Berta Sándor
Szakértők ellenzik a hálózati költségfizetés megosztását
A kérdésben nem osztja mindenki a távközlési társaságok álláspontját.
Tavaly decemberben a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által bevételeket szerző amerikai technológiai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Májusban kiderült, hogy az Európai Unió erre akarja kényszeríteni az amerikai vállalatokat, mert az online platformoknak is viselniük kell a távközlési hálózatok költségeit. Szeptember végén Matt Brittin, a Google európai üzletágának a vezetője - a felhasználók érdekeire hivatkozva - elutasította a hálózati költségek kifizetését.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Bizottsága (BEREC) most több kritikus kérdést vetett fel a távközlési infrastruktúra jövőbeli díjszabási modelljének előzetes értékelésében. Ebben a modellben az adatintenzív platformnak hozzá kell járulniuk a digitális hálózatok finanszírozásához. A dokumentum azon két tanulmány egyike, amely a készülő uniós javaslat részét képezi. A javaslat a távközlési szolgáltatókkal, az online platformokkal és az internetes szakértőkkel folytatott megbeszélések után készült. A következő tanulmány november közepére készül el, s az innovációra és a versenyre gyakorolt lehetséges hatásokat vizsgálja. Az Európai Bizottság javaslata ezt követően, 2023 első negyedévében várható és a tervek szerint idén karácsonykor nyilvános konzultáció indul.
A BEREC hangsúlyozta, hogy az internet bizonyítottan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, beleértve a növekvő forgalmat és a változó keresletet. A szabályozók nincsenek meggyőződve arról, hogy egyáltalán van orvosolandó probléma és a véleményük nem teljesen új. 2012-ben a távközlési szolgáltatók hasonló elvet követeltek, amelynek az volt az alapja, hogy a műsorszolgáltatók fizessenek. A szabályozók akkor azt válaszolták, hogy a jelenlegi rendszertől való eltérés jelentősen károsíthatja az internetes ökoszisztémát. Ez a pont a legutóbbi értékelésben is megismétlődik. Az európai szabályozók különösen amiatt aggódnak, hogy a távközlési cégek kihasználhatják az online szolgáltatások nyújtására vonatkozó úgynevezett végződtetési monopóliumot. A platformok és az üzemeltetők közötti viták a szolgáltatás visszaminősítéséhez vezethet, ami sérti az internetsemlegesség elvét.
Az európai távközlési társaságok rámutattak arra, hogy az internetes ökoszisztéma jelentősen megváltozott az elmúlt években, és a hálózati forgalom több mint felét néhány technológiai óriáscég, például a Google, a Facebook és a Netflix bonyolítja. A BEREC azonban kijelentette, hogy "ez nem változtatja meg a hálózati díjszabási rendszerrel kapcsolatos alapfeltevéseket és hogy a 2012-es következtetések továbbra is érvényesek".
A szabályozó hatóságok felhívták a figyelmet az új modell által okozott lehetséges piaci torzulásokra is. A kis és közepes méretű távközlési szolgáltatók például aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy nem tudnak majd közvetlenül tárgyalni a technológiai óriásokkal, ugyanolyan feltételek mellett, mint az európai nagy szolgáltatók, például a Telefónica és az Orange. "Jogi és gazdasági szempontból minden piaci beavatkozást meg kell indokolni, mivel az hatással van a különböző szereplőkre. Ezért minden intézkedést alaposan meg kell vizsgálni, beleértve a meglévő intézkedések értékelését a piaci probléma enyhítésére" - folytatódott az értékelés.
A BEREC elutasította a távközlési vállalatok alapvető érvét, miszerint a közösségi média és a stream-platformok adatforgalmat okoznak. Ehelyett az internetfelhasználók igénylik ezeket a szolgáltatásokat és ők mozgatják a szélessávú hozzáférés iránti keresletet. Ugyanakkor a szabályozók úgy vélték, hogy a platformokon múlik, hogy megfelelő technikai döntésekkel optimalizálják szolgáltatásaik adatteljesítményét a környezeti lábnyomuk csökkentése érdekében.
A távközlési konszernek másik fontos érve az, hogy miközben a technológiai platformok generálják és pénzzé teszik a hálózati forgalom nagy részét, évente akár 36-40 milliárd eurós infrastrukturális költséget is rájuk hárítanak. A BEREC ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt a pontot alaposan meg kell vizsgálni, mivel a hálózati infrastruktúra költségei nem nagyon függenek a forgalomtól és kapacitásokat csak akkor kell növelni, ha nagyobb csúcskapacitásra van szükség. A mobilhálózatok esetében azonban a kép megváltozik, mivel ezek jobban függenek a forgalomtól.
A szabályozók azt az álláspontot képviselik, hogy az internetüzemeltetők és a tartalomszolgáltatók kölcsönösen függenek egymástól, mivel a tartalom iránti kereslet ösztönzi a szélessávú hozzáférés iránti keresletet. Ezzel szemben az internet elérhetősége nagyobb keresletet eredményez az internetszolgáltatások iránt. A BEREC nem látott bizonyítékot arra, hogy a platformok az internetes értéklánc bármely szakaszában "ingyenélők" lennének, vagyis a digitális infrastruktúrát anélkül használnák, hogy a távközlési szolgáltatók költségeit teljesen vagy részben kiegyenlítenék. Ehelyett számos tanulmány azt mutatta, hogy a távközlési infrastruktúra biztosítása nyereséges üzlet, a kockázathoz képest viszonylag vonzó megtérüléssel.
Tavaly decemberben a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által bevételeket szerző amerikai technológiai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Májusban kiderült, hogy az Európai Unió erre akarja kényszeríteni az amerikai vállalatokat, mert az online platformoknak is viselniük kell a távközlési hálózatok költségeit. Szeptember végén Matt Brittin, a Google európai üzletágának a vezetője - a felhasználók érdekeire hivatkozva - elutasította a hálózati költségek kifizetését.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Bizottsága (BEREC) most több kritikus kérdést vetett fel a távközlési infrastruktúra jövőbeli díjszabási modelljének előzetes értékelésében. Ebben a modellben az adatintenzív platformnak hozzá kell járulniuk a digitális hálózatok finanszírozásához. A dokumentum azon két tanulmány egyike, amely a készülő uniós javaslat részét képezi. A javaslat a távközlési szolgáltatókkal, az online platformokkal és az internetes szakértőkkel folytatott megbeszélések után készült. A következő tanulmány november közepére készül el, s az innovációra és a versenyre gyakorolt lehetséges hatásokat vizsgálja. Az Európai Bizottság javaslata ezt követően, 2023 első negyedévében várható és a tervek szerint idén karácsonykor nyilvános konzultáció indul.
A BEREC hangsúlyozta, hogy az internet bizonyítottan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, beleértve a növekvő forgalmat és a változó keresletet. A szabályozók nincsenek meggyőződve arról, hogy egyáltalán van orvosolandó probléma és a véleményük nem teljesen új. 2012-ben a távközlési szolgáltatók hasonló elvet követeltek, amelynek az volt az alapja, hogy a műsorszolgáltatók fizessenek. A szabályozók akkor azt válaszolták, hogy a jelenlegi rendszertől való eltérés jelentősen károsíthatja az internetes ökoszisztémát. Ez a pont a legutóbbi értékelésben is megismétlődik. Az európai szabályozók különösen amiatt aggódnak, hogy a távközlési cégek kihasználhatják az online szolgáltatások nyújtására vonatkozó úgynevezett végződtetési monopóliumot. A platformok és az üzemeltetők közötti viták a szolgáltatás visszaminősítéséhez vezethet, ami sérti az internetsemlegesség elvét.
Az európai távközlési társaságok rámutattak arra, hogy az internetes ökoszisztéma jelentősen megváltozott az elmúlt években, és a hálózati forgalom több mint felét néhány technológiai óriáscég, például a Google, a Facebook és a Netflix bonyolítja. A BEREC azonban kijelentette, hogy "ez nem változtatja meg a hálózati díjszabási rendszerrel kapcsolatos alapfeltevéseket és hogy a 2012-es következtetések továbbra is érvényesek".
A szabályozó hatóságok felhívták a figyelmet az új modell által okozott lehetséges piaci torzulásokra is. A kis és közepes méretű távközlési szolgáltatók például aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy nem tudnak majd közvetlenül tárgyalni a technológiai óriásokkal, ugyanolyan feltételek mellett, mint az európai nagy szolgáltatók, például a Telefónica és az Orange. "Jogi és gazdasági szempontból minden piaci beavatkozást meg kell indokolni, mivel az hatással van a különböző szereplőkre. Ezért minden intézkedést alaposan meg kell vizsgálni, beleértve a meglévő intézkedések értékelését a piaci probléma enyhítésére" - folytatódott az értékelés.
A BEREC elutasította a távközlési vállalatok alapvető érvét, miszerint a közösségi média és a stream-platformok adatforgalmat okoznak. Ehelyett az internetfelhasználók igénylik ezeket a szolgáltatásokat és ők mozgatják a szélessávú hozzáférés iránti keresletet. Ugyanakkor a szabályozók úgy vélték, hogy a platformokon múlik, hogy megfelelő technikai döntésekkel optimalizálják szolgáltatásaik adatteljesítményét a környezeti lábnyomuk csökkentése érdekében.
A távközlési konszernek másik fontos érve az, hogy miközben a technológiai platformok generálják és pénzzé teszik a hálózati forgalom nagy részét, évente akár 36-40 milliárd eurós infrastrukturális költséget is rájuk hárítanak. A BEREC ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt a pontot alaposan meg kell vizsgálni, mivel a hálózati infrastruktúra költségei nem nagyon függenek a forgalomtól és kapacitásokat csak akkor kell növelni, ha nagyobb csúcskapacitásra van szükség. A mobilhálózatok esetében azonban a kép megváltozik, mivel ezek jobban függenek a forgalomtól.
A szabályozók azt az álláspontot képviselik, hogy az internetüzemeltetők és a tartalomszolgáltatók kölcsönösen függenek egymástól, mivel a tartalom iránti kereslet ösztönzi a szélessávú hozzáférés iránti keresletet. Ezzel szemben az internet elérhetősége nagyobb keresletet eredményez az internetszolgáltatások iránt. A BEREC nem látott bizonyítékot arra, hogy a platformok az internetes értéklánc bármely szakaszában "ingyenélők" lennének, vagyis a digitális infrastruktúrát anélkül használnák, hogy a távközlési szolgáltatók költségeit teljesen vagy részben kiegyenlítenék. Ehelyett számos tanulmány azt mutatta, hogy a távközlési infrastruktúra biztosítása nyereséges üzlet, a kockázathoz képest viszonylag vonzó megtérüléssel.