SG.hu
Marokkó közbeiktatásával kerüli ki Oroszország az IT-szankciókat
Oroszország speciális e-kereskedelmi oldalak, titkos szállítási megoldások és közvetítők segítségével jut hozzá a gazdaságához és az ukrajnai háború folytatásához szükséges alkatrészekhez.
Nem sokkal azután, hogy Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, a Convex orosz távközlési vállalat mérnökeinek amerikai berendezéseket kellett beszerezniük, hogy adatokat továbbíthassanak az ország hírszerző szolgálatának. Mivel a nyugati országok átfogó kereskedelmi korlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben, ez lehetetlenné vált. A Convex munkatársai hamarosan megoldást találtak. Mivel a Cisco 2022. március 3-án leállította az Oroszországba irányuló eladásokat, a Convex mérnökei egy Nag nevű, homályos hátterü orosz e-kereskedelmi oldalon vették meg a szükséges Cisco-routereket, amely a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokat úgy kerülte meg, hogy az amerikai berendezéseket kínai beszállítók hálózatán keresztül vásárolta meg. A Convex mérnökei ezután ellátogattak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jekatyerinburgi irodáiba, hogy telepítsék a felszerelést, amely segít kategorizálni és elküldeni az adatokat a hatóságoknak. "Egyeztessünk az FSZB-vel a Cisco Catalyst WS-C4948E switch elhelyezéséről" - írta egy Convex-mérnök 2022. március 23-án egy kiszivárgott vállalati kommunikációs napló szerint.
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt 22 hónap alatt Oroszország nagyrészt továbbra is be tudta szerezni a gazdaságának működéséhez szükséges technológiát. Miután az exportkorlátozások és a vállalati tilalmak kezdetben kereskedelmi fennakadásokhoz vezettek, az orosz beszállítók kiskapukat találtak és kerülőutakat alakítottak ki. A kereskedelmi hardverek szinte egyetlen darabját - beleértve az alapvető távközlési berendezéseket, a megfigyelési eszközöket, a fejlett számítástechnikai és fegyverrendszerek mikrochipjeit, valamint a drónokat - sem túl nehéz beszerezni. Az orosz hatóságok és vállalatok összefogtak, hogy kihasználják a globális válaszlépések réseit. Orosz kormányzati e-mailek, kereskedelmi dokumentumok és az orosz mérnökök közötti online beszélgetések feljegyzései szerint kínai közvetítők hálóját csapolták meg, és tevékenységüket fedőcégeken keresztül álcázták.
Olyan országokhoz is fordultak, amelyek semleges pozíciót foglaltak el a konfliktusban, például Marokkóhoz és Törökországhoz. Kikötőikben átvették a globális technológiai gyártóközpontokból érkező árukat, amelyeket aztán más, Oroszország felé tartó hajókra rakodtak át. Az ismert szállítoktól származó tiltott technológiai termékek ezután olyan könnyen kezelhető e-kereskedelmi oldalakon jelentek meg, mint a Nag. A rugalmasság volt a legfontosabb. Az orosz kereskedelmi tisztviselők heti rendszerességgel küldött e-mailekben osztottak meg tippeket arra vonatkozóan, hogy mely kikötőkben lehetne átrakodni az árukat, ki kereskedne rubelben, és hol lehetne javítani az orosz zászló alatt közlekedő hajókat - derül ki a dokumentumokból. Ha egy beszállító leállt az értékesítéssel, találtak egy másikat. Ha egy hajózási útvonal megszűnt, újak vették át a helyét.
A New York Times által megszerzett dokumentumok ritka bepillantást engednek abba a versenybe, amelyben az orosz kereskedők megbízhatóan egy lépéssel az USA által vezetett, az elzárásukra irányuló erőfeszítések előtt járnak. Sikerük megmutatja, hogy milyen nehéz megállítani a kereskedelmi technológia globális mozgását, és kérdéseket vet fel a nyugati kereskedelmi korlátozások hatékonyságával kapcsolatban, valamint hogy a technológiai óriásoknak jobban kellene-e ellenőrizniük termékeik célállomásait - és hogy lehetséges-e ez egyáltalán.
Elina Ribakova közgazdász a Peterson Institute for International Economics amerikai agytrösztnél a szankciók kijátszását tanulmányozza. Szerinte egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban és Európában a kormányok nyomozói nem tudnak lépést tartani ezen árnyékforgalommal. Hozzátette, hogy a nagy technológiai vállalatoknak többet kell tenniük az Oroszországba irányuló szállítások megszakítása érdekében. "Ez egy végtelen 'Üsd le a vakondot' játék" - mondta. "A politikai döntéshozóknak észre kellene venniük, hogy rengeteg szankciót jelentettünk be, és talán azt hisszük, hogy működnek, de a valóságban nem".
Az Oroszország elleni szankciók tavalyi életbe lépése után a ProSoft, egy moszkvai székhelyű elektronikai szolgáltató is megtapasztalta a következményeket. A nehézipar és a kritikus infrastruktúra számára biometrikus megfigyelőberendezéseket és technológiákat értékesítő vállalat tisztviselői a The Times által átnézett üzenet szerint e-mailben kértek segítséget a marokkói orosz kereskedelmi képviselettől. "Még egy héttel ezelőtt nem volt nehéz ezeket amerikai és európai beszállítóktól beszereznünk" - írta a ProSoft egyik vezetője, utalva egy újonnan betiltott technológiára. Most "azt kockáztatjuk, hogy csökkentenünk kell a termelést, a raktárban már csak kevés tartalékünk van." Az üzenethez csatolt táblázat több száz amerikai, európai és japán mikrochipet és érzékelőt sorolt fel, amelyekre a ProSoftnak szüksége volt.
Abban az időben az orosz gazdaság éppen a kereskedelmi korlátozások kezdeti hatásait szenvedte el. A rubel zuhant, az infláció és a kamatlábak az egekbe szöktek, az orosz bankokat elvágták a globális pénzügyi rendszer nagy részétől, az oligarchák pedig tehetetlenül ültek, miközben jachtjaikat lefoglalták. A pánik azonban nem tartott sokáig, mivel Vlagyimir Putyin elnök átalakította Oroszország gazdaságát. Az orosz tisztviselők és vezetők gyorsan összefogtak, hogy megoldásokat találjanak. A politikailag lojális cégek kaszáltak, miközben a nyugati vállalatok elmenekültek.
Az orosz drónokat nyugati technológia működteti
Marokkóban az orosz kereskedelmi hivatal, amely az ország tengerentúli gazdasági érdekeltségeiről gondoskodik, szintén segített az orosz vállalatoknak talpra állni. Miután a ProSoft segítséget kért, a kereskedelmi tisztviselők azonnal akcióba léptek. "Folyamatos kapcsolatban állunk a marokkói állami tulajdonú Tanger Med kikötő főigazgatójával" - írta egy orosz tisztviselő egy 2022. áprilisi e-mailben. "Nem lesz gond a karbantartással az orosz zászló alatt belépő hajóknál." A Gibraltári-szorost ölelő Tanger Med szóvivője azt mondta, hogy a kikötő helyet bérel hajózási társaságoknak, és "nincs információja és felelőssége" a komplexumon áthaladó hajókról. A kikötő évente több, mint nyolcmillió konténert kezel, és 180 nemzetközi kikötőhöz csatlakozik. Szóvivőjük nem tud arról, hogy a Tanger Medben való tartózkodás előtt vagy után orosz kikötőkbe futnának be a szállított áruk, vagy hogy orosz hajók karbantartását végeznék.
2022 novemberére a marokkói orosz kereskedelmi tisztviselők azzal dicsekedtek, hogy "közvetlen támogatásuk" révén az afrikai ország elektronikai átrakodó csomóponttá vált. A Tajvanról, Kínából és más gyártóközpontokból származó árukat a Tanger Medben rakodták ki, majd más, Oroszországba tartó hajókra helyezték őket. "Tekintettel a marokkói partnerrel való együttműködés hosszú távú jellegére, a szállítások volumene évente körülbelül 10 millió dollárra tehető" - írták a kereskedelmi tisztviselők a ProSoftnak végzett munkájukról. A ProSoft a nyugati technológia utánpótlását is fenntartotta egy a marokkói Casablancában bejegyzett fémhulladék-gyártó cég segítségével. A háború kitörése után az Invent Maroc nevű cég új weboldalt hozott létre, és a kereskedelmi adatok szerint Marokkón keresztül Oroszországba irányított tiltott technológiát, többek között a Texas Instruments, az Intel és az NXP mikrochipjeit. Az Egyesült Államok 2022-ben korlátozta az amerikai berendezésekkel vagy szellemi tulajdonnal készült félvezetők Oroszországba irányuló exportját.
Az Invent Maroc, amelyet egy Alexander Trinz nevű férfi vezet, korábban nem rendelkezett nemzetközi exporttörténettel. A kereskedelmi adatok szerint mégis Costa Ricából, Malajziából, Tajvanról, Kínából, Japánból és Mexikóból szerzett be elektronikai termékeket. Trinz elmondta, hogy korábban szállított technológiát Oroszországnak, de a háború óta nem. "Korábban együttműködtünk Oroszországgal, de ebben a pillanatban nincs kapcsolat" - mondta. A ProSoft kínálatában közel 300 olyan eladásra szánt termék van, amelyek Intel chipeket, valamint az Nvidia által gyártott alkatrészeket és egy, a Google által tervezett, mesterséges intelligenciára optimalizált számítógépes chipet tartalmaznak. Bár nem világos, hogy az importált termékeket végül hogyan használták fel, a fegyverszakértők amerikai chipeket találtak orosz rakétákban és drónokban.
2022 októberében az orosz kereskedelmi tisztviselők azt mondták, hogy a Tanger Med kikötőben 20 üzemeltetőt hoztak létre, hogy azok elvégezzék a logisztikai munkát, a rakományt Oroszországba tartó hajókra rakodják. Egy másik jelentés megjegyezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként működő törökországi kikötők rubelben fogadják el a fizetést. "A szankciós korlátozásokat sikeresen leküzdöttük" - írta egy orosz kormányzati jelentés egy török kereskedelmi útvonalról idén márciusban. Az Nvidia, az Intel és a Google nem kívánt nyilatkozni. A Texas Instruments közölte, hogy ellenzik termékeik Oroszországba történő tiltott átirányítását. A ProSoft, az NXP és Oroszország marokkói kereskedelmi képviselője nem válaszolt a kommentárkérésekre.
Az olyan kevéssé ismert orosz e-kereskedelmi oldalakon, mint a Nag, az OCS Distribution, a 3Logic Distribution és a 4Telecom, olyan nagy amerikai és európai távközlési gyártók, mint a Cisco, a HP, a Juniper, az Ericsson és a Nokia által gyártott komplex technológiák szerepelnek eladásra. Sok ilyen oldal évtizedekig szabadon értékesítette a nyugati technológiát, de a háború miatt átalakították ellátási láncukat. Azóta a kereskedelmi nyilvántartások szerint a platformok több százmillió dollár értékben kaptak technológiát Kínából. 2022 márciusa és 2023 szeptembere között Kína és Hongkong szállította az Oroszországba importált félvezetők 85 százalékát szemben a konfliktus előtti 27 százalékkal - derül ki a Silverado Policy Accelerator nonprofit szervezet jelentéséből, amely az orosz kereskedelmi útvonalakat tanulmányozza.
A Nag az egyik fő platform, amely hardvereket értékesít a regionális távközlési vállalatoknak. A kereskedelmi adatok szerint közvetítőkön keresztül nagyjából 100 millió dollár értékben vásároltak korlátozott amerikai technológiát a háború kezdete óta. Az adatok szerint idén összesen 150 millió dollár értékben importáltak hardvert Kínából. A kommunikációs eszközök - amelyeknek állítólag tilos Oroszországba jutniuk - könnyen elérhetőek a weboldalán, ár, terméktípus és mennyiség szerint szűrve. A Nag alkalmazottai egy levélben elismerték a nemzetközi szankciók okozta logisztikai kihívásokat. 2022 májusában a Nag egyik alkalmazottja azt írta egy orosz ügyfélnek, hogy "a régi tranzitrendszer megszűnt", ami késleltette a vevő által megrendelt 20 000 dollár értékű Juniper-berendezés leszállítását. Egy hónappal később a Nag közölte, hogy a probléma megoldódott, és a felszerelés a következő hónapokban megérkezik.
Az online felügyelet és cenzúra kiépítéséhez szükséges technika is rendelkezésre áll. Az orosz távközlési szolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy az ügyfelek kommunikációs adatait átadják a biztonsági szolgálatoknak, ami azt jelenti, hogy speciális berendezéseket kell vásárolniuk, amelyek elküldik az információkat a kormány ügynökeinek. A Nag üzenőfalain - amelyek most már csak Oroszországon belülről érhetők el - a mérnökök technikai tippeket tettek közzé, hogy a rendszerek az FSZB specifikációinak megfelelően működjenek. Az Ericsson, a Juniper, a Nokia és az IBM szerint az Oroszországba irányuló szállításokra a hozzájárulásuk nélkül került sor. Az OCS Distribution közölte, hogy "nem árul olyan termékeket, amelyek sértik a nemzetközi szankciókat és korlátozásokat", és hogy a weboldalán megvásárolhatónak feltüntetett ilyen technológia azért van ott, mert épp egy átdolgozás közepén van. A HP, a 3Logic Distribution és a 4Telecom nem válaszolt a megkeresésekre.
A Nag által üzemeltetett cégek és márkák hálózata Kazahsztánban, Üzbegisztánban és az Egyesült Arab Emírségekben szintén segített eltitkolni a szankciókkal sújtott technológia szállítását. A Nag az elmúlt évben összesen közel 10 millió dollár értékben szállított Cisco-berendezéseket, valamint körülbelül 1 millió dollár értékben Nokia- és Intel-termékeket Oroszországba. Az FSZB jekatyerinburgi irodáiban a Convex mérnökei által telepített Cisco-eszközök a Juniper által gyártott routerek mellett helyezkednek el a Convex nyilvántartása szerint. Kevesebb mint egy évvel később a nyugati technológia elérhetősége már olyan bőséges, hogy a Convex mérnökei szabadon vásárolhattak. A Convex belső üzenetküldő rendszerében nemrég egy mérnökök közti beszélgetésben egy új beszállítónak örülhettek. A sale-server.ru néven működő nagykereskedő rengeteg HP, IBM és más cégek korlátozott elérhetőségű eszközeivel rendelkezik. Ennél is fontosabb volt, hogy az ára megfelelő: "olcsóbb, mint a Nag" - írta a Convex egyik alkalmazottja.
Nem sokkal azután, hogy Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, a Convex orosz távközlési vállalat mérnökeinek amerikai berendezéseket kellett beszerezniük, hogy adatokat továbbíthassanak az ország hírszerző szolgálatának. Mivel a nyugati országok átfogó kereskedelmi korlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben, ez lehetetlenné vált. A Convex munkatársai hamarosan megoldást találtak. Mivel a Cisco 2022. március 3-án leállította az Oroszországba irányuló eladásokat, a Convex mérnökei egy Nag nevű, homályos hátterü orosz e-kereskedelmi oldalon vették meg a szükséges Cisco-routereket, amely a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokat úgy kerülte meg, hogy az amerikai berendezéseket kínai beszállítók hálózatán keresztül vásárolta meg. A Convex mérnökei ezután ellátogattak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jekatyerinburgi irodáiba, hogy telepítsék a felszerelést, amely segít kategorizálni és elküldeni az adatokat a hatóságoknak. "Egyeztessünk az FSZB-vel a Cisco Catalyst WS-C4948E switch elhelyezéséről" - írta egy Convex-mérnök 2022. március 23-án egy kiszivárgott vállalati kommunikációs napló szerint.
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt 22 hónap alatt Oroszország nagyrészt továbbra is be tudta szerezni a gazdaságának működéséhez szükséges technológiát. Miután az exportkorlátozások és a vállalati tilalmak kezdetben kereskedelmi fennakadásokhoz vezettek, az orosz beszállítók kiskapukat találtak és kerülőutakat alakítottak ki. A kereskedelmi hardverek szinte egyetlen darabját - beleértve az alapvető távközlési berendezéseket, a megfigyelési eszközöket, a fejlett számítástechnikai és fegyverrendszerek mikrochipjeit, valamint a drónokat - sem túl nehéz beszerezni. Az orosz hatóságok és vállalatok összefogtak, hogy kihasználják a globális válaszlépések réseit. Orosz kormányzati e-mailek, kereskedelmi dokumentumok és az orosz mérnökök közötti online beszélgetések feljegyzései szerint kínai közvetítők hálóját csapolták meg, és tevékenységüket fedőcégeken keresztül álcázták.
Olyan országokhoz is fordultak, amelyek semleges pozíciót foglaltak el a konfliktusban, például Marokkóhoz és Törökországhoz. Kikötőikben átvették a globális technológiai gyártóközpontokból érkező árukat, amelyeket aztán más, Oroszország felé tartó hajókra rakodtak át. Az ismert szállítoktól származó tiltott technológiai termékek ezután olyan könnyen kezelhető e-kereskedelmi oldalakon jelentek meg, mint a Nag. A rugalmasság volt a legfontosabb. Az orosz kereskedelmi tisztviselők heti rendszerességgel küldött e-mailekben osztottak meg tippeket arra vonatkozóan, hogy mely kikötőkben lehetne átrakodni az árukat, ki kereskedne rubelben, és hol lehetne javítani az orosz zászló alatt közlekedő hajókat - derül ki a dokumentumokból. Ha egy beszállító leállt az értékesítéssel, találtak egy másikat. Ha egy hajózási útvonal megszűnt, újak vették át a helyét.
A New York Times által megszerzett dokumentumok ritka bepillantást engednek abba a versenybe, amelyben az orosz kereskedők megbízhatóan egy lépéssel az USA által vezetett, az elzárásukra irányuló erőfeszítések előtt járnak. Sikerük megmutatja, hogy milyen nehéz megállítani a kereskedelmi technológia globális mozgását, és kérdéseket vet fel a nyugati kereskedelmi korlátozások hatékonyságával kapcsolatban, valamint hogy a technológiai óriásoknak jobban kellene-e ellenőrizniük termékeik célállomásait - és hogy lehetséges-e ez egyáltalán.
Elina Ribakova közgazdász a Peterson Institute for International Economics amerikai agytrösztnél a szankciók kijátszását tanulmányozza. Szerinte egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban és Európában a kormányok nyomozói nem tudnak lépést tartani ezen árnyékforgalommal. Hozzátette, hogy a nagy technológiai vállalatoknak többet kell tenniük az Oroszországba irányuló szállítások megszakítása érdekében. "Ez egy végtelen 'Üsd le a vakondot' játék" - mondta. "A politikai döntéshozóknak észre kellene venniük, hogy rengeteg szankciót jelentettünk be, és talán azt hisszük, hogy működnek, de a valóságban nem".
Az Oroszország elleni szankciók tavalyi életbe lépése után a ProSoft, egy moszkvai székhelyű elektronikai szolgáltató is megtapasztalta a következményeket. A nehézipar és a kritikus infrastruktúra számára biometrikus megfigyelőberendezéseket és technológiákat értékesítő vállalat tisztviselői a The Times által átnézett üzenet szerint e-mailben kértek segítséget a marokkói orosz kereskedelmi képviselettől. "Még egy héttel ezelőtt nem volt nehéz ezeket amerikai és európai beszállítóktól beszereznünk" - írta a ProSoft egyik vezetője, utalva egy újonnan betiltott technológiára. Most "azt kockáztatjuk, hogy csökkentenünk kell a termelést, a raktárban már csak kevés tartalékünk van." Az üzenethez csatolt táblázat több száz amerikai, európai és japán mikrochipet és érzékelőt sorolt fel, amelyekre a ProSoftnak szüksége volt.
Abban az időben az orosz gazdaság éppen a kereskedelmi korlátozások kezdeti hatásait szenvedte el. A rubel zuhant, az infláció és a kamatlábak az egekbe szöktek, az orosz bankokat elvágták a globális pénzügyi rendszer nagy részétől, az oligarchák pedig tehetetlenül ültek, miközben jachtjaikat lefoglalták. A pánik azonban nem tartott sokáig, mivel Vlagyimir Putyin elnök átalakította Oroszország gazdaságát. Az orosz tisztviselők és vezetők gyorsan összefogtak, hogy megoldásokat találjanak. A politikailag lojális cégek kaszáltak, miközben a nyugati vállalatok elmenekültek.
Az orosz drónokat nyugati technológia működteti
Marokkóban az orosz kereskedelmi hivatal, amely az ország tengerentúli gazdasági érdekeltségeiről gondoskodik, szintén segített az orosz vállalatoknak talpra állni. Miután a ProSoft segítséget kért, a kereskedelmi tisztviselők azonnal akcióba léptek. "Folyamatos kapcsolatban állunk a marokkói állami tulajdonú Tanger Med kikötő főigazgatójával" - írta egy orosz tisztviselő egy 2022. áprilisi e-mailben. "Nem lesz gond a karbantartással az orosz zászló alatt belépő hajóknál." A Gibraltári-szorost ölelő Tanger Med szóvivője azt mondta, hogy a kikötő helyet bérel hajózási társaságoknak, és "nincs információja és felelőssége" a komplexumon áthaladó hajókról. A kikötő évente több, mint nyolcmillió konténert kezel, és 180 nemzetközi kikötőhöz csatlakozik. Szóvivőjük nem tud arról, hogy a Tanger Medben való tartózkodás előtt vagy után orosz kikötőkbe futnának be a szállított áruk, vagy hogy orosz hajók karbantartását végeznék.
2022 novemberére a marokkói orosz kereskedelmi tisztviselők azzal dicsekedtek, hogy "közvetlen támogatásuk" révén az afrikai ország elektronikai átrakodó csomóponttá vált. A Tajvanról, Kínából és más gyártóközpontokból származó árukat a Tanger Medben rakodták ki, majd más, Oroszországba tartó hajókra helyezték őket. "Tekintettel a marokkói partnerrel való együttműködés hosszú távú jellegére, a szállítások volumene évente körülbelül 10 millió dollárra tehető" - írták a kereskedelmi tisztviselők a ProSoftnak végzett munkájukról. A ProSoft a nyugati technológia utánpótlását is fenntartotta egy a marokkói Casablancában bejegyzett fémhulladék-gyártó cég segítségével. A háború kitörése után az Invent Maroc nevű cég új weboldalt hozott létre, és a kereskedelmi adatok szerint Marokkón keresztül Oroszországba irányított tiltott technológiát, többek között a Texas Instruments, az Intel és az NXP mikrochipjeit. Az Egyesült Államok 2022-ben korlátozta az amerikai berendezésekkel vagy szellemi tulajdonnal készült félvezetők Oroszországba irányuló exportját.
Az Invent Maroc, amelyet egy Alexander Trinz nevű férfi vezet, korábban nem rendelkezett nemzetközi exporttörténettel. A kereskedelmi adatok szerint mégis Costa Ricából, Malajziából, Tajvanról, Kínából, Japánból és Mexikóból szerzett be elektronikai termékeket. Trinz elmondta, hogy korábban szállított technológiát Oroszországnak, de a háború óta nem. "Korábban együttműködtünk Oroszországgal, de ebben a pillanatban nincs kapcsolat" - mondta. A ProSoft kínálatában közel 300 olyan eladásra szánt termék van, amelyek Intel chipeket, valamint az Nvidia által gyártott alkatrészeket és egy, a Google által tervezett, mesterséges intelligenciára optimalizált számítógépes chipet tartalmaznak. Bár nem világos, hogy az importált termékeket végül hogyan használták fel, a fegyverszakértők amerikai chipeket találtak orosz rakétákban és drónokban.
2022 októberében az orosz kereskedelmi tisztviselők azt mondták, hogy a Tanger Med kikötőben 20 üzemeltetőt hoztak létre, hogy azok elvégezzék a logisztikai munkát, a rakományt Oroszországba tartó hajókra rakodják. Egy másik jelentés megjegyezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként működő törökországi kikötők rubelben fogadják el a fizetést. "A szankciós korlátozásokat sikeresen leküzdöttük" - írta egy orosz kormányzati jelentés egy török kereskedelmi útvonalról idén márciusban. Az Nvidia, az Intel és a Google nem kívánt nyilatkozni. A Texas Instruments közölte, hogy ellenzik termékeik Oroszországba történő tiltott átirányítását. A ProSoft, az NXP és Oroszország marokkói kereskedelmi képviselője nem válaszolt a kommentárkérésekre.
Az olyan kevéssé ismert orosz e-kereskedelmi oldalakon, mint a Nag, az OCS Distribution, a 3Logic Distribution és a 4Telecom, olyan nagy amerikai és európai távközlési gyártók, mint a Cisco, a HP, a Juniper, az Ericsson és a Nokia által gyártott komplex technológiák szerepelnek eladásra. Sok ilyen oldal évtizedekig szabadon értékesítette a nyugati technológiát, de a háború miatt átalakították ellátási láncukat. Azóta a kereskedelmi nyilvántartások szerint a platformok több százmillió dollár értékben kaptak technológiát Kínából. 2022 márciusa és 2023 szeptembere között Kína és Hongkong szállította az Oroszországba importált félvezetők 85 százalékát szemben a konfliktus előtti 27 százalékkal - derül ki a Silverado Policy Accelerator nonprofit szervezet jelentéséből, amely az orosz kereskedelmi útvonalakat tanulmányozza.
A Nag az egyik fő platform, amely hardvereket értékesít a regionális távközlési vállalatoknak. A kereskedelmi adatok szerint közvetítőkön keresztül nagyjából 100 millió dollár értékben vásároltak korlátozott amerikai technológiát a háború kezdete óta. Az adatok szerint idén összesen 150 millió dollár értékben importáltak hardvert Kínából. A kommunikációs eszközök - amelyeknek állítólag tilos Oroszországba jutniuk - könnyen elérhetőek a weboldalán, ár, terméktípus és mennyiség szerint szűrve. A Nag alkalmazottai egy levélben elismerték a nemzetközi szankciók okozta logisztikai kihívásokat. 2022 májusában a Nag egyik alkalmazottja azt írta egy orosz ügyfélnek, hogy "a régi tranzitrendszer megszűnt", ami késleltette a vevő által megrendelt 20 000 dollár értékű Juniper-berendezés leszállítását. Egy hónappal később a Nag közölte, hogy a probléma megoldódott, és a felszerelés a következő hónapokban megérkezik.
Az online felügyelet és cenzúra kiépítéséhez szükséges technika is rendelkezésre áll. Az orosz távközlési szolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy az ügyfelek kommunikációs adatait átadják a biztonsági szolgálatoknak, ami azt jelenti, hogy speciális berendezéseket kell vásárolniuk, amelyek elküldik az információkat a kormány ügynökeinek. A Nag üzenőfalain - amelyek most már csak Oroszországon belülről érhetők el - a mérnökök technikai tippeket tettek közzé, hogy a rendszerek az FSZB specifikációinak megfelelően működjenek. Az Ericsson, a Juniper, a Nokia és az IBM szerint az Oroszországba irányuló szállításokra a hozzájárulásuk nélkül került sor. Az OCS Distribution közölte, hogy "nem árul olyan termékeket, amelyek sértik a nemzetközi szankciókat és korlátozásokat", és hogy a weboldalán megvásárolhatónak feltüntetett ilyen technológia azért van ott, mert épp egy átdolgozás közepén van. A HP, a 3Logic Distribution és a 4Telecom nem válaszolt a megkeresésekre.
A Nag által üzemeltetett cégek és márkák hálózata Kazahsztánban, Üzbegisztánban és az Egyesült Arab Emírségekben szintén segített eltitkolni a szankciókkal sújtott technológia szállítását. A Nag az elmúlt évben összesen közel 10 millió dollár értékben szállított Cisco-berendezéseket, valamint körülbelül 1 millió dollár értékben Nokia- és Intel-termékeket Oroszországba. Az FSZB jekatyerinburgi irodáiban a Convex mérnökei által telepített Cisco-eszközök a Juniper által gyártott routerek mellett helyezkednek el a Convex nyilvántartása szerint. Kevesebb mint egy évvel később a nyugati technológia elérhetősége már olyan bőséges, hogy a Convex mérnökei szabadon vásárolhattak. A Convex belső üzenetküldő rendszerében nemrég egy mérnökök közti beszélgetésben egy új beszállítónak örülhettek. A sale-server.ru néven működő nagykereskedő rengeteg HP, IBM és más cégek korlátozott elérhetőségű eszközeivel rendelkezik. Ennél is fontosabb volt, hogy az ára megfelelő: "olcsóbb, mint a Nag" - írta a Convex egyik alkalmazottja.