SG.hu

Van esélye az európai MI-bajnoknak, a Mistralnak az amerikaiak ellen?

Az OpenAI és a Google ígéretes kihívójának tartott francia startup, a Mistral minden támogatást megkap a kontinens kultúráját és politikáját megvédeni kívánó európai vezetőktől.

A franciaországi mesterséges intelligencia ágazat példaképe a Mistral vezérigazgatója, egy magas, karcsú, kócos 31 éves férfi, Arthur Mensch. A cégét tavaly Párizsban két egyetemi barátjával együtt alapította meg. Sok múlik a mesterséges intelligenciával foglalkozó startup sikerén: a francia kormány a Mistralt jelölte meg, mint a legjobb esélyt egy méltó versenytársra, és lobbizott az Európai Unió döntéshozóinál, hogy segítsenek a cég sikerének biztosításában. A mesterséges intelligencia az elkövetkező évtizedben gyorsan beépül a globális gazdaságba, és az európai politikai döntéshozók és üzleti vezetők attól tartanak, hogy a növekedés és a versenyképesség látja kárát, ha a régió nem tart lépést. Aggodalmaik mögött az a meggyőződés húzódik meg, hogy a mesterséges intelligenciát nem szabad, hogy olyan technológiai óriások uralják, mint a Microsoft és a Google, amelyek más országok kultúrájával és politikájával ellentétes globális szabványokat alakíthatnak ki. A tét az a nagyobb kérdés, hogy mely mesterséges intelligencia-modellek fogják befolyásolni a világot, és hogyan kell őket szabályozni.

"Az a probléma, hogy nincs európai bajnok, és hogy az Egyesült Államok határozza meg az útitervet" - mondta Mensch, aki alig 18 hónappal ezelőtt még a Google DeepMind párizsi laboratóriumában dolgozott mérnökként, ahol mesterséges intelligencia modelleket fejlesztett. Társalapítói, Timothée Lacroix és Guillaume Lample szintén a 30-as éveikben járnak, és hasonló pozíciót töltöttek be a Metánál. Mensch szerint "nem biztonságos megbízni" az amerikai technológiai óriásokban, hogy meghatározzák az alapszabályokat egy olyan új, erőteljes technológia számára, amely milliók életére lesz hatással. "Nem lehet stratégiai függőségünk" - mondta. "Ezért akarunk európai bajnokot csinálni."

Európa a dotcom-boom óta nem nagyon tudott érdemi technológiai vállalatokat létrehozni. Miközben az Egyesült Államokból a Google, a Meta és az Amazon, Kínából pedig az Alibaba, a Huawei és a TikTokot birtokló ByteDance került ki, Európa digitális gazdasága jóval szerényebb eredményeket tudott felmutatni - derül ki a francia Mesterséges Intelligencia Bizottság jelentéséből. A 15 tagú bizottság - amelynek Mensch is tagja - arra figyelmeztetett, hogy Európa lemaradásban van a mesterséges intelligencia terén, de úgy vélik, hogy megvan a lehetősége arra, hogy vezető szerepet töltsön be.


A Mistral generatív MI technológiája lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy chatbotokat, keresőfunkciókat és más MI vezérelt termékeket indítsanak. Sokakat meglepett azzal, hogy olyan modellt épített, amely vetekszik az OpenAI által kifejlesztett technológiával, azzal az amerikai a céggel, amely 2022-ben a ChatGPT-vel beindította az MI boomot. A franciaországi erős szélről, a misztrálról elnevezett vállalkozás gyorsan letette névjegyét egy rugalmas és költséghatékony gépi tanulási eszköz kifejlesztésével. Néhány nagy európai cég már használja is a technológiáját, köztük a Renault autóipari óriás és a BNP Paribas pénzügyi szolgáltató cég. A francia kormány teljes mellszélességgel támogatja a Mistralt. Emmanuel Macron elnök a "francia zsenialitás" példájának nevezte a vállalatot, és vezetőit meghívta vacsorára az Élysée elnöki palotába. Bruno Le Maire, az ország pénzügyminisztere gyakran dicséri a vállalatot, míg Cédric O, Franciaország korábbi digitális minisztere a Mistral tanácsadója, és részvényei vannak a startupban.

A francia kormány támogatása az MI növekvő jelentőségét jelzi. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Szaúd-Arábia és számos más ország igyekszik megerősíteni hazai képességeit, és ezzel olyan technológiai fegyverkezési versenyt indított el, amely hatással van a kereskedelemre és a külpolitikára, valamint a globális ellátási láncokra. A Mistral a legerősebb európai versenyzőként jelent meg a globális csatában. Sokan azonban megkérdőjelezik, hogy a vállalat képes-e lépést tartani a nagy amerikai és kínai versenytársakkal és fenntartható üzleti modellt kialakítani. Egy sikeres MI vállalat felépítésének jelentős technológiai kihívásai mellett biztosítani kell a szükséges számítási teljesítményt, ami elképesztően drága. Franciaország szerint olcsó atomenergiája képes kielégíteni az energiaigényt.

Az OpenAI 13 milliárd dollárt gyűjtött össze, az Anthropic, egy másik San Francisco-i cég pedig több mint 7,3 milliárd dollárt. A Mistral eddig nagyjából 500 millió eurót kalapozott össze, és "több millió eurónyi" bevételt termel, mondta Mensch. A benne lévő siker ígéretét jelzi, hogy a Microsoft februárban kisebb részesedést szerzett, és a Salesforce, valamint a chipgyártó Nvidia is támogatta a startupot. "Ez lehet az egyik legjobb esélyünk Európában" - véli Jeannette zu Fürstenberg, a General Catalyst ügyvezető igazgatója és a Mistralba befektető két kockázati tőkebefektető cég, a La Famiglia egyik alapító partnere. "Alapvetően egy nagyon hatékony technológiával rendelkezik, amely értéket teremt."


A Mistral azt a nézetet vallja, hogy az MI-szoftvereknek nyílt forráskódúnak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a programozási kódoknak bárki számára elérhetőnek kell lenniük, hogy másolhassa, módosíthassa vagy újrahasznosíthassa őket. A támogatók szerint ha más kutatók is betekinthetnek a kódba, az biztonságosabbá teszi a rendszereket és felgyorsítja a gazdasági növekedést azáltal, hogy a vállalkozások és a kormányok megkezdik a használatát olyan alkalmazásokban, mint a könyvelés, az ügyfélszolgálat és az adatbázis-keresés. A Mistral a múlt héten tette közzé modelljének legújabb verzióját, mely bárki számára letölthető.

Az OpenAI és az Anthropic ezzel szemben zártan tartja a platformját. Érvelésük szerint a nyílt forrás veszélyes, mert megvan a lehetősége annak, hogy rossz célokra, például dezinformáció terjesztésére vagy akár pusztító, mesterséges intelligenciával működő fegyverek létrehozására használják fel. Mensch elutasítja ezeket az aggodalmakat, mint a Google-t, a Microsoftot és az Amazont is magában foglaló "félelemkeltő lobbi" narratíváját, amely szerinte uralmának megszilárdítására törekszik azáltal, hogy meggyőzi a politikai döntéshozókat, hogy olyan szabályokat vezessenek be, amelyek szétzúzzák a riválisokat. Mensch szerint az MI legnagyobb kockázata az, hogy megszünteti a munkahelyek egy részét, miközben olyan újakat teremt, amelyek átképzést igényelnek. "Gyorsabban jön, mint a korábbi forradalmak" - mondta - "nem 10 év alatt, hanem inkább két év alatt".

Mensch tudós családban nőtt fel, a számítógépek már fiatal korától kezdve lenyűgözték, és 11 éves korában megtanult programozni. Lelkesen játszott videojátékokkal 15 éves koráig, amikor úgy döntött, hogy "jobb dolgokra is tudná fordítani az idejét". Két francia elitegyetem, az École Polytechnique és az École Normale Supérieure elvégzése után 2020-ban tudományos kutató lett Franciaország tekintélyes Nemzeti Tudományos Kutatóközpontjában. Hamarosan azonban átpártolt a DeepMindhoz, a Google által felvásárolt MI laboratóriumhoz, hogy megismerje az iparágat és vállalkozóvá váljon. Amikor a ChatGPT 2022-ben berobbant a színpadra összefogott egyetemi barátaival, akik úgy döntöttek, hogy ugyanezt vagy még jobbat tudnának csinálni Franciaországban.


A Mistral spártai, fehérre meszelt irodája a párizsi Canal Saint-Martinra néz, a szellős munkaterületen egy csapatnyi tornacipőt viselő programozó kódol szorgalmasan és táplálja az internetről származó digitális szövegeket, valamint a 19. századi francia irodalmat, amelyre már nem vonatkozik a szerzői jog a cég nagyméretű nyelvi modelljébe.

Mensch kényelmetlenül érzi magát, amikor előjön a Szilícium-völgy "nagyon vallásos" rajongása a mesterséges általános intelligencia fogalmával kapcsolatban, főleg amikor olyan technológiai vezetők, mint Elon Musk és Sam Altman arról beszélnek, hogy a számítógépek megelőzik az emberek kognitív képességeit, ami potenciálisan szörnyű következményekkel járhat. "Az egész általános generatív intelligencia (AGI) retorika Isten megteremtéséről szól" - mondta. "Én nem hiszek Istenben. Nagyon ateista vagyok. Tehát nem hiszek az AGI-ben." Szerinte ennél sokkal közvetlenebb fenyegetést jelentenek az amerikai MI-óriások a világ kultúráira nézve. "Ezek a modellek tartalmat állítanak elő és alakítják a világról alkotott kulturális képünket" - mondta Mensch. "És Franciaország és az Egyesült Államok értékei finom, de fontos módon különböznek egymástól".

Mensch a befolyását a szabályozás enyhítésére próbálja felhasználni, és arra figyelmeztet, hogy a korlátozások károsan hatnak az innovációra. Tavaly ősszel Franciaország sikeresen lobbizott Brüsszelben, hogy az Európai Unió új mesterséges intelligenciáról szóló törvényében korlátozzák a nyílt forráskódú MI-rendszerek szabályozását, és ez a győzelem segíti a Mistral gyors fejlesztési ütemének fenntartását. "Ha a Mistral technikai nagyhatalommá válik" - mondta O, a lobbitevékenységet vezető volt digitális miniszter - "az egész Európa számára előnyös lesz".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • end3 #2
    Ha azt nézzük, hogy politikusok cseppet sem értenek a programozáshoz, akkor van esélyük arra, hogy hagyni fogják a tervezett álmaik megvalósulását.

    - Pont a Mistral fejlesztési modellje bizonyított már a Linux-oknál is, és egy idő után a fejlesztett MI is a segítségükre lehet a megvalósításban.

    - Csak nem szabad kiégniük és nem szabad, hogy globalista blackrock-félék vagy más keleti tőkével felvásárolják őket.

    Az MI csak az emberiség közkincseként lehet hasznos, nem pedig zártan, globális mamutcégek harácsolását támogatva.

    Én szurkolok nekik!
  • Sippie #1
    "kontinens kultúráját és politikáját megvédeni kívánó európai vezetőktől"
    melyik európai vezető kívánja megvédeni az európai kultúrát? mert ahogy nézem kb az összes csak szétbaszni kívánja jelenleg