SG.hu
Nincs elég szakember a TSMC amerikai gyárának beindításához
Még úgy is csak késve, 2025-ben kezdi majd meg a termelést az arizonai chipgyár, hogy Tajvanról visznek át szakembereket.
A COVID-19 világjárvány ellátási láncproblémákat okozott, ami a járművekhez és sok más termékhez szükséges chipek hiányához vezetett, emiatt a Biden-kormányzat igyekszik gyorsan bővíteni az amerikai chipipart. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) 2024 végére ígérte első arizonai chipgyára elindítását, viszont most közölték, hogy ez nem lesz megvalósítható. Elsősorban a kritikus szakértelemmel rendelkező műszaki dolgozók hiányoznak az Egyesült Államokban, ezért a TSMC azt tervezi, hogy az építkezést inkább csak 2025-re fejezi be. Mindez azért baj, mert egyre nagyobb az igény a mesterséges intelligencia-chipekre, és a TSMC a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója és a globális technológiai cégek (Apple, nVidia stb.) egyik fő beszállítója.
A holland ASML vezérigazgatóját, Peter Wenninket mindazonáltal nem lepte meg a dolog. A Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a félvezetőgyártó üzemek építésénél a szakképzett munkaerő hiánya gyakori oka a késéseknek. "Úgy tűnik, az emberek nem veszik észre, hogy ugyan most elkezdjük építeni ezeket a gyárakat szerte a világon és azok mindenhol ott lesznek, de a működtetésükhöz szükséges készségeket az elmúlt néhány évtizedben csak a bolygó néhány helyén lehetett megszerezni - túlnyomórészt Tajvanon és Koreában, és egy kicsit Kínában" - mondta Wennink. "A szakképzett munkások leigazolása az építési terv betartásához hasonló kihívást jelent."
A múlt hónap végén a TSMC megerősítette, hogy több tajvani munkást küld az Egyesült Államokba, hogy biztosítsa a 40 milliárd dolláros arizonai gyár "gyors felfutását". A második arizonai gyárat 2026-ra tervezik üzembe helyezni, a tervek szerint 3 nanométeres technológiával fog működni, de még nem ismert, hogy az első gyár késése kihat-e a második gyár befejezésére.
Az amerikai elnök személyesen is megnézte az arizonai gyár építését
Mark Liu, a TSMC elnöke egy konferenciahíváson elmondta, hogy a munkaerőhiány mellett a TSMC más hátráltató tényezőkkel is szembesül az Egyesült Államokban, főként mert az amerikai építési költségek magasabbak, mint a tajvaniak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a TSMC megoldása a problémákra a költségcsökkentés és a tajvani munkavállalók beutaztatása. A vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan hány munkást küldött eddig és hányan érkezhetnek még. A Reuters jelentése szerint a TSMC "a további létszámot, akik mennek, még nem határozták meg", és a tajvani munkások "csak korlátozott ideig lesznek az államban". A vállalat azt is közölte, hogy ezeknek a munkásoknak a behozása "nem befolyásolja a jelenleg naponta a helyszínen dolgozó 12 000 munkavállaló foglalkoztatását vagy az Egyesült Államokban történő munkaerő-felvételt".
A progresszív közpolitikára összpontosító The American Prospect című magazin tegnapi cikke azonban arra utal, hogy az amerikai és a tajvani munkavállalók között már most is feszültség van. Az arizonai építkezésen dolgozó, a hőségtől szenvedő villanyszerelők úgy érezték, hogy "átverték őket", amikor megjelent több, mint 500 tajvani munkás. (Phoenixben az elmúlt hónapban 18 egymást követő nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 43 Celsius fokot.) A szakszervezet képviselői szerint a villanyszerelők gyanúja, hogy a TSMC megpróbálja őket tengerentúli munkásokkal helyettesíteni, mert a hónap elején megszüntették a helyi villanyszerelők prémiumát, ami 50 amerikai munkás felmondását eredményezte.
Made in America
Egy héttel később a TSMC visszaállította az ösztönző bért, de az alvállalkozó figyelmébe ajánlottak "25 nem szakszervezeti alkalmazottat, akiket Tajvanról toboroztak, hogy segítsenek megoldani a munkaerőhiányt" - mondták a képviselők a The American Prospectnek. Jóslatuk szerint a TSMC továbbra is meg fog küzdeni az amerikai munkavállalók toborzásával, hacsak nem emelik meg a béreket. A TSMC 5 dolláros "ösztönző órabért" kínál a villanyszerelőknek a 33,65 dolláros órabéren felül, de ennek feltételei vannak: ha például egy munkás betegség miatt egy napot kihagy, akkor az adott héten nem kap ösztönző fizetést.
A villanyszerelők szakszervezetének egy neve elhallgatását kérő képviselője elmondta a lapnak, hogy szerinte az ösztönző bérek hirtelen megszüntetése és visszaállítása egy olyan stratégia része volt, amelynek célja a szakszervezeti dolgozók külföldiekkel való helyettesítése. "Ez azt eredményezte, hogy munkaerőhiányt teremtett, és a munkaerőhiány megteremtésével most kényelmesen odasétálnak, és azt mondják, hogy nos, ti nem tudtok megbirkózni a munkával, úgyhogy itt van 25 ember" - mondta.
A szakszervezeti tisztviselők és a munkavállalók egyaránt kíváncsiak arra, hogy a TSMC hogyan fogja elkölteni az amerikai állami támogatást. A TSMC akár 15 milliárd dollárnyi közpénzhez juthat, de mindehhez részletes információkat kell szolgáltatnia a működéséről. A Biden-kormányzat szerint ezek a feltételek csak azt hivatottak biztosítani, hogy a TSMC megfelelően használja fel az adófizetők pénzét. Az azonban egyértelmű, hogy a TSMC-től elvárják, hogy amerikai munkavállalókat alkalmazzon és tisztességesen fizessen nekik. Tavaly Joe Biden elnök bejelentette, hogy az első arizonai gyár építésénél "több mint 3000 dolgozót" fognak foglalkoztatni, és azt ígérte, hogy az állami támogatások célja "jól fizető amerikai munkahelyek teremtése".
Amikor az első arizonai gyár 2025-ben végre működésbe lép több mint 1600 csúcstechnológiai szakmai munkahelyet és "több ezer közvetett munkahelyet teremt a félvezető-ökoszisztémában". Persze ezen állások amerikai munkavállalókkal történő betöltéséhez rengeteg továbbképzésre lesz szükség, és a TSMC szerint ezért kell tajvani munkavállalókat bevonni ezekbe az amerikai projektekbe.
A TSMC számára is fontos a gyártása egy részének az Egyesült Államokba telepítés, és nem csak a helyi chiptörvényből való finanszírozás, hanem Tajvan és Kína növekvő feszültségei miatt is. Egy kínai támadás Tajvan ellen jelenleg a TSMC számára a véget jelentené, mert chipgyártásának nagy része ott található. És vannak arra utaló jelek, hogy a fenyegetés egyre nő, folyamatosak a kínai hadihajók és vadászrepülők határsértései. ami a kínai hadsereg növekvő agresszivitását tükrözi. A vállalat Japánban is épít egy üzemet és fontolgat egy másikat Németországban.
A COVID-19 világjárvány ellátási láncproblémákat okozott, ami a járművekhez és sok más termékhez szükséges chipek hiányához vezetett, emiatt a Biden-kormányzat igyekszik gyorsan bővíteni az amerikai chipipart. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) 2024 végére ígérte első arizonai chipgyára elindítását, viszont most közölték, hogy ez nem lesz megvalósítható. Elsősorban a kritikus szakértelemmel rendelkező műszaki dolgozók hiányoznak az Egyesült Államokban, ezért a TSMC azt tervezi, hogy az építkezést inkább csak 2025-re fejezi be. Mindez azért baj, mert egyre nagyobb az igény a mesterséges intelligencia-chipekre, és a TSMC a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója és a globális technológiai cégek (Apple, nVidia stb.) egyik fő beszállítója.
A holland ASML vezérigazgatóját, Peter Wenninket mindazonáltal nem lepte meg a dolog. A Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a félvezetőgyártó üzemek építésénél a szakképzett munkaerő hiánya gyakori oka a késéseknek. "Úgy tűnik, az emberek nem veszik észre, hogy ugyan most elkezdjük építeni ezeket a gyárakat szerte a világon és azok mindenhol ott lesznek, de a működtetésükhöz szükséges készségeket az elmúlt néhány évtizedben csak a bolygó néhány helyén lehetett megszerezni - túlnyomórészt Tajvanon és Koreában, és egy kicsit Kínában" - mondta Wennink. "A szakképzett munkások leigazolása az építési terv betartásához hasonló kihívást jelent."
A múlt hónap végén a TSMC megerősítette, hogy több tajvani munkást küld az Egyesült Államokba, hogy biztosítsa a 40 milliárd dolláros arizonai gyár "gyors felfutását". A második arizonai gyárat 2026-ra tervezik üzembe helyezni, a tervek szerint 3 nanométeres technológiával fog működni, de még nem ismert, hogy az első gyár késése kihat-e a második gyár befejezésére.
Az amerikai elnök személyesen is megnézte az arizonai gyár építését
Mark Liu, a TSMC elnöke egy konferenciahíváson elmondta, hogy a munkaerőhiány mellett a TSMC más hátráltató tényezőkkel is szembesül az Egyesült Államokban, főként mert az amerikai építési költségek magasabbak, mint a tajvaniak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a TSMC megoldása a problémákra a költségcsökkentés és a tajvani munkavállalók beutaztatása. A vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan hány munkást küldött eddig és hányan érkezhetnek még. A Reuters jelentése szerint a TSMC "a további létszámot, akik mennek, még nem határozták meg", és a tajvani munkások "csak korlátozott ideig lesznek az államban". A vállalat azt is közölte, hogy ezeknek a munkásoknak a behozása "nem befolyásolja a jelenleg naponta a helyszínen dolgozó 12 000 munkavállaló foglalkoztatását vagy az Egyesült Államokban történő munkaerő-felvételt".
A progresszív közpolitikára összpontosító The American Prospect című magazin tegnapi cikke azonban arra utal, hogy az amerikai és a tajvani munkavállalók között már most is feszültség van. Az arizonai építkezésen dolgozó, a hőségtől szenvedő villanyszerelők úgy érezték, hogy "átverték őket", amikor megjelent több, mint 500 tajvani munkás. (Phoenixben az elmúlt hónapban 18 egymást követő nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 43 Celsius fokot.) A szakszervezet képviselői szerint a villanyszerelők gyanúja, hogy a TSMC megpróbálja őket tengerentúli munkásokkal helyettesíteni, mert a hónap elején megszüntették a helyi villanyszerelők prémiumát, ami 50 amerikai munkás felmondását eredményezte.
Made in America
Egy héttel később a TSMC visszaállította az ösztönző bért, de az alvállalkozó figyelmébe ajánlottak "25 nem szakszervezeti alkalmazottat, akiket Tajvanról toboroztak, hogy segítsenek megoldani a munkaerőhiányt" - mondták a képviselők a The American Prospectnek. Jóslatuk szerint a TSMC továbbra is meg fog küzdeni az amerikai munkavállalók toborzásával, hacsak nem emelik meg a béreket. A TSMC 5 dolláros "ösztönző órabért" kínál a villanyszerelőknek a 33,65 dolláros órabéren felül, de ennek feltételei vannak: ha például egy munkás betegség miatt egy napot kihagy, akkor az adott héten nem kap ösztönző fizetést.
A villanyszerelők szakszervezetének egy neve elhallgatását kérő képviselője elmondta a lapnak, hogy szerinte az ösztönző bérek hirtelen megszüntetése és visszaállítása egy olyan stratégia része volt, amelynek célja a szakszervezeti dolgozók külföldiekkel való helyettesítése. "Ez azt eredményezte, hogy munkaerőhiányt teremtett, és a munkaerőhiány megteremtésével most kényelmesen odasétálnak, és azt mondják, hogy nos, ti nem tudtok megbirkózni a munkával, úgyhogy itt van 25 ember" - mondta.
A szakszervezeti tisztviselők és a munkavállalók egyaránt kíváncsiak arra, hogy a TSMC hogyan fogja elkölteni az amerikai állami támogatást. A TSMC akár 15 milliárd dollárnyi közpénzhez juthat, de mindehhez részletes információkat kell szolgáltatnia a működéséről. A Biden-kormányzat szerint ezek a feltételek csak azt hivatottak biztosítani, hogy a TSMC megfelelően használja fel az adófizetők pénzét. Az azonban egyértelmű, hogy a TSMC-től elvárják, hogy amerikai munkavállalókat alkalmazzon és tisztességesen fizessen nekik. Tavaly Joe Biden elnök bejelentette, hogy az első arizonai gyár építésénél "több mint 3000 dolgozót" fognak foglalkoztatni, és azt ígérte, hogy az állami támogatások célja "jól fizető amerikai munkahelyek teremtése".
Amikor az első arizonai gyár 2025-ben végre működésbe lép több mint 1600 csúcstechnológiai szakmai munkahelyet és "több ezer közvetett munkahelyet teremt a félvezető-ökoszisztémában". Persze ezen állások amerikai munkavállalókkal történő betöltéséhez rengeteg továbbképzésre lesz szükség, és a TSMC szerint ezért kell tajvani munkavállalókat bevonni ezekbe az amerikai projektekbe.
A TSMC számára is fontos a gyártása egy részének az Egyesült Államokba telepítés, és nem csak a helyi chiptörvényből való finanszírozás, hanem Tajvan és Kína növekvő feszültségei miatt is. Egy kínai támadás Tajvan ellen jelenleg a TSMC számára a véget jelentené, mert chipgyártásának nagy része ott található. És vannak arra utaló jelek, hogy a fenyegetés egyre nő, folyamatosak a kínai hadihajók és vadászrepülők határsértései. ami a kínai hadsereg növekvő agresszivitását tükrözi. A vállalat Japánban is épít egy üzemet és fontolgat egy másikat Németországban.