SG.hu

Globális informatikai hiba állította le a reptereket, bankokat és távközlési cégeket

Egy globális technológiai kiesés több iparág működését is megzavarta: a légitársaságok leállították a járatokat, egyes műsorszolgáltatók nem adtak adást, és a banki tevékenységtől kezdve az egészségügyig mindenhol rendszerproblémák léptek fel. A Microsoft közölte, hogy megoldotta a felhőszolgáltatások kiesését, amely több fapados légitársaságot is érintett, bár nem volt azonnal világos, hogy ezek kapcsolatban állnak-e egymással.

Nemzetközi hírügynökségek jelentése szerint egy Windowst érintő hiba világszerte akadályozza repülőterek, légitársaságok, vasutak, bankok és más nagy rendszerek működését, egyebek közt fennakadások vannak az összes spanyol repülőtéren, a berlini és az amszterdami repülőtéren, a legnagyobb brit vasúttársaságnál, a brit Sky tévétársaságnál, továbbá számos ausztráliai és új-zélandi vállalatnál. A Budapest Airport közlése szerint a Liszt Ferenc-repülőtéren a probléma a Eurowings, a Ryanair, a Turkish Airlines és a Wizz Air járatait érinti. Több légitársaság az utasfelvétel manuális elvégzése mellett döntött.

Az ausztrál kormány szerint a média, a bankok és a távközlési cégek által elszenvedett kiesések a Crowdstrike globális kiberbiztonsági cégnél felmerült problémához kapcsolódnak. A Crowdstrike által ügyfeleinek küldött riasztás szerint a cég „Falcon Sensor” szoftvere a Microsoft Windows összeomlását és kék képernyő megjelenését okozza. A pénteken hajnalban elküldött riasztás egy kézi megoldást is tartalmazott a probléma orvoslására. Nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy az üzemzavar kiberbiztonsági incidens lett volna - közölte Michelle McGuinness, Ausztrália nemzeti kiberbiztonsági koordinátorának irodája az X-en közzétett bejegyzésében.

Nagy-Britanniában az orvosok által használt foglalási rendszerek nem működtek - jelentették többször is egészségügyi tisztviselők az X-en -, míg a Sky News, az ország egyik legnagyobb hírszolgáltatója elnézést kért, hogy nem tud élőben közvetíteni. A bankok és más pénzintézetek Ausztráliától Indiáig és Dél-Afrikáig figyelmeztették ügyfeleiket a szolgáltatásaikban bekövetkezett zavarokra. A német bankok is fennakadásokkal küzdenek, mondta a Deutsche Kreditwirtschaft pénzügyi ágazati szövetség szóvivője. A dél-afrikai Capitec Bank azt mondta, hogy a kártyás fizetések, ATM és App szolgáltatások teljesen helyreálltak, miután jelentős fennakadásokat tapasztaltak. Az Amazon AWS felhőszolgáltató közleményében azt írta, hogy „vizsgálja a Windows EC2-példányokhoz és az AWS-en belüli munkaterületekhez való kapcsolódási problémákról szóló jelentéseket”.

Az olaj-, gáz-, áram-, részvény-, deviza- és kötvénykereskedők Londontól Szingapúrig nehezen tudnak működni. A londoni tőzsdét működtető LSEG Group közölte, hogy Workspace hír- és adatplatformja „harmadik féltől származó globális technikai probléma” miatt világszerte fennakadást szenvedett, amely a felhasználókat érintette. Az Európai Energiatőzsde közölte, hogy a Trayport energia- és gázkereskedelmi platformot használó ügyfeleinek „a harmadik fél szolgáltatóval kapcsolatos infrastrukturális problémák miatt” gondot okozott a kereskedés. A Shell és a BP, valamint a Vitol kereskedőház működése is érintett. "Az összes globális piaci kiesés öreganyját éljük át” - mondta egy kereskedő. "Az emberek nem tudják bekapcsolni a számítógépeiket az újraindítások után. Azok, amelyek nem indultak újra, jól működnek” - mondta egy másik kereskedő.


A hiba az utazási ágazatot érinti a legsúlyosabban: a világ repülőterei, köztük Tokió, Amszterdam, Berlin és több spanyol repülőtér is problémákat jelentett rendszereivel és késésekről számolt be. A nemzetközi légitársaságok, köztük a Ryanair - Európa legnagyobb légitársasága az utasok száma alapján - a foglalási rendszereikben fellépő problémákra és egyéb fennakadásokra figyelmeztettek.

A földi kiszolgáló vállalatoktól kapott információk alapján a Budapest Airport hangosbemondás útján tájékoztatja az utasokat, a helyszínen várakozóknak vizet biztosít. A Budapest Airport arra kéri az induló utasokat, ha rendelkeznek vonalkóddal vagy QR-kóddal ellátott beszállókártyával, illetve elvégezték a poggyászfeladást, vagy csak kézipoggyásszal utaznak, közvetlenül a 2A terminálra lépjenek be, és menjenek az utasbiztonsági ellenőrzéséhez. A további torlódások elkerülése érdekében azt is kérik, hogy az utasok kísérő nélkül lépjenek be a terminálépületbe.

A Wizz Air tájékoztatása szerint a többi légitársasághoz hasonlóan rendkívüli technikai kihívással találták magukat szemben nemzetközi informatikai partnerük rendszerének leállása után. Közleményükben azt írták: "Az informatikai rendszer kiesése miatt előfordulhat, hogy a Wizz Air utasai fennakadásokat tapasztalhatnak a légitársaság nemzetközi hálózatán". Azt is közölték, hogy nem elérhető a Wizz Air weboldala és mobilalkalmazása, a foglalási rendszer, az online utasfelvétel és a beszállókártya kiadása, az új foglalások és meglévő foglalások módosítása, de még a kapcsolattartó és ügyfélszolgálati központok sem. Az üzemszünet ideje alatt minden utas számára ingyenes a repülőtéri utasfelvétel. A légitársaság azt tanácsolja utasainak, hogy legalább 3 órával a tervezett indulás előtt érkezzenek meg a repülőtérre, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az utasfelvétel és a biztonsági ellenőrzés elvégzésére.

Külföldön az American Airlines, a Delta Airlines, a United Airlines és az Allegiant Air kommunikációs problémákra hivatkozva járatokat állított le. "Egy harmadik féltől származó szoftver kiesése világszerte hatással van a számítógépes rendszerekre, többek között a Unitednél is. Amíg azon dolgozunk, hogy helyreállítsuk ezeket a rendszereket, addig minden repülőgépet az indulási repülőtéren tartunk” - áll a United közleményében. „A már felszállt járatok folytatják útjukat a célállomásra”.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ZenMillitia #15
    ne vedd mar a sz.ros semmirekello jogaszokat
  • ZenMillitia #14
    hat igen igy jarnak azok akik leepitenek, vagy ahol a diplomat nezik a valodi intelligencia es tudas helyett.. szanalmasak vagytok, multik!
  • Macropus Rufus #13
    "A bankok szükség esetén ID felmutatásával ameddig van KP a fiókokban tudnak neked kiadni, csak lassabban."
    a vázolt Napkitörés beütne akkor a fiókban sem adnának ki semmit, mert minden elektronikusan van tárolva, az is, hogy Te kivagy. Szóval azt mutatsz nekik amit akarsz, nem tudják csekkolni, hogy a náluk lévő adat meg a tiéd egyezik e lévén, hogy ál az egész informatikai rendszerük.

    "Én már vettem ki pénz ATM-ből, amikor a környéken levő üzletekben áramszünet volt. Az ATM mégis ment."
    És egy olyan Napkitörés beüt mint ami a példában volt, akkor a ATM sem fog mert az el fog pusztulni.
  • militavia #12
    Én már vettem ki pénz ATM-ből, amikor a környéken levő üzletekben áramszünet volt. Az ATM mégis ment.
    A bankok szükség esetén ID felmutatásával ameddig van KP a fiókokban tudnak neked kiadni, csak lassabban.
    Mondom, a pénzügyi szektor tudja, hogy mennyire mélyen vannak integrálva, ennek megfelelően van szünetmentes backup mögötte.

    Ezzel szemben az élelmiszer ellátás n+1 pontján, ha elmegy a hűtés, akkor ott azonnal elkezdődik a melegedés és a termékek kiolvadása. De, ha pl. elmenne az áram, akkor is az ivóvíz előbb fogyna el, mint a pénzed...

    De mondok mást. Itthon pl. hogyan számlázik a pénztárgép, amikor a NAV fejlreáll? Nem mindenhol van már papír számlatömb. Lehet pénzed, ha a bolt azt mondja, hogy nem ad el, mert nem akar a NAV-val szórakozni?
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.07.22. 08:26:54
  • cateran #11
    "A pénügyi rendszerek mögött sokkal komolyabb backup van"

    Ezt minimum vicces leírni ennél a hírnél....
  • militavia #10
    Ez egy igen gyakori téveszme. Mert, ha beütne egy napkitörés és arra célzol, hogy minden leáll akkor van egy rossz hírem.

    A pénügyi rendszerek mögött sokkal komolyabb backup van, viszont a hűtőházak és a frigód mögött semmi. Tehát nagyobb gondod is lenne, minthogy nincs online pénz. Mert egy ATM és szervernek szünetmentest nem nagy szám, de több száz kW MW-os hűtőknek senki nem rak le backup dízelt minden hipermarketbe.
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.07.21. 18:53:28
  • Frekvency #9
    néha elgondolkodom azon, hogy a nadrágzsebemben van kb. 30-40 ezer forint apróbb kiadásokra, a többi pénzem valahol van valakinél, Ha bebaszna egy extrém napkitörés talán az a 30-40 ezr lenne az összes pénzem...azért félelmetes ez az egész felépített pénzügyi rendszer..
  • Dodo55 #8
    A törvénykezésnek csak a jogi kereteket kell megteremtenie, magukat a pénzügyi szűklátásból fakadó felelőtlen működést kizáró irányelveket nyilván a szektor technikai szakembereinek kéne előbb, hogy kidolgozzák (majd utána biztos, ami biztos a végén a jogszabálytervezeteket is hagyják jóvá). Felállhatna erre valami szervezet, mondjuk 10-15-20 év aktív fejlesztői / üzemeltető tapasztalattal rendelkező szakemberekből, kizárva azokat, akik egy bizonyos plafon felett vettek ki osztalékot (mondjuk 2,5M USD) ebben az időszakban, illetve akiknek egy bizonyos értékhatár felett (mondjuk 40000 USD) van részvényük a saját munkáltatójukon kívül más cégekben is.
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2024.07.20. 11:08:26
  • Gabbbbbbbbbbbb #7
    Számomra nem világos miből gondoljátok azt, hogy ebbe a törvénykezés hatékonyan bele tudna nyúlni.
  • Dodo55 #6
    Itt ha jól értem gyakorlatilag egy antivírus kernel módú drivere frissült és az tartalmazott egy fatális hibát. Az automatikus frissítések ámokfutása kapcsán ez tehát még csak nem is a manapság egyre inkább terjedő szélsőségesen veszélyes együttállások közé sorolható eset (mint. pl. vezetés közben automatikusan frissülő fedélzeti szoftver az autókban), sokkal hétköznapibb annál, hiszen az antivírusok esetén sokkal régebb óta volt már elfogadott az ilyesmi. Most mégis ekkora baj lett belőle, ami nem csak az automatikus vagy beavatkozásmentes frissítések veszélyei kapcsán kell, hogy riassza mostmár nagyon komolyan az emberiséget, hanem a totális igénytelenségbe züllött tesztelési kultúra, illetve az ezt kiprovokáló szakmaiatlanul szoros vállalások kapcsán is. Általánosságban kívánatossá vált, hogy határidőket csak a fejlesztésben közvetlenül résztvevő programozó tűzhessen ki, kérhessen számon, a folyamatokon szakmailag kívülálló személy biztonsági okokból ne, még ha ez átmenetileg a szektor pénzügyi forrásait is kompromittálja majd némileg. De egyébként még jobb lenne akkor már, ha ez nem csak informatikai, hanem más műszaki szektorokra is ki lenne terjesztve és akkor már inkább egy-egy cég költségvetésében is valamiféle vétójoggal bírnatnának a felelős technikai vezetők. Gyakorlatilag így kimondhatjuk, hogy a pénzügyi vezetést szigorúan a technikai irányítás igényei alá kell szorítani minden olyan szektorban, ahol a végtermék / szolgáltatás infrastruktúrák működéséért felelős. Nekik legyen az elsődleges feladatuk a források megszerzése, de a beosztásuk felett ne rendelkezhessenek veszélyes hozzánemértő módon többé. A technikai vezetőknek meg persze a felelősséget komolyan viselniük kell a hasonló incidensek kapcsán, de immár ehhez akkor rendelkezhetnének a megfelelő minőség biztosításához szükséges arányos döntési jogkörrel. És mint már az előbb is javasoltam, a legjobb lenne valamiféle nemzetközi szerződésben lefektetni ezeket a felelősségi, illetve illetékességi viszonyokat a veszélyeztetett szektorokban (persze valamiféle ésszerű létszám / forgalom plafon fölött). Azok után, hogy az adatvédelemtől kezdve a szerzői jogokon át minden relatív mellékes területen vannak ilyen szabályozások, az infrastruktúrális üzembiztosság, mint egy ezeknél sokkal kritikusabb terület nem is tudom miképp maradhatott egyáltalán eddig ki.