Az Európai Bizottság javaslattervezete a pénzügyi integráció és az elektronikus fizetések terén a verseny erősítése érdekében olyan digitális eurót kíván bevezetni, amely minden lakossági felhasználó számára ingyenesen hozzáférhető. A bevezetéséről szóló rendeletjavaslatot várhatóan június 28-án terjesztik elő.

Míg eddig nem volt világos, hogy milyen formában vezetnék be a digitális eurót, most kiderült, hogy a Bizottság nem csak a bankok, hanem elsősorban a lakosság számára szeretné elérhetővé tenni azt, mint fizetési lehetőséget. A javaslat "csökkenteni kívánja az európai lakossági fizetési piac széttagoltságát, ösztönözni kívánja a versenyt", és "ösztönözni kívánják az iparág kezdeményezéseit a páneurópai fizetési szolgáltatások nyújtására". A digitális euró emellett a technológiai fejlődésre is reagál. A digitális euró körüli vita akkor kapott először lendületet, amikor a Facebook (ma Meta) körüli konzorcium elindította a Libra projektet azzal a céllal, hogy saját digitális valutát hozzon létre. Bár a Libra-projekttel időközben felhagytak, a félelem, hogy a monetáris irányítást magánkezdeményezések veszik át megmaradt.

"Az euróövezetben szükséges egy lakossági CBDC (central bank digital currency, központi banki digitális valuta) létrehozása a készpénz kiegészítése és a hivatalos valutaformák technológiai fejlődéshez való igazítása érdekében" - olvasható a javaslattervezet indoklásában. A lakossági CBDC bevezetésével az EU más joghatóságoktól eltérő utat választana. A Svájci Nemzeti Bank például elsősorban a bankközi elszámolások megkönnyítésére használható nagykereskedelmi CBDC-ben gondolkodik.

A digitális euró törvényes fizetőeszköz lenne, ami azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőknek el kell fogadniuk a digitális euróban történő fizetést, bár lesznek kivételek, például a 10 főnél kevesebb alkalmazottal és 2 millió eurónál kisebb éves forgalommal rendelkező mikrovállalkozások. A digitális euró mögött az Európai Központi Bank (EKB) állna, akárcsak ma a fizikai készpénz mögött. Így biztonságosabb lenne, mint a bankbetétek, amelyek mögött csak a kereskedelmi bankok és - egy bizonyos összegig - a betétbiztosítási rendszerek állnak. A digitális eurónak nem csak online, hanem offline is használhatónak kell lennie NFC-s megoldáson keresztül, azonban az offline használat csak kis értékű tranzakciók esetében lenne megengedett.


A készpénzhez hasonlóan a digitális eurónak is ingyenesen kell majd a felhasználók rendelkezésére állnia. "A fizetési számla szolgáltatást nyújtó valamennyi hitelintézet köteles lenne ügyfelei kérésére alapvető digitális eurófizetési szolgáltatásokat nyújtani" - olvasható a javaslatban. A Bizottság továbbá biztosítani kívánja, hogy az "alapvető digitális euró-szolgáltatások ingyenesen álljanak a természetes személyek rendelkezésére". Ezen túlmenően az olyan közintézmények, mint a postahivatalok vagy a helyi és regionális hatóságok is terjeszthetnék a digitális eurót, elősegítve ezzel a bankoktól független használatot. A pénzforgalmi szolgáltatóknak szintén ingyenesen kellene kínálniuk a tranzakciókat a természetes személyek számára. A kereskedőktől azonban díjat kérhetnek, de a díj nem haladhatja meg a "leghatékonyabb hasonló fizetési eszközért kért díjakat" - olvasható a javaslatban.

Korábban egyes bankok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a túl vonzó digitális euró arra késztetheti a megtakarítókat, hogy kivegyék a pénzüket a bankbetétekből, és a biztonságosabb, a központi bank által támogatott digitális eurószámlákon tárolják. Ha egy ilyen lépés túl gyorsan történne, az kockázatot jelenthetne a pénzügyi stabilitásra. Ezt a problémát elismeri a javaslattervezet, amely saját szavai szerint egyensúlyt kíván teremteni "a széles körű használat biztosítása, valamint a pénzügyi stabilitás és a hitelnyújtás védelme" között.

A Bizottság ezt a problémát úgy kívánja kezelni, hogy korlátozza a digitális euró felhalmozását. Az EKB a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében korlátozásokat vezetne be arra vonatkozóan, hogy ki mennyi digitális euróval rendelkezhet. Bár az egyének több digitális eurószámlát is használhatnának, az EKB által bevezetett birtoklási korlátok az egyének összes digitális eurószámláján tartott digitális euró összegére vonatkoznának. E birtoklási korlátok érvényesítése, valamint a pénzmosás elleni szabályoknak és az uniós szankcióknak való megfelelés szükségessége arra kényszerítené a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy személyes adatokat dolgozzanak fel. Különösen a birtoklási korlátok érvényesítését illetően az EKB-nak is fel kellene dolgoznia személyes adatokat, de nem azonosíthatja közvetlenül a számlatulajdonost.

Mind a pénzforgalmi szolgáltatók, mind az EKB számára a javaslattervezet "megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket ír elő, beleértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket". Az EKB-nak nem lesz majd szabad "ügyfélkapcsolatot biztosítania", és nem férhetne hozzá a felhasználók személyes adataihoz sem. A Bizottság "biztosítani kívánja, hogy az EKB és a nemzeti bankok ne tudják közvetlenül azonosítani az egyes digitális eurófelhasználókat". Bár a javaslattervezet indoklása nem tér ki részletesen arra, hogyan kellene megoldani ezt a magánélet védelme és a nyomon követhetőség biztosítása közötti kompromisszumot, két lehetséges technológiai megoldásként "álnevesítést vagy titkosítást" említ. A digitális euróval végzett online tranzakciókra a mai digitális fizetések pénzmosás elleni szabványait kell majd alkalmazni.