Berta Sándor
A mesterséges intelligencia lehet a megoldás minden krízisre?
Számos szakember képviseli ezt az álláspontot.
Az Alpbachi Európai Fórum az idén korunk válságaira (klímaváltozás, koronavírus-járvány, infláció, ukrajnai háború) és azok hatásaira keresi a választ a mesterséges intelligencia (AI) segítségével.
"A bolygónkat fenyegető veszélyeket és kihívásokat tekintve sürgősen szükségünk van megfelelő technológiai fejlesztésekre és innovációkra ezek leküzdéséhez. A technológia által megnyitott tudományos lehetőségek mellett a mesterséges intelligenciának "óriási geopolitikai jelentősége is van a felsőbbrendűségért folytatott küzdelemben" - mondta Hannes Androsch, az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) felügyelőbizottságának elnöke. A globális vízhiány, a gabonahiány és a globális felmelegedés csak néhány példa a válságok sorából, amelyek megoldásában a mesterséges intelligencia segíthet.
"A mesterséges intelligencia már nem a jövő témája, hanem megérkezett az életünkbe. Csak rá kell nézni egy okostelefonra: tucatnyi olyan alkalmazás létezik, mint például a prediktív gépelés vagy a biometrikus feloldás ujjlenyomat alapján, amelyeket a legtöbb ember nap mint nap használ. Azonban nem minden mesterséges intelligencia egyforma. Amikor az emberek mesterséges intelligenciáról beszélnek, általában gépi tanulásra gondolnak. De a mesterséges intelligencia ennél sokkal több."
"Az Alpbachi Európa Fórumon konkrét alkalmazásokkal, az úgynevezett vertikális mesterséges intelligenciával foglalkoznak és nem csak metaszinten vitatkoznak róla. Néhány évvel ezelőtt még nem valós alapokon zajlottak a beszélgetések. A vitákat disztópikus félelmek vagy utópisztikus elvárások uralták, amelyeknek nem sok gyakorlati vonatkozása volt. Egyesek attól tartottak, hogy a mesterséges intelligencia a fejünk fölé nő, mint Goethe "Varázslótanoncában". Minden szakértő, akivel beszéltem, azt mondja, hogy ezek a disztópikus előrejelzések eltúlzottak. Még ha a mesterséges intelligencia nem is fogja felülmúlni az embert, a szakértők szerint akkor is veszélyeket rejt magában. Fontos, hogy ezeket az Alpbachi Európa Fórumon is kiemeljük. A mesterséges intelligencia egy eszköz a sok közül" - tette hozzá Martin Kugler, az AIT tudományos kommunikátora és újságírója.
A szakember mindezt azzal egészítette ki, hogy a technológiának hogy számos korlátja van. Egyrészt nagymértékben függ a tanulásra megadott adatok minőségétől, amelyekkel táplálják és csak valószínűségi kijelentéseket ad. Különösen azokban az alkalmazásokban, ahol a biztonság a legfontosabb, a mesterséges intelligenciát óvatosan kell használni. Emellett számos alkalmazási területen rendkívül energiaigényes, és adatvédelmi problémák merülhetnek fel, mivel a mesterséges intelligencia mindig adatáradattal dolgozik.
"Már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia segít-e nekünk, hanem az, hogyan tudjuk továbbfejleszteni" - vélte Wolfgang Knoll, az AIT ügyvezető igazgatója. A technológia számos területen nagy lehetőségeket rejt magában. Androsch azonban kételkedett abban, hogy képesek lesz kihasználni ezt a potenciált, mondván: "Más országokhoz képest messze le vagyunk maradva. Hatalmas felzárkóztatásra van szükségünk." Nehezen értette azt, hogy Ausztria miért támaszkodik egy új linzi "digitalizációs egyetemre", amely csak 2040-ben lesz teljesen működőképes, miközben a Linzi Egyetemen már most is rendelkezésre áll a megfelelő intézményhez szükséges know-how.
Az Alpbachi Európai Fórum az idén korunk válságaira (klímaváltozás, koronavírus-járvány, infláció, ukrajnai háború) és azok hatásaira keresi a választ a mesterséges intelligencia (AI) segítségével.
"A bolygónkat fenyegető veszélyeket és kihívásokat tekintve sürgősen szükségünk van megfelelő technológiai fejlesztésekre és innovációkra ezek leküzdéséhez. A technológia által megnyitott tudományos lehetőségek mellett a mesterséges intelligenciának "óriási geopolitikai jelentősége is van a felsőbbrendűségért folytatott küzdelemben" - mondta Hannes Androsch, az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) felügyelőbizottságának elnöke. A globális vízhiány, a gabonahiány és a globális felmelegedés csak néhány példa a válságok sorából, amelyek megoldásában a mesterséges intelligencia segíthet.
"A mesterséges intelligencia már nem a jövő témája, hanem megérkezett az életünkbe. Csak rá kell nézni egy okostelefonra: tucatnyi olyan alkalmazás létezik, mint például a prediktív gépelés vagy a biometrikus feloldás ujjlenyomat alapján, amelyeket a legtöbb ember nap mint nap használ. Azonban nem minden mesterséges intelligencia egyforma. Amikor az emberek mesterséges intelligenciáról beszélnek, általában gépi tanulásra gondolnak. De a mesterséges intelligencia ennél sokkal több."
"Az Alpbachi Európa Fórumon konkrét alkalmazásokkal, az úgynevezett vertikális mesterséges intelligenciával foglalkoznak és nem csak metaszinten vitatkoznak róla. Néhány évvel ezelőtt még nem valós alapokon zajlottak a beszélgetések. A vitákat disztópikus félelmek vagy utópisztikus elvárások uralták, amelyeknek nem sok gyakorlati vonatkozása volt. Egyesek attól tartottak, hogy a mesterséges intelligencia a fejünk fölé nő, mint Goethe "Varázslótanoncában". Minden szakértő, akivel beszéltem, azt mondja, hogy ezek a disztópikus előrejelzések eltúlzottak. Még ha a mesterséges intelligencia nem is fogja felülmúlni az embert, a szakértők szerint akkor is veszélyeket rejt magában. Fontos, hogy ezeket az Alpbachi Európa Fórumon is kiemeljük. A mesterséges intelligencia egy eszköz a sok közül" - tette hozzá Martin Kugler, az AIT tudományos kommunikátora és újságírója.
A szakember mindezt azzal egészítette ki, hogy a technológiának hogy számos korlátja van. Egyrészt nagymértékben függ a tanulásra megadott adatok minőségétől, amelyekkel táplálják és csak valószínűségi kijelentéseket ad. Különösen azokban az alkalmazásokban, ahol a biztonság a legfontosabb, a mesterséges intelligenciát óvatosan kell használni. Emellett számos alkalmazási területen rendkívül energiaigényes, és adatvédelmi problémák merülhetnek fel, mivel a mesterséges intelligencia mindig adatáradattal dolgozik.
"Már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia segít-e nekünk, hanem az, hogyan tudjuk továbbfejleszteni" - vélte Wolfgang Knoll, az AIT ügyvezető igazgatója. A technológia számos területen nagy lehetőségeket rejt magában. Androsch azonban kételkedett abban, hogy képesek lesz kihasználni ezt a potenciált, mondván: "Más országokhoz képest messze le vagyunk maradva. Hatalmas felzárkóztatásra van szükségünk." Nehezen értette azt, hogy Ausztria miért támaszkodik egy új linzi "digitalizációs egyetemre", amely csak 2040-ben lesz teljesen működőképes, miközben a Linzi Egyetemen már most is rendelkezésre áll a megfelelő intézményhez szükséges know-how.