SG.hu
A vártnál nehezebb az amerikai chipgyártás felfuttatása
Hiába kezdte el a pénzosztást a Biden-kormányzat, a kereslet visszaesett, ezért az új gyárak befejezése elhúzódik.
2022 decemberében a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, a világ legmodernebb chipjeinek kulcsfontosságú gyártója bejelentette, hogy 40 milliárd dollárt tervez költeni az Arizonában létrehozandó első nagy amerikai félvezetőgyártó központjára. A sokat hangoztatott phoenixi projekt - két új gyárral, köztük az egyik fejlett technológiával berendezve - Biden elnök azon törekvésének szimbólumává vált, hogy a chipek hazai gyártását ösztönözze. Tavaly nyáron a TSMC az első arizonai gyáránál a beindítást 2025-re halasztotta az idei évről, mondván, hogy a helyi dolgozók nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel egyes kifinomult berendezések telepítéséhez. A múlt hónapban aztán a vállalat közölte, hogy a második üzem 2026 helyett csak 2027-ben vagy 2028-ban fog chipeket gyártani, a technológiai döntésekkel és a szövetségi finanszírozással kapcsolatos bizonytalanságra hivatkozva. Az arizonai telephelyen történő előrelépés részben attól függ, hogy "mennyi ösztönzőt tud nyújtani az amerikai kormány" - mondta Mark Liu, a TSMC elnöke.
A TSMC csak egy a számos chipgyártó közül, amely akadályokba ütközik amerikai terjeszkedési tervei kapcsán. Az Intel, a Microchip Technology és mások is módosították gyártási ütemterveiket, mivel a chipek eladásainak visszaesése miatt a vállalatok kénytelenek az új infrastruktúrára fordított kiadásaikat átütemezni. A chipgyárak rendkívül összetettek, több ezer építőmunkást, hosszú építési határidőket és több milliárd dollárnyi gépet igényelnek. A késedelmek egybeesnek a Biden-kormányzat pénzosztásával, összesen 39 milliárd dollárt fordítanak az amerikai félvezetőipar kiépítésére és a Kelet-Ázsiában gyártott technológiától való függőség csökkentésére. Hétfőn a kormányzat közölte, hogy 1,5 milliárd dolláros támogatást nyújt a GlobalFoundries chipgyártónak, hogy korszerűsítse és bővítse a New York-i és vermonti létesítményeket, amelyek chipeket gyártanak az autógyártók és a védelmi ipar számára.
A TSMC-hez hasonló vállalatok projektjeivel kapcsolatos problémák azonban alááshatják ezt a próbálkozást, és kérdéseket vethetnek fel Biden iparpolitikai programjának sikerével kapcsolatban. A beruházások várhatóan nagy szerepet kapnak az elnök újraválasztási kampányában a következő hónapokban. "Eddig semmi sem vallott kudarcot" - mondta Emily Kilcrease, a washingtoni Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű washingtoni agytröszt vezető munkatársa és az energia, gazdaság és biztonság program igazgatója. "De ahhoz, hogy a program sikeresnek tekinthető legyen, némi előrelépést kell látnunk, és a következő néhány évben ténylegesen üzembe kell helyezni ezeket a gyárakat".
A kereskedelmi minisztérium felelős a 2022-es CHIPS-törvényből származó szövetségi pénzek kiosztásáért, hogy ösztönözze a hazai chipgyártást. A GlobalFoundriesnek nyújtott támogatáson kívül a tárca eddig két kisebb gyártási támogatást utalt át. A következő hetekben és hónapokban várhatóan jóval nagyobb, több milliárd dolláros összegű támogatásokat osztanak ki olyan chipgyártóknak, mint a TSMC, az Intel, a Samsung és a Micron. A kormány bonyolult tárgyalásokat folytat ezekkel a nagy chipgyártókkal a támogatások összegéről és ütemezéséről. A vállalatok emellett még mindig várják a Pénzügyminisztérium útmutatását arról, hogy mely beruházások jogosultak a fejlett gyártást célzó új adójóváírásra, amelyet 2023 vége előtt vártak.
Elemzők szerint a folyamat bármilyen késedelme árthat az Egyesült Államoknak, amely a tajvani, dél-koreai és kínai chipgyáraktól való globális függőségének csökkentésére törekszik. A rivális országok saját ösztönzőket kínálnak a chipgyártóknak, a TSMC például azt tervezi, hogy az Egyesült Államokon kívül Japánban és Németországban is bővíti termelését. Minél tovább vár az amerikai kormány a kedvezmények elosztásával, "annál több más egyéb régió fogja elcsenni ezeket a beruházásokat, és annál több élvonalbeli beruházás fog Kelet-Ázsiában megvalósulni" - mondta Jimmy Goodrich, a RAND Corporation technológiai elemzési vezető tanácsadója. "Az óra tehát ketyeg."
Biden elnök személyesen is megnézte az arizonai chipgyár építését
A Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az ösztönzők kiosztása lassú lenne. Közlése szerint a minisztérium időt szán az adófizetők érdekeinek védelmére, és arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tegyenek többet a hazai chipellátási lánc megerősítése érdekében. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint a chipgyártó cégek ütemtervének módosításai csupán kisebb kiigazítások, amelyek nem ritkák olyan összetett projekteknél, mint az új gyártóüzemek. Hozzátette, hogy az előrejelzések szerint a chipek iránt nagy lesz a kereslet, amikor a létesítmények elkezdik a gyártást. A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az ottani tisztviselők egyértelművé tették a beruházásokat tervező vállalatok számára az adókedvezményeket, és azon dolgoznak, hogy a lehető leggyorsabban további útmutatást adjanak ki.
A CHIPS-törvény támogatásokat és egyéb ösztönzőket engedélyezett az amerikai chipgyártás fellendítése érdekében, valamint adókedvezményeket a gyárakba és a gyártási berendezésekbe történő beruházásokhoz. A Kereskedelmi Minisztérium közlése szerint több mint 600 vállalat és szervezet nyújtott be érdeklődési nyilatkozatot a támogatások iránt, míg a magánbefektetések eddigi összegét 235 milliárd dollárra becsülik. A legtöbb bővítési tervet azonban akkor határozták meg, amikor néhány évvel ezelőtt, a világjárvány okozta, elektronikai termékekre fordított fogyasztói kiadások robbanásszerű növekedése után a chipekből hiány volt. Ez a kereslet azóta elapadt, így a chipgyártóknak nagy készletük maradt eladatlan alkatrészekből, és nincs már szükségük új gyárakra.
"A vállalatok újragondolják, hogyan, mit és mikor fognak beruházni" - mondta Thomas Sonderman, a SkyWater Technology, egy minnesotai chipgyártó cég vezérigazgatója, amely a Védelmi Minisztérium támogatását nyerte el, és a CHIPS-törvény finanszírozására pályázik. Az egyik chipgyártó, amelyik érzi a szorítást, a Microchip, egy arizonai vállalat. Két évvel ezelőtt a Microchipet elárasztották a megrendelések. A CHIPS Act támogatásért folyamodott a termelés fellendítése érdekében, és 162 millió dollárra pályázott. Mivel azonban az eladások visszaestek, a közelmúltban két különálló kéthetes gyárleállást jelentett be. Ganesh Moorthy, a vállalat vezérigazgatója szerint a Microchip továbbra is tervezi, hogy korszerűsíti a CHIPS Act támogatásában részesülő oregoni és coloradói gyárakat. A gyártókapacitás növelését célzó géprendeléssel azonban várni kell, amíg az üzleti feltételek javulnak. "Szüneteltettük a bővítést" - mondta Moorthy.
Az Intel - amely bővíti a termelést - szintén kiigazította a költséges gyártóeszközök beszerzését. A vállalat nemrég közölte, hogy nem számít arra, hogy 2025-ben megkezdi a gyártást Ohióban, ahol az eredeti tervek szerint 20 milliárd dollárt költenek két új gyárra. Ennek ellenére az Intel közölte, hogy az építkezés sem ezen a telephelyen, sem három másik országban tervezett bővítéseknél nem lassul le. "A stratégia nem változik negyedévről negyedévre" - mondta Keyvan Esfarjani, az Intel gyártási tevékenységét felügyelő ügyvezető alelnök. "Tartjuk az irányt." Más chipgyártók nem hajlandóak állami pénz nélkül elkezdeni az építkezést. Sonderman a SkyWater-től például azt mondta, hogy vállalatának egy 1,8 milliárd dolláros indianai létesítményre vonatkozó tervei attól függenek, hogy a CHIPS-törvény kutatásra szánt része révén kapnak-e forrásokat.
Néhány chipgyártó, mint például a Texas Instruments és a Micron Technology, tovább folytatja a chipgyártás bővítését. Az új gyárak segítségével jobb minőségű chipek készülhetnek, több és olcsóbban. A Micron egy 15 milliárd dolláros gyárat épít az idahói Boise-ban, szülővárosában, és egy még nagyobb gyárkomplexumot tervez az észak-amerikai Syracuse közelében, annak ellenére, hogy a memóriachipek piaca visszaesett. Scott Gatzemeier, a Micron bővítést felügyelő alelnöke szerint a több évig tartó építkezési projekteket nem a jelenlegi feltételek, hanem a jövőbeli chipkereslet alapján kell megtervezni. A hatalmas daruk és egyéb berendezések bérlése és az építőmunkások biztosítása nagy kiadás, amelyet meg kell ismételni, ha a projektet leállítják - tette hozzá. "Ha egyszer elkezdjük, nem akarjuk abbahagyni" - mondta.
A TSMC arizonai telephelyén az elmúlt évben előre nem látható problémák halmozódtak fel. Tavaly nyáron az államban működő építőipari szakszervezetek a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos kérdéseket vetettek fel, és tiltakoztak az ellen, hogy a TSMC Tajvanról hozzon munkásokat, hogy segítsenek a kifinomult berendezések telepítésében. A gépek telepítésének késedelmei júliusban a termelés késedelméről szóló bejelentéshez vezettek. Decemberben a TSMC és az arizonai építőipari és építőipari szakszervezetek tanácsa megállapodott a biztonságra, a munkahelyi képzésre, a telephelyi személyzetre és egyéb kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokról.
E-mailben küldött nyilatkozatában Mark Liu elnök - aki nemrégiben jelentette be, hogy nyugdíjba vonul - reménykedett abban, hogy a dolgozói feszültségek véget értek. Elismerte, hogy az első phoenixi gyár megépítése "kihívásokkal" járt, de azt mondta, hogy a TSMC még mindig "a leggyorsabb játékos" a piacon az ilyen projektek befejezésében. Bár januárban azt mondta az elemzőknek, hogy a vállalat késleltetni fogja a gyártás megkezdését a második gyárban, a munkavállalók képzettsége valószínűleg nem szerepel az okok között. "Úgy gondoljuk, hogy a második gyárunk építése sokkal zökkenőmentesebb lesz" - mondta Liu. "Az arizonai munkások gyorsan megtanulják a dolgokat."
2022 decemberében a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, a világ legmodernebb chipjeinek kulcsfontosságú gyártója bejelentette, hogy 40 milliárd dollárt tervez költeni az Arizonában létrehozandó első nagy amerikai félvezetőgyártó központjára. A sokat hangoztatott phoenixi projekt - két új gyárral, köztük az egyik fejlett technológiával berendezve - Biden elnök azon törekvésének szimbólumává vált, hogy a chipek hazai gyártását ösztönözze. Tavaly nyáron a TSMC az első arizonai gyáránál a beindítást 2025-re halasztotta az idei évről, mondván, hogy a helyi dolgozók nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel egyes kifinomult berendezések telepítéséhez. A múlt hónapban aztán a vállalat közölte, hogy a második üzem 2026 helyett csak 2027-ben vagy 2028-ban fog chipeket gyártani, a technológiai döntésekkel és a szövetségi finanszírozással kapcsolatos bizonytalanságra hivatkozva. Az arizonai telephelyen történő előrelépés részben attól függ, hogy "mennyi ösztönzőt tud nyújtani az amerikai kormány" - mondta Mark Liu, a TSMC elnöke.
A TSMC csak egy a számos chipgyártó közül, amely akadályokba ütközik amerikai terjeszkedési tervei kapcsán. Az Intel, a Microchip Technology és mások is módosították gyártási ütemterveiket, mivel a chipek eladásainak visszaesése miatt a vállalatok kénytelenek az új infrastruktúrára fordított kiadásaikat átütemezni. A chipgyárak rendkívül összetettek, több ezer építőmunkást, hosszú építési határidőket és több milliárd dollárnyi gépet igényelnek. A késedelmek egybeesnek a Biden-kormányzat pénzosztásával, összesen 39 milliárd dollárt fordítanak az amerikai félvezetőipar kiépítésére és a Kelet-Ázsiában gyártott technológiától való függőség csökkentésére. Hétfőn a kormányzat közölte, hogy 1,5 milliárd dolláros támogatást nyújt a GlobalFoundries chipgyártónak, hogy korszerűsítse és bővítse a New York-i és vermonti létesítményeket, amelyek chipeket gyártanak az autógyártók és a védelmi ipar számára.
A TSMC-hez hasonló vállalatok projektjeivel kapcsolatos problémák azonban alááshatják ezt a próbálkozást, és kérdéseket vethetnek fel Biden iparpolitikai programjának sikerével kapcsolatban. A beruházások várhatóan nagy szerepet kapnak az elnök újraválasztási kampányában a következő hónapokban. "Eddig semmi sem vallott kudarcot" - mondta Emily Kilcrease, a washingtoni Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű washingtoni agytröszt vezető munkatársa és az energia, gazdaság és biztonság program igazgatója. "De ahhoz, hogy a program sikeresnek tekinthető legyen, némi előrelépést kell látnunk, és a következő néhány évben ténylegesen üzembe kell helyezni ezeket a gyárakat".
A kereskedelmi minisztérium felelős a 2022-es CHIPS-törvényből származó szövetségi pénzek kiosztásáért, hogy ösztönözze a hazai chipgyártást. A GlobalFoundriesnek nyújtott támogatáson kívül a tárca eddig két kisebb gyártási támogatást utalt át. A következő hetekben és hónapokban várhatóan jóval nagyobb, több milliárd dolláros összegű támogatásokat osztanak ki olyan chipgyártóknak, mint a TSMC, az Intel, a Samsung és a Micron. A kormány bonyolult tárgyalásokat folytat ezekkel a nagy chipgyártókkal a támogatások összegéről és ütemezéséről. A vállalatok emellett még mindig várják a Pénzügyminisztérium útmutatását arról, hogy mely beruházások jogosultak a fejlett gyártást célzó új adójóváírásra, amelyet 2023 vége előtt vártak.
Elemzők szerint a folyamat bármilyen késedelme árthat az Egyesült Államoknak, amely a tajvani, dél-koreai és kínai chipgyáraktól való globális függőségének csökkentésére törekszik. A rivális országok saját ösztönzőket kínálnak a chipgyártóknak, a TSMC például azt tervezi, hogy az Egyesült Államokon kívül Japánban és Németországban is bővíti termelését. Minél tovább vár az amerikai kormány a kedvezmények elosztásával, "annál több más egyéb régió fogja elcsenni ezeket a beruházásokat, és annál több élvonalbeli beruházás fog Kelet-Ázsiában megvalósulni" - mondta Jimmy Goodrich, a RAND Corporation technológiai elemzési vezető tanácsadója. "Az óra tehát ketyeg."
Biden elnök személyesen is megnézte az arizonai chipgyár építését
A Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az ösztönzők kiosztása lassú lenne. Közlése szerint a minisztérium időt szán az adófizetők érdekeinek védelmére, és arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tegyenek többet a hazai chipellátási lánc megerősítése érdekében. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint a chipgyártó cégek ütemtervének módosításai csupán kisebb kiigazítások, amelyek nem ritkák olyan összetett projekteknél, mint az új gyártóüzemek. Hozzátette, hogy az előrejelzések szerint a chipek iránt nagy lesz a kereslet, amikor a létesítmények elkezdik a gyártást. A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az ottani tisztviselők egyértelművé tették a beruházásokat tervező vállalatok számára az adókedvezményeket, és azon dolgoznak, hogy a lehető leggyorsabban további útmutatást adjanak ki.
A CHIPS-törvény támogatásokat és egyéb ösztönzőket engedélyezett az amerikai chipgyártás fellendítése érdekében, valamint adókedvezményeket a gyárakba és a gyártási berendezésekbe történő beruházásokhoz. A Kereskedelmi Minisztérium közlése szerint több mint 600 vállalat és szervezet nyújtott be érdeklődési nyilatkozatot a támogatások iránt, míg a magánbefektetések eddigi összegét 235 milliárd dollárra becsülik. A legtöbb bővítési tervet azonban akkor határozták meg, amikor néhány évvel ezelőtt, a világjárvány okozta, elektronikai termékekre fordított fogyasztói kiadások robbanásszerű növekedése után a chipekből hiány volt. Ez a kereslet azóta elapadt, így a chipgyártóknak nagy készletük maradt eladatlan alkatrészekből, és nincs már szükségük új gyárakra.
"A vállalatok újragondolják, hogyan, mit és mikor fognak beruházni" - mondta Thomas Sonderman, a SkyWater Technology, egy minnesotai chipgyártó cég vezérigazgatója, amely a Védelmi Minisztérium támogatását nyerte el, és a CHIPS-törvény finanszírozására pályázik. Az egyik chipgyártó, amelyik érzi a szorítást, a Microchip, egy arizonai vállalat. Két évvel ezelőtt a Microchipet elárasztották a megrendelések. A CHIPS Act támogatásért folyamodott a termelés fellendítése érdekében, és 162 millió dollárra pályázott. Mivel azonban az eladások visszaestek, a közelmúltban két különálló kéthetes gyárleállást jelentett be. Ganesh Moorthy, a vállalat vezérigazgatója szerint a Microchip továbbra is tervezi, hogy korszerűsíti a CHIPS Act támogatásában részesülő oregoni és coloradói gyárakat. A gyártókapacitás növelését célzó géprendeléssel azonban várni kell, amíg az üzleti feltételek javulnak. "Szüneteltettük a bővítést" - mondta Moorthy.
Az Intel - amely bővíti a termelést - szintén kiigazította a költséges gyártóeszközök beszerzését. A vállalat nemrég közölte, hogy nem számít arra, hogy 2025-ben megkezdi a gyártást Ohióban, ahol az eredeti tervek szerint 20 milliárd dollárt költenek két új gyárra. Ennek ellenére az Intel közölte, hogy az építkezés sem ezen a telephelyen, sem három másik országban tervezett bővítéseknél nem lassul le. "A stratégia nem változik negyedévről negyedévre" - mondta Keyvan Esfarjani, az Intel gyártási tevékenységét felügyelő ügyvezető alelnök. "Tartjuk az irányt." Más chipgyártók nem hajlandóak állami pénz nélkül elkezdeni az építkezést. Sonderman a SkyWater-től például azt mondta, hogy vállalatának egy 1,8 milliárd dolláros indianai létesítményre vonatkozó tervei attól függenek, hogy a CHIPS-törvény kutatásra szánt része révén kapnak-e forrásokat.
Néhány chipgyártó, mint például a Texas Instruments és a Micron Technology, tovább folytatja a chipgyártás bővítését. Az új gyárak segítségével jobb minőségű chipek készülhetnek, több és olcsóbban. A Micron egy 15 milliárd dolláros gyárat épít az idahói Boise-ban, szülővárosában, és egy még nagyobb gyárkomplexumot tervez az észak-amerikai Syracuse közelében, annak ellenére, hogy a memóriachipek piaca visszaesett. Scott Gatzemeier, a Micron bővítést felügyelő alelnöke szerint a több évig tartó építkezési projekteket nem a jelenlegi feltételek, hanem a jövőbeli chipkereslet alapján kell megtervezni. A hatalmas daruk és egyéb berendezések bérlése és az építőmunkások biztosítása nagy kiadás, amelyet meg kell ismételni, ha a projektet leállítják - tette hozzá. "Ha egyszer elkezdjük, nem akarjuk abbahagyni" - mondta.
A TSMC arizonai telephelyén az elmúlt évben előre nem látható problémák halmozódtak fel. Tavaly nyáron az államban működő építőipari szakszervezetek a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos kérdéseket vetettek fel, és tiltakoztak az ellen, hogy a TSMC Tajvanról hozzon munkásokat, hogy segítsenek a kifinomult berendezések telepítésében. A gépek telepítésének késedelmei júliusban a termelés késedelméről szóló bejelentéshez vezettek. Decemberben a TSMC és az arizonai építőipari és építőipari szakszervezetek tanácsa megállapodott a biztonságra, a munkahelyi képzésre, a telephelyi személyzetre és egyéb kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokról.
E-mailben küldött nyilatkozatában Mark Liu elnök - aki nemrégiben jelentette be, hogy nyugdíjba vonul - reménykedett abban, hogy a dolgozói feszültségek véget értek. Elismerte, hogy az első phoenixi gyár megépítése "kihívásokkal" járt, de azt mondta, hogy a TSMC még mindig "a leggyorsabb játékos" a piacon az ilyen projektek befejezésében. Bár januárban azt mondta az elemzőknek, hogy a vállalat késleltetni fogja a gyártás megkezdését a második gyárban, a munkavállalók képzettsége valószínűleg nem szerepel az okok között. "Úgy gondoljuk, hogy a második gyárunk építése sokkal zökkenőmentesebb lesz" - mondta Liu. "Az arizonai munkások gyorsan megtanulják a dolgokat."