SG.hu
Veszélyben az EU-s mesterséges intelligencia-törvény
A három legnagyobb uniós ország a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvben előírt kötelezettségek helyett inkább egy szankciórendszer nélküli magatartási kódexeket szorgalmaz.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény a mesterséges intelligencia kockázatalapú megközelítést követő szabályozását célzó mérföldkőnek számító törvényjavaslat. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó fázisában van, ilyenkor az EU Bizottsága, a Tanács és a Parlament háromoldalú egyeztetéseken gyűlnek össze, hogy kidolgozzák a törvény végső rendelkezéseit. A tárgyalások e késői szakaszában az alapmodellek váltak a tárgyalások vitás pontjává. Azonban a világ első átfogó MI-törvényéről szóló sok éve tartó tárgyalásokat megzavarta a ChatGPT, egy általános célú MI néven ismert, sokoldalú MI-rendszertípus felemelkedése, amely az OpenAI nagy teljesítményű GPT-4 alapmodelljére épül. Az uniós döntéshozók nem értenek egyet abban, hogyan lehetne a legjobban lefedni ezt a fajta mesterséges intelligenciát a készülő jogszabályban.
Az október 24-i háromoldalú egyeztetésen konszenzus látszott kialakulni abban, hogy az alapmodellekre vonatkozó szabályokat többszintű megközelítéssel vezetik be, azaz szigorúbb szabályokat vezetnek be a legerősebb, a társadalomra nagyobb hatást gyakorló modellekre. Ez a megközelítés, amely a digitális piaci törvényhez (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) hasonlóan működik, az Európai Parlament részéről engedménynek minősült, amely horizontális szabályokat szeretett volna minden alapmodellre vonatkozóan. A többszintű megközelítés lényege az volt, hogy a legszigorúbb kötelezettségeket a vezető szolgáltatókra rója, amelyek jelenleg nem európai vállalatok. Ez a megközelítés azonban egyre nagyobb ellenállásba ütközik a nagy európai országok részéről, Franciaország egyre nagyobb ellenállást tanúsít, és Németország és Olaszország is támogatja az alapmodellekre vonatkozó szabályozás elvetését.
Az EU nagyágyúi - Franciaország, Németország és Olaszország - arra kérték az EU Tanácsának spanyol elnökségét, amely a tagállamok nevében tárgyal, hogy vonuljon vissza a többszintű megközelítéstől. Válaszul az Európai Parlament tisztviselői kisétáltak az ülésről, jelezve, hogy az alapmodellek kihagyása a törvényből nem elfogadható. Az elmúlt hetekben a spanyol elnökség megpróbált közvetíteni az uniós parlamenti képviselők és a leginkább vonakodó európai kormányok között. Ezekben az országokban egy növekvő frakció ellenzi az MI-törvény egészét, mivel azt túlszabályozásnak tartják, és ha nem születik hamarosan megoldás, az egész törvény veszélybe kerülhet.
Az alapmodellekre vonatkozó bármilyen szabályozás elleni harc élén a Mistral, egy francia mesterséges intelligenciával foglalkozó startup cég áll, amelynek lobbizását Cedric O, Franciaország korábbi digitális államtitkára támogatja, azzal érvelve, hogy az MI-törvény megölheti a vállalatot. Németországra szintén saját vezető MI-vállalata, az Aleph Alpha gyakorol nyomást, amely igen magas szintű kapcsolatokkal rendelkezik a német hatalomhoz. Mindkét cég attól tart, hogy az uniós szabályozás miatt hátrányba kerülhetnek az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.
A három ország tegnap (vasárnap) egy olyan nem hivatalos dokumentumot terjesztett elő, amely kevés teret enged a kompromisszumra. Úgy vélik, az alapmodellekre vonatkozó horizontális szabályok ellentétesek lennének a mesterséges intelligenciáról szóló törvény technológiasemleges és kockázatalapú megközelítésével, amely egyszerre hivatott megőrizni az innovációt és a biztonságot. "Az eredendő kockázatok inkább az MI-rendszerek alkalmazásában rejlenek, mint magában a technológiában. Az európai szabványok az új jogszabályi keretet követve támogathatják ezt a megközelítést" - áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy az aláírók "ellenzik az alapmodellekre vonatkozó kétszintű megközelítést".
"Ami az alapmodelleket illeti, ellenezzük a nem tesztelt normák bevezetését, és azt javasoljuk, hogy addig is a kötelező önszabályozásra építsünk magatartási kódexeken keresztül" - áll a dokumentumban, megjegyezve, hogy ezek a G7-ek által a hirosimai folyamattal meghatározott elveket követik. Ehelyett a három ország azzal érvel, hogy a kockázatalapú megközelítésnek jobban megfelelne, ha az alapmodellek helyett inkább az általános célú mesterséges intelligenciarendszerek szabályozása lenne a célzott alkalmazásokhoz elérhető. E megközelítés megvalósításához Párizs, Berlin és Róma azt javasolja, hogy az alapmodellek fejlesztői határozzanak meg modellkártyákat, azaz olyan technikai dokumentációt, amely a széles közönség számára összefoglalja a kiképzett modellekkel kapcsolatos információkat.
"A modellkártyák meghatározása és hozzáférhetővé tétele minden egyes alapmodellhez az önszabályozás kötelező elemét képezi" - jegyzi meg a dokumentum, hangsúlyozva, hogy ezeknek a kártyáknak tartalmazniuk kell a modell képességeire és korlátaira vonatkozó releváns információkat, és a fejlesztői közösségen belüli legjobb gyakorlatokon kell alapulniuk. A megadott példák között szerepel a paraméterek száma, a tervezett felhasználási módok, a lehetséges korlátok, az elfogultságokra vonatkozó tanulmányok eredményei, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges értékelés.
Szerintük egy mesterséges intelligencia irányító testület segíthetne az iránymutatások kidolgozásában és a modellkártyák alkalmazásának ellenőrzésében, és egyszerű módot biztosítana a magatartási kódex megsértésének bejelentésére. "Az átláthatóság érdekében minden feltételezett jogsértést a hatóságnak nyilvánosságra kellene hoznia" - folytatódik a dokumentum. A három ország azt sem szeretné, ha kezdetben szankciókat alkalmaznának. Szerintük szankciórendszert csak a magatartási kódexek szisztematikus megsértése, valamint a feltárt mulasztások "megfelelő" elemzése és hatásvizsgálata után hoznának létre. A három ország számára az európai normák fontos eszközt jelenthetnek a jövőbeli fejlemények figyelembevételéhez szükséges alkalmazkodóképesség megteremtéséhez is.
Az alapmodellekkel kapcsolatos megközelítés lesz a Tanács technikai testülete, a távközlési munkacsoport keddi (november 21-i) megbeszélésének középpontjában. Ugyanezen a napon az európai parlamenti képviselők belső ülést tartanak a témában, majd ezt követően a Tanács elnökségével és a Bizottsággal közösen vacsoráznak. Az uniós döntéshozók a következő, december 6-i háromoldalú egyeztetésen várhatóan politikai megállapodást kötnek, ami azt jelenti, hogy a legkritikusabb részekről november végére megállapodásra kell jutni. Ha decemberben nem születik megállapodás, a leköszönő spanyol elnökségnek nem lesz motivációja arra, hogy technikai szinten folytassa a munkát, a soron következő belga elnökségnek pedig csak néhány hete lenne arra, hogy egy ilyen összetett ügyben elvarrja a szálakat, mielőtt az Európai Parlament feloszlik a jövő júniusi uniós választások miatt.
Az alapmodellek megközelítésének általános újragondolása a szabályozás irányítási struktúrájának és a mesterséges intelligencia értékláncon belüli felelősségi körökre vonatkozó rendelkezéseknek a mélyreható felülvizsgálatát is igényelné, amire egyszerűen nem biztos, hogy elegendő idő áll rendelkezésre. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény 2021 áprilisi bejelentésekor az EU első volt a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó nemzetközi szabványok megalkotásában. A technológiával kapcsolatos hype növekedésével az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína döntéshozói egyre aktívabbá váltak. Ha nem sikerülne megállapodni az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályrendszeréről még ebben a ciklusban, az EU nemcsak a lendületét veszítené el, hanem azt is eredményezné, hogy a kontinens lemaradna más joghatóságokkal szemben.
Tehát a távközlési munkacsoport holnap ismét összeül. Ugyanezen a napon az uniós társjogalkotók egy másik technikai ülést is tartanak. A tárgyalásokat a legmagasabb politikai szintre emelték a holtpontról való kilábalás érdekében. "A mesterséges intelligenciáról szóló törvény a tét" - mondta uniós tisztviselő. "Most vagy soha".
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény a mesterséges intelligencia kockázatalapú megközelítést követő szabályozását célzó mérföldkőnek számító törvényjavaslat. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó fázisában van, ilyenkor az EU Bizottsága, a Tanács és a Parlament háromoldalú egyeztetéseken gyűlnek össze, hogy kidolgozzák a törvény végső rendelkezéseit. A tárgyalások e késői szakaszában az alapmodellek váltak a tárgyalások vitás pontjává. Azonban a világ első átfogó MI-törvényéről szóló sok éve tartó tárgyalásokat megzavarta a ChatGPT, egy általános célú MI néven ismert, sokoldalú MI-rendszertípus felemelkedése, amely az OpenAI nagy teljesítményű GPT-4 alapmodelljére épül. Az uniós döntéshozók nem értenek egyet abban, hogyan lehetne a legjobban lefedni ezt a fajta mesterséges intelligenciát a készülő jogszabályban.
Az október 24-i háromoldalú egyeztetésen konszenzus látszott kialakulni abban, hogy az alapmodellekre vonatkozó szabályokat többszintű megközelítéssel vezetik be, azaz szigorúbb szabályokat vezetnek be a legerősebb, a társadalomra nagyobb hatást gyakorló modellekre. Ez a megközelítés, amely a digitális piaci törvényhez (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) hasonlóan működik, az Európai Parlament részéről engedménynek minősült, amely horizontális szabályokat szeretett volna minden alapmodellre vonatkozóan. A többszintű megközelítés lényege az volt, hogy a legszigorúbb kötelezettségeket a vezető szolgáltatókra rója, amelyek jelenleg nem európai vállalatok. Ez a megközelítés azonban egyre nagyobb ellenállásba ütközik a nagy európai országok részéről, Franciaország egyre nagyobb ellenállást tanúsít, és Németország és Olaszország is támogatja az alapmodellekre vonatkozó szabályozás elvetését.
Az EU nagyágyúi - Franciaország, Németország és Olaszország - arra kérték az EU Tanácsának spanyol elnökségét, amely a tagállamok nevében tárgyal, hogy vonuljon vissza a többszintű megközelítéstől. Válaszul az Európai Parlament tisztviselői kisétáltak az ülésről, jelezve, hogy az alapmodellek kihagyása a törvényből nem elfogadható. Az elmúlt hetekben a spanyol elnökség megpróbált közvetíteni az uniós parlamenti képviselők és a leginkább vonakodó európai kormányok között. Ezekben az országokban egy növekvő frakció ellenzi az MI-törvény egészét, mivel azt túlszabályozásnak tartják, és ha nem születik hamarosan megoldás, az egész törvény veszélybe kerülhet.
Az alapmodellekre vonatkozó bármilyen szabályozás elleni harc élén a Mistral, egy francia mesterséges intelligenciával foglalkozó startup cég áll, amelynek lobbizását Cedric O, Franciaország korábbi digitális államtitkára támogatja, azzal érvelve, hogy az MI-törvény megölheti a vállalatot. Németországra szintén saját vezető MI-vállalata, az Aleph Alpha gyakorol nyomást, amely igen magas szintű kapcsolatokkal rendelkezik a német hatalomhoz. Mindkét cég attól tart, hogy az uniós szabályozás miatt hátrányba kerülhetnek az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.
A három ország tegnap (vasárnap) egy olyan nem hivatalos dokumentumot terjesztett elő, amely kevés teret enged a kompromisszumra. Úgy vélik, az alapmodellekre vonatkozó horizontális szabályok ellentétesek lennének a mesterséges intelligenciáról szóló törvény technológiasemleges és kockázatalapú megközelítésével, amely egyszerre hivatott megőrizni az innovációt és a biztonságot. "Az eredendő kockázatok inkább az MI-rendszerek alkalmazásában rejlenek, mint magában a technológiában. Az európai szabványok az új jogszabályi keretet követve támogathatják ezt a megközelítést" - áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy az aláírók "ellenzik az alapmodellekre vonatkozó kétszintű megközelítést".
"Ami az alapmodelleket illeti, ellenezzük a nem tesztelt normák bevezetését, és azt javasoljuk, hogy addig is a kötelező önszabályozásra építsünk magatartási kódexeken keresztül" - áll a dokumentumban, megjegyezve, hogy ezek a G7-ek által a hirosimai folyamattal meghatározott elveket követik. Ehelyett a három ország azzal érvel, hogy a kockázatalapú megközelítésnek jobban megfelelne, ha az alapmodellek helyett inkább az általános célú mesterséges intelligenciarendszerek szabályozása lenne a célzott alkalmazásokhoz elérhető. E megközelítés megvalósításához Párizs, Berlin és Róma azt javasolja, hogy az alapmodellek fejlesztői határozzanak meg modellkártyákat, azaz olyan technikai dokumentációt, amely a széles közönség számára összefoglalja a kiképzett modellekkel kapcsolatos információkat.
"A modellkártyák meghatározása és hozzáférhetővé tétele minden egyes alapmodellhez az önszabályozás kötelező elemét képezi" - jegyzi meg a dokumentum, hangsúlyozva, hogy ezeknek a kártyáknak tartalmazniuk kell a modell képességeire és korlátaira vonatkozó releváns információkat, és a fejlesztői közösségen belüli legjobb gyakorlatokon kell alapulniuk. A megadott példák között szerepel a paraméterek száma, a tervezett felhasználási módok, a lehetséges korlátok, az elfogultságokra vonatkozó tanulmányok eredményei, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges értékelés.
Szerintük egy mesterséges intelligencia irányító testület segíthetne az iránymutatások kidolgozásában és a modellkártyák alkalmazásának ellenőrzésében, és egyszerű módot biztosítana a magatartási kódex megsértésének bejelentésére. "Az átláthatóság érdekében minden feltételezett jogsértést a hatóságnak nyilvánosságra kellene hoznia" - folytatódik a dokumentum. A három ország azt sem szeretné, ha kezdetben szankciókat alkalmaznának. Szerintük szankciórendszert csak a magatartási kódexek szisztematikus megsértése, valamint a feltárt mulasztások "megfelelő" elemzése és hatásvizsgálata után hoznának létre. A három ország számára az európai normák fontos eszközt jelenthetnek a jövőbeli fejlemények figyelembevételéhez szükséges alkalmazkodóképesség megteremtéséhez is.
Az alapmodellekkel kapcsolatos megközelítés lesz a Tanács technikai testülete, a távközlési munkacsoport keddi (november 21-i) megbeszélésének középpontjában. Ugyanezen a napon az európai parlamenti képviselők belső ülést tartanak a témában, majd ezt követően a Tanács elnökségével és a Bizottsággal közösen vacsoráznak. Az uniós döntéshozók a következő, december 6-i háromoldalú egyeztetésen várhatóan politikai megállapodást kötnek, ami azt jelenti, hogy a legkritikusabb részekről november végére megállapodásra kell jutni. Ha decemberben nem születik megállapodás, a leköszönő spanyol elnökségnek nem lesz motivációja arra, hogy technikai szinten folytassa a munkát, a soron következő belga elnökségnek pedig csak néhány hete lenne arra, hogy egy ilyen összetett ügyben elvarrja a szálakat, mielőtt az Európai Parlament feloszlik a jövő júniusi uniós választások miatt.
Az alapmodellek megközelítésének általános újragondolása a szabályozás irányítási struktúrájának és a mesterséges intelligencia értékláncon belüli felelősségi körökre vonatkozó rendelkezéseknek a mélyreható felülvizsgálatát is igényelné, amire egyszerűen nem biztos, hogy elegendő idő áll rendelkezésre. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény 2021 áprilisi bejelentésekor az EU első volt a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó nemzetközi szabványok megalkotásában. A technológiával kapcsolatos hype növekedésével az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína döntéshozói egyre aktívabbá váltak. Ha nem sikerülne megállapodni az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályrendszeréről még ebben a ciklusban, az EU nemcsak a lendületét veszítené el, hanem azt is eredményezné, hogy a kontinens lemaradna más joghatóságokkal szemben.
Tehát a távközlési munkacsoport holnap ismét összeül. Ugyanezen a napon az uniós társjogalkotók egy másik technikai ülést is tartanak. A tárgyalásokat a legmagasabb politikai szintre emelték a holtpontról való kilábalás érdekében. "A mesterséges intelligenciáról szóló törvény a tét" - mondta uniós tisztviselő. "Most vagy soha".