SG.hu
Az Nvidia 5 milliárd dollárért részesedést vásárol az Intelben
Az amerikai chipgyártó stratégiai befektetéssel és technológiai együttműködéssel mentené meg riválisát.
Az Nvidia bejelentette, hogy 5 milliárd dollár értékben vásárol törzsrészvényeket a nehézségekkel küzdő Intelben. A vállalat 23,28 dollárt fizet részvényenként, ami összességében körülbelül 4 százalékos tulajdonrészt jelent. A tranzakció nemcsak pénzügyi befektetés, hanem egy technológiai szövetség kezdete is: a két amerikai óriás közösen fejleszt új generációs chipeket személyi számítógépek és adatközpontok számára.
Az Intel hosszú ideje próbál kilábalni a gyártástechnológiai lemaradásból és a versenytársak, különösen az AMD és az Nvidia szorításából. Az MI- és adatközponti piacok dinamikus bővülése mellett a cég nem tudott megfelelő időben reagálni a CPU-kon túlmutató, GPU- és MI-gyorsítók vezérelte átalakulásra. A vállalat nemrég elvetette az eredetileg 2025-re ígért Falcon Shores MI-gyorsító chip piaci bevezetését, és helyette egy új rendszerarchitektúra, a Jaguar Shores fejlesztését helyezte előtérbe, amely integrált adatközponti megoldásként készül.
A most bejelentett megállapodás részeként az Intel új, Nvidia-igényekre szabott adatközponti CPU-kat fejleszt, miközben a vállalat személyi számítógépekbe szánt rendszerchipjei Nvidia RTX grafikus processzoregységeket fognak tartalmazni. A megállapodás technológiai kulcseleme az Nvidia NVLink összeköttetés integrálása, amely lehetővé teszi a CPU és GPU szorosabb, alacsony késleltetésű együttműködését, főként mesterséges intelligenciát és gépi tanulást igénylő feladatok esetén.
A piaci reakciók azonnal érzékelhetőek: az Intel részvényei több mint 25 százalékot emelkedtek a bejelentést követően a tőzsdei kereskedés előtti szakaszban, míg az Nvidia papírjai is kisebb mértékű, de pozitív elmozdulást mutattak. Elemzők szerint az Intel számára ez a befektetés pénzügyi és stratégiai értelemben is életmentő lehet, mivel nem csupán tőkét, hanem technológiai lendületet is hoz a vállalat számára. Az Nvidia pedig egy olyan pozíciót erősít meg, amelyben nemcsak piacvezető az MI-gyorsítók terén, hanem közvetve befolyást szerezhet a CPU-piacon is.
A bejelentést politikai szempontból sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Trump-adminisztráció augusztusban 10 százalékos részesedést szerzett az Intelben egy állami befektetési csomag keretében, az amerikai félvezetőipar stratégiai jelentőségére hivatkozva. Ezzel párhuzamosan Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a brit-amerikai állami kapcsolatok színterén is megjelent, amikor a héten Donald Trump elnök társaságában részt vett egy állami vacsorán a Windsor-kastélyban.
Az együttműködés természetesen számos kihívást is hordoz. Az Intel gyártási problémái és a több éves technológiai lemaradás nem tűnnek el egyik napról a másikra, az Nvidia pedig eddig jellemzően saját fejlesztésű platformokra és beszállítói láncra épített. A közös projekt sikere nagyban függ attól, hogy a két vállalat mennyire tud együttműködni az egyes fejlesztési fázisokban, és hogyan reagálnak majd a versenytársak, különösen az AMD, a Qualcomm és a TSMC.
A tranzakció szabályozói jóváhagyásra vár, és még idén lezárulhat. Amennyiben az együttműködés eredményes lesz, az Nvidia-Intel szövetség jelentős hatást gyakorolhat a globális félvezetőpiacra, új alapokra helyezve az MI-vezérelt számítástechnika CPU-GPU architektúráját. Ez nemcsak az amerikai technológiai ipar újraiparosítását segítheti elő, hanem az Nvidia számára új piacokat is nyithat, miközben az Intel ismét versenyképes szereplőként térhet vissza az élvonalba.
Az Nvidia bejelentette, hogy 5 milliárd dollár értékben vásárol törzsrészvényeket a nehézségekkel küzdő Intelben. A vállalat 23,28 dollárt fizet részvényenként, ami összességében körülbelül 4 százalékos tulajdonrészt jelent. A tranzakció nemcsak pénzügyi befektetés, hanem egy technológiai szövetség kezdete is: a két amerikai óriás közösen fejleszt új generációs chipeket személyi számítógépek és adatközpontok számára.
Az Intel hosszú ideje próbál kilábalni a gyártástechnológiai lemaradásból és a versenytársak, különösen az AMD és az Nvidia szorításából. Az MI- és adatközponti piacok dinamikus bővülése mellett a cég nem tudott megfelelő időben reagálni a CPU-kon túlmutató, GPU- és MI-gyorsítók vezérelte átalakulásra. A vállalat nemrég elvetette az eredetileg 2025-re ígért Falcon Shores MI-gyorsító chip piaci bevezetését, és helyette egy új rendszerarchitektúra, a Jaguar Shores fejlesztését helyezte előtérbe, amely integrált adatközponti megoldásként készül.
A most bejelentett megállapodás részeként az Intel új, Nvidia-igényekre szabott adatközponti CPU-kat fejleszt, miközben a vállalat személyi számítógépekbe szánt rendszerchipjei Nvidia RTX grafikus processzoregységeket fognak tartalmazni. A megállapodás technológiai kulcseleme az Nvidia NVLink összeköttetés integrálása, amely lehetővé teszi a CPU és GPU szorosabb, alacsony késleltetésű együttműködését, főként mesterséges intelligenciát és gépi tanulást igénylő feladatok esetén.
A piaci reakciók azonnal érzékelhetőek: az Intel részvényei több mint 25 százalékot emelkedtek a bejelentést követően a tőzsdei kereskedés előtti szakaszban, míg az Nvidia papírjai is kisebb mértékű, de pozitív elmozdulást mutattak. Elemzők szerint az Intel számára ez a befektetés pénzügyi és stratégiai értelemben is életmentő lehet, mivel nem csupán tőkét, hanem technológiai lendületet is hoz a vállalat számára. Az Nvidia pedig egy olyan pozíciót erősít meg, amelyben nemcsak piacvezető az MI-gyorsítók terén, hanem közvetve befolyást szerezhet a CPU-piacon is.
A bejelentést politikai szempontból sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Trump-adminisztráció augusztusban 10 százalékos részesedést szerzett az Intelben egy állami befektetési csomag keretében, az amerikai félvezetőipar stratégiai jelentőségére hivatkozva. Ezzel párhuzamosan Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a brit-amerikai állami kapcsolatok színterén is megjelent, amikor a héten Donald Trump elnök társaságában részt vett egy állami vacsorán a Windsor-kastélyban.
Az együttműködés természetesen számos kihívást is hordoz. Az Intel gyártási problémái és a több éves technológiai lemaradás nem tűnnek el egyik napról a másikra, az Nvidia pedig eddig jellemzően saját fejlesztésű platformokra és beszállítói láncra épített. A közös projekt sikere nagyban függ attól, hogy a két vállalat mennyire tud együttműködni az egyes fejlesztési fázisokban, és hogyan reagálnak majd a versenytársak, különösen az AMD, a Qualcomm és a TSMC.
A tranzakció szabályozói jóváhagyásra vár, és még idén lezárulhat. Amennyiben az együttműködés eredményes lesz, az Nvidia-Intel szövetség jelentős hatást gyakorolhat a globális félvezetőpiacra, új alapokra helyezve az MI-vezérelt számítástechnika CPU-GPU architektúráját. Ez nemcsak az amerikai technológiai ipar újraiparosítását segítheti elő, hanem az Nvidia számára új piacokat is nyithat, miközben az Intel ismét versenyképes szereplőként térhet vissza az élvonalba.