SG.hu
Az EU-nak elege van a weboldalakon lévő sütikből
Az Európai Bizottság az érdekelt felekkel szeretné megvitatni, hogyan lehetne a fogyasztók figyelmét felhívni az online nyomon követésre és a nyomon követésen alapuló reklámok alternatíváira.
Didier Reynders uniós igazságügyi biztos bejelentette, hogy önkéntes kezdeményezést indítanak az internetezők egyre növekvő "cookie-fáradtságának" kezelésére, vagyis annak a ténynek a kezelésére, hogy egy weboldal megnyitásakor mindig bele kell egyezniük az adataik feldolgozásába, vagy vissza kell utasítaniuk azt. Ennek keretében az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztálya kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervez az érdekelt felekkel, például kiadókkal, hirdetőkkel, AdTech-vállalatokkal, digitális platformokkal és fogyasztóvédelmi szervezetekkel. Az első kerekasztal-beszélgetésre április 28-án kerül majd sor.
"A cél az, hogy egyszerűbb választási lehetőségeik legyenek a fogyasztóknak, tiszteletben tartva azt a kívánságukat, hogy ne legyenek nyomon követhetők. A cégeknek alternatív módszereket kell tudniuk kínálni a hirdetések személyre szabására a továbbra is ingyenes tartalomért cserébe" - olvasható a kerekasztal-beszélgetésről szóló vitairatban. Reynders előrevetítette, hogy az önkéntes kezdeményezéseket a kötelező érvényű szabályok előkészítésének egyik módjának látja.
A sütik olyan kódrészletek, amelyeket a weboldalak helyeznek el a felhasználó böngészőjében, és amelyek később visszakereshetők, például azért, hogy a weboldalnak jelezzék, hogy a felhasználó visszatért az oldalra. A sütiket az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv szabályozza, és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében a személyes adatok feldolgozásához való hozzájárulás összegyűjtésére használják. "A jelenlegi cookie-kra vonatkozó hozzájárulási mechanizmusok nagyon bonyolultak: a cookie-figyelmeztetések minden alkalommal felbukkannak, amikor a felhasználók új webhelyet nyitnak meg" - áll a vitaindítóban - "és a választási lehetőségek gyakran zavaros módon kerülnek bemutatásra. Ez nem teszi lehetővé a felhasználók számára, hogy tájékozott döntést hozzanak, vagy olyan döntések meghozatalára készteti őket, amelyeket egyébként nem feltétlenül hoztak volna meg".
A Bizottság úgy véli, hogy sokan belefáradtak a felugró figyelmeztetésekbe és egyszerűen lemondanak arról, hogy kifejezzék adatvédelmi preferenciáikat. Az EU fogyasztóvédelmi osztálya továbbá úgy véli, hogy a cookie-kon keresztül történő reklámkövető eszközök erőteljes használata számos adatvédelmi aggályt okoz: célzott reklámokat és a fogyasztói bizalom elvesztését eredményezi, habár kutatások szerint a felhasználók egyértelműen nem akarják, hogy nyomon kövessék őket. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók elleneznék a személyre szabott reklámokat, mivel továbbra is szeretnének részesülni az ingyenes online tartalmakból és a releváns hirdetésekből. A személyre szabásnak jobban tiszteletben kell tartania a magánéletükre vonatkozó törekvéseiket" - tette hozzá a jegyzet.
A fogyasztók tájékozott döntéshozatalának lehetővé tétele a vita fontos része. A Bizottság átláthatóbb tájékoztatást kíván nyújtani a felhasználóknak arról, hogy milyen kereskedelmi kontextusban és milyen adatvédelmi következményekkel járna számukra a nyomon követésen alapuló reklám. Ezért az érdekelt feleket megkérdezik, hogy véleményük szerint hogyan lehet az üzleti modellre és a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó információkat előre és átláthatóan bemutatni, és hogyan lehet ez kölcsönhatásban a GDPR és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv szerinti átláthatósági kötelezettségekkel.
További kérdés, hogy a fogyasztókat hogyan lehet átfogóan és érthetően tájékoztatni a választásuk adatvédelmi következményeiről, elkerülve az "információs túlterhelést". Kritikus kérdés, hogy a webböngészők vagy alkalmazások segítségével központosítani lehetne-e a fogyasztók üzleti modellre vonatkozó döntését, ahelyett, hogy minden egyes alkalommal megkérdeznék őket, amikor valaki meglátogat egy weboldalt. Ez a javaslat nem új, és némileg ellentmondásos, mivel a világ legnagyobb reklámcége, a Google tulajdonában van a legnépszerűbb webböngésző, a Chrome.
A vita másik központi témája a nyomon követésen alapuló reklámozás lehetséges alternatívái, amelyek továbbra is releváns hirdetéseket biztosítanának, kevésbé tolakodó személyre szabott megoldásokkal, de megszüntetnék a cookie-k és hasonló technológiák szükségességét. E tekintetben a Bizottság arra kíváncsi, hogy alternatív megoldások lehetővé teszik-e a kiadók és a reklámügynökségek számára, hogy összehasonlíthatóan "vonzó" hirdetéseket kínáljanak a hirdetőknek és a fogyasztóknak. Emellett az érdekelt feleket megkérdezik arról is, hogy milyen típusú információkra vagy felhasználói profilokra lenne szükség a személyre szabott hirdetések értelmes alternatívájának biztosításához.
Az automatizált megoldások biztosítását illetően az egyik felmerült ötlet az, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a webböngészőjük beállításaiban alapértelmezett opcióként választhassák ki a nyomkövető alapú hirdetések alternatíváit. "Technikailag mit jelentenek a különböző alternatívák a böngésző és az operációs rendszerek beállításai vagy más technikai kérdésekre vonatkozó következmények szempontjából? Léteznek-e olyan megoldások a nem nyomkövetésen alapuló célzott hirdetésekre, amelyek függetlenek a böngészőktől és az operációs rendszerektől?" - kérdezi a jegyzet. Egy utolsó kérdés a weboldalak teljesítményének javítására és a hirdetési teljesítmény mérésére használt nyomkövetőkre vonatkozik. Az EU végrehajtó szerve azt próbálja megérteni, hogy milyen adatokat kellene még gyűjteni ebből a célból, és mi lenne a magánéletet jobban tiszteletben tartó megközelítés.
Didier Reynders uniós igazságügyi biztos bejelentette, hogy önkéntes kezdeményezést indítanak az internetezők egyre növekvő "cookie-fáradtságának" kezelésére, vagyis annak a ténynek a kezelésére, hogy egy weboldal megnyitásakor mindig bele kell egyezniük az adataik feldolgozásába, vagy vissza kell utasítaniuk azt. Ennek keretében az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztálya kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervez az érdekelt felekkel, például kiadókkal, hirdetőkkel, AdTech-vállalatokkal, digitális platformokkal és fogyasztóvédelmi szervezetekkel. Az első kerekasztal-beszélgetésre április 28-án kerül majd sor.
"A cél az, hogy egyszerűbb választási lehetőségeik legyenek a fogyasztóknak, tiszteletben tartva azt a kívánságukat, hogy ne legyenek nyomon követhetők. A cégeknek alternatív módszereket kell tudniuk kínálni a hirdetések személyre szabására a továbbra is ingyenes tartalomért cserébe" - olvasható a kerekasztal-beszélgetésről szóló vitairatban. Reynders előrevetítette, hogy az önkéntes kezdeményezéseket a kötelező érvényű szabályok előkészítésének egyik módjának látja.
A sütik olyan kódrészletek, amelyeket a weboldalak helyeznek el a felhasználó böngészőjében, és amelyek később visszakereshetők, például azért, hogy a weboldalnak jelezzék, hogy a felhasználó visszatért az oldalra. A sütiket az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv szabályozza, és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében a személyes adatok feldolgozásához való hozzájárulás összegyűjtésére használják. "A jelenlegi cookie-kra vonatkozó hozzájárulási mechanizmusok nagyon bonyolultak: a cookie-figyelmeztetések minden alkalommal felbukkannak, amikor a felhasználók új webhelyet nyitnak meg" - áll a vitaindítóban - "és a választási lehetőségek gyakran zavaros módon kerülnek bemutatásra. Ez nem teszi lehetővé a felhasználók számára, hogy tájékozott döntést hozzanak, vagy olyan döntések meghozatalára készteti őket, amelyeket egyébként nem feltétlenül hoztak volna meg".
A Bizottság úgy véli, hogy sokan belefáradtak a felugró figyelmeztetésekbe és egyszerűen lemondanak arról, hogy kifejezzék adatvédelmi preferenciáikat. Az EU fogyasztóvédelmi osztálya továbbá úgy véli, hogy a cookie-kon keresztül történő reklámkövető eszközök erőteljes használata számos adatvédelmi aggályt okoz: célzott reklámokat és a fogyasztói bizalom elvesztését eredményezi, habár kutatások szerint a felhasználók egyértelműen nem akarják, hogy nyomon kövessék őket. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók elleneznék a személyre szabott reklámokat, mivel továbbra is szeretnének részesülni az ingyenes online tartalmakból és a releváns hirdetésekből. A személyre szabásnak jobban tiszteletben kell tartania a magánéletükre vonatkozó törekvéseiket" - tette hozzá a jegyzet.
A fogyasztók tájékozott döntéshozatalának lehetővé tétele a vita fontos része. A Bizottság átláthatóbb tájékoztatást kíván nyújtani a felhasználóknak arról, hogy milyen kereskedelmi kontextusban és milyen adatvédelmi következményekkel járna számukra a nyomon követésen alapuló reklám. Ezért az érdekelt feleket megkérdezik, hogy véleményük szerint hogyan lehet az üzleti modellre és a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó információkat előre és átláthatóan bemutatni, és hogyan lehet ez kölcsönhatásban a GDPR és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv szerinti átláthatósági kötelezettségekkel.
További kérdés, hogy a fogyasztókat hogyan lehet átfogóan és érthetően tájékoztatni a választásuk adatvédelmi következményeiről, elkerülve az "információs túlterhelést". Kritikus kérdés, hogy a webböngészők vagy alkalmazások segítségével központosítani lehetne-e a fogyasztók üzleti modellre vonatkozó döntését, ahelyett, hogy minden egyes alkalommal megkérdeznék őket, amikor valaki meglátogat egy weboldalt. Ez a javaslat nem új, és némileg ellentmondásos, mivel a világ legnagyobb reklámcége, a Google tulajdonában van a legnépszerűbb webböngésző, a Chrome.
A vita másik központi témája a nyomon követésen alapuló reklámozás lehetséges alternatívái, amelyek továbbra is releváns hirdetéseket biztosítanának, kevésbé tolakodó személyre szabott megoldásokkal, de megszüntetnék a cookie-k és hasonló technológiák szükségességét. E tekintetben a Bizottság arra kíváncsi, hogy alternatív megoldások lehetővé teszik-e a kiadók és a reklámügynökségek számára, hogy összehasonlíthatóan "vonzó" hirdetéseket kínáljanak a hirdetőknek és a fogyasztóknak. Emellett az érdekelt feleket megkérdezik arról is, hogy milyen típusú információkra vagy felhasználói profilokra lenne szükség a személyre szabott hirdetések értelmes alternatívájának biztosításához.
Az automatizált megoldások biztosítását illetően az egyik felmerült ötlet az, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a webböngészőjük beállításaiban alapértelmezett opcióként választhassák ki a nyomkövető alapú hirdetések alternatíváit. "Technikailag mit jelentenek a különböző alternatívák a böngésző és az operációs rendszerek beállításai vagy más technikai kérdésekre vonatkozó következmények szempontjából? Léteznek-e olyan megoldások a nem nyomkövetésen alapuló célzott hirdetésekre, amelyek függetlenek a böngészőktől és az operációs rendszerektől?" - kérdezi a jegyzet. Egy utolsó kérdés a weboldalak teljesítményének javítására és a hirdetési teljesítmény mérésére használt nyomkövetőkre vonatkozik. Az EU végrehajtó szerve azt próbálja megérteni, hogy milyen adatokat kellene még gyűjteni ebből a célból, és mi lenne a magánéletet jobban tiszteletben tartó megközelítés.