmek szempontjából” - mondta Mandel-Briefer. A rövid morgások jellemzően pozitív érzelmeket jeleznek, míg a hosszú morgások gyakran kellemetlen érzéseket jeleznek, például amikor a sertések egymást lökdösik a vályú mellett. A magas frekvenciájú hangok, mint a sikolyok vagy a visítások általában azt jelentik, hogy a sertések stresszesek, például amikor fájdalmat éreznek, harcolnak, vagy amikor elválasztják őket egymástól.
A tudósok ezeket a megállapításokat egy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmus létrehozásához használták fel. "A mesterséges intelligencia segít nekünk mind a beérkező hatalmas mennyiségű hangok feldolgozásában, mind pedig azok automatikus osztályozásában” - mondta Mandel-Briefer.